5p

Fenntarthatóság: trend, kötelezettség vagy üzleti csodafegyver?

Klasszis Talks&Wine – ahol a fenntarthatóság kézzel fogható üzleti értékké válik.

Jöjjön el, ne maradjon le a versenyben!
Február 26., Budapest - csoportos kedvezménnyel!

Részletek és jelentkezés >>

Jeruzsálem státuszának meghatározása az egyik legnagyobb akadálya a közel-keleti békének - Trump elnökön kívül eddig szinte senki sem vállalta be, hogy a nemzetközi joggal is szembe menve egyoldalúan Izraelnek ítéljék a várost. Ausztrália korábban megpendítette, hogy követné az USA lépését, végül egyelőre sokkal óvatosabban cselekedett - de még ezzel is követ hajított az egyébként sem nyugodt tóba.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök a The Sydney Institute-on, 2018. december 15-én tartott beszédében bejelentette: elismerik Nyugat-Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Nem ment annyira messzire, mint Donald Trump, de így is lett felzúdulás. Fotó: EPA / Mick Tsikas

A kettéosztott Jeruzsálem mellett voksolt Ausztrália - de Izraelnek tettek gesztust

Ausztrália elismerte Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosának - közölte Scott Morrison ausztrál kormányfő. "Mostantól Ausztrália elismeri Nyugat-Jeruzsálemet, amely a kneszet (izraeli parlament) és több más kormányzati intézmény székhelye, Izrael fővárosaként" - mondta Morrison. Az ausztrál nagykövetséget azonban nem helyezik át Tel-Avivból Jeruzsálembe mindaddig, amíg nem születik békemegállapodás az izraeliek és a palesztinok között - jelentette az MTI. Védelmi és kereskedelmi hivatalt viszont létesít Nyugat-Jeruzsálemben Ausztrália.

Korábban felmerült a lehetősége annak, hogy Ausztrália (az Egyesült Államokhoz hasonlóan) a nemzetközi közösség tiltakozása ellenére elismeri Jeruzsálemet zsidó fővárosként, és odaköltözteti nagykövetségét Tel-Avivból - ennél azonban egy lényegesen enyhébb lépésről döntött most Canberra. A miniszterelnök még azt is megígérte, hogy Kelet-Jeruzsálemet pedig el fogja ismerni a palesztin állam fővárosának, de ugyancsak azután, hogy létrejött egy megállapodás a kétállami megoldásról.

Az egész világon gyakorlatilag csak Trump hiszi izraeli városnak Jeruzsálemet

Jeruzsálem helyzete az izraeli és palesztin béketárgyalások legnagyobb ütközőpontja, mivel a város a zsidó, az iszlám és a keresztény vallás számára is szent helynek számít.

Donald Trump 2017 decemberében jelentette be: elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának - szembemenve a nemzetközi joggal, az ENSZ-szel és a fél világgal. Utasítást adott az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe telepítésére - ez májusban meg is történt. Az ENSZ 478-as határozata, amely elítéli Kelet-Jeruzsálem izraeli bekebelezését, egyébként épp azt javasolja, hogy amely országnak követsége van Jeruzsálemben, az költöztesse el onnan.

A zsidók szerint Jeruzsálem Izrael örök és oszthatatlan fővárosa, míg a palesztinok a város keleti, Izrael által megszállt részén képzelik el leendő államuk központját. A nemzetközi közösség nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, mint ahogyan nem ismeri el Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását sem. Az elmúlt évtizedekben az amerikai politika is az izraeliek és palesztinok közös városaként kezelte Jeruzsálemet, ezt rúgta fel az amerikai elnök.

Példáját szinte senki sem követte: egyedül Guatemalának van még nagykövetsége Jeruzsálemben. Egy ideig úgy volt, hogy Paraguay is átköltözteti a missziót, de aztán visszakoztak.

A muszlim országokban nagy felháborodást és tüntetéshullámot váltott ki Trump bejelentése, az amerikai nagykövetség májusi költözéskor kirobbant gázai tüntetéseken pedig 58 palesztin halt meg és 1200 ember megsérült.

Izrael csak a döntés egyik felét hallotta meg...

Az MTI beszámolója szerint Izrael a canberrai bejelentéssel kapcsolatos hivatalos közleményében nem tett utalást a Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosaként elismerő ausztrál döntésre, mivel álláspontja szerint egész Jeruzsálem a zsidó állam egy és oszthatatlan fővárosa. Ugyanakkor "a helyes irányba tett lépésnek" nevezte azt, hogy Ausztrália védelmi és kereskedelmi hivatalt létesít Nyugat-Jeruzsálemben. Az izraeli kormány ugyanebben a közleményében elismerően szólt Ausztráliának az Irán-ellenes szankciókkal kapcsolatban elfoglalt álláspontjáról, az antiszemitizmus elleni fellépéséről, valamint arról, hogy a canberrai vezetés kiáll a zsidó állam mellett a világszervezet fórumain.

...a palesztinok pedig a másikat

A Palesztin Hatóság hivatalos közleményben felelőtlennek nevezte az ausztrál lépést, hozzátéve, hogy az nemzetközi jogba ütközik. "Egész Jeruzsálem végső státuszát tárgyalásos úton kell eldönteni" - idézi a közlemény Száeb Erekat palesztin főtárgyalót, aki kicsinyes belpolitikai döntésnek nevezte Canberra lépését, amely szerinte a világ békéjét és biztonságát fenyegeti.

Miért érdekli egyáltalán Ausztráliát Jeruzsálem?
Megfigyelők a belpolitikai szálakra irányítják rá a figyelmet: a téma először októberben merült fel, egy időközi képviselőválasztás előtt. Egy olyan körzetben volt választás, ahol a legnagyobb a zsidó választók aránya -  a kormány Dave Sharma volt izraeli nagykövetet jelölte, aki jelezte Morrisonnak: változtatnia kell az Izraellel kapcsolatos politikáján. Sharma végül egy hajszállal alulmaradt az októberi választáson, amivel a Morrison-kormány elveszítette parlamenti többségét.

A belpolitika mellett pedig ott vannak a geopolitikai aktualitások is: bár Ausztrália a messzi távolból egy csendes és kiegyensúlyozott országnak tűnik, valójában izzik a geopolitikai feszültség a környezetében, pénzügyi rendszere pedig a beomlás szélén áll. A Nyugat a közelmúltban szorosabbra vonta hírszerzési együttműködését „a kínai befolyásolási műveletek és befektetések” ellen. Háttérelemzésünk >>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Dróntámadás érte a Barátság vezeték egy fontos pontját
Privátbankár.hu | 2026. február 23. 16:27
Egy szivattyúállomást támadtak drónok.
Makro / Külgazdaság Nagyon pipa lesz, ha meglátja, hogyan alakul a benzin ára
Privátbankár.hu | 2026. február 23. 12:02
Erre lehet számítani akutakon, már a keddi naptól.
Makro / Külgazdaság Szerdától olcsóbbak lehetnek a hitelek?
Privátbankár.hu | 2026. február 23. 09:57
Az Mfor Elemzői Konszenzus nem hozott egységes eredményt: egyesek már kedden várnak kamatcsökkentést az MNB-től, mások csak márciusban.
Makro / Külgazdaság Kibújt a szög a zsákból: ezért is stagnálhatott a gazdaság tavaly
Privátbankár.hu | 2026. február 23. 08:30
A növekedés egyik fő motorja lefulladt: a tavalyi negyedik negyedévi beruházások a nyers adatok szerint 1,3, szezonálisan kiigazítva 1,7 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 2024 azonos időszakában – tette közzé a KSH.
Makro / Külgazdaság Ennyi volt, szertefoszlik egy álom: nem lesz elektromos Lambo
Privátbankár.hu | 2026. február 23. 08:24
Úgy ítélték, hogy ezeket bizony el kell engednie a vállalatnak.
Makro / Külgazdaság Léket kapott a MAGA-terv: sorra faképnél hagyják a nagyhatalmak az USA-t
Privátbankár.hu | 2026. február 23. 06:14
Kína még ráadásul fel is szólította az egyoldalú intézkedések kapcsán az Egyesült Államokat.
Makro / Külgazdaság Trump mondott egy kövéret, és újra elsütötte kedvenc fegyverét
Privátbankár.hu | 2026. február 22. 08:25
Az lehet, hogy hallott Trump globális vámjairól, de az már a múlté. Újra emel az elnök.
Makro / Külgazdaság Robert Fico: Hétfőn az áramszállítást is leállítják Ukrajnába, ha nem indul el az olaj Szlovákiába
Privátbankár.hu | 2026. február 21. 14:10
A szlovák miniszterelnök a hét végére adott gondolkodási időt Zelenszkijnek. 
Makro / Külgazdaság Itt a jó hír: zavartalan lesz a kőolajszállítás Szerbiába Horvátország felől
Privátbankár.hu | 2026. február 21. 12:32
A Janaf horvát kőolajvezeték-üzemeltető vállalat a horvát kormánnyal együttműködésben 2026. március 20-ig érvényes engedélyt szerzett az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyoneszközöket Ellenőrző Hivatalától (OFAC), amely lehetővé teszi a kőolaj további zavartalan szállítását a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) részére – közölte szombaton a horvát társaság.
Makro / Külgazdaság Nagy drágulás jöhet a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. február 21. 10:10
Nem kizárt, hogy 7-8 forinttal is emelkednek a hazai benzin- és gázolajárak – jelzi előre az Mfor Üzemanyagár-figyelő.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG