5p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Jeruzsálem státuszának meghatározása az egyik legnagyobb akadálya a közel-keleti békének - Trump elnökön kívül eddig szinte senki sem vállalta be, hogy a nemzetközi joggal is szembe menve egyoldalúan Izraelnek ítéljék a várost. Ausztrália korábban megpendítette, hogy követné az USA lépését, végül egyelőre sokkal óvatosabban cselekedett - de még ezzel is követ hajított az egyébként sem nyugodt tóba.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök a The Sydney Institute-on, 2018. december 15-én tartott beszédében bejelentette: elismerik Nyugat-Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Nem ment annyira messzire, mint Donald Trump, de így is lett felzúdulás. Fotó: EPA / Mick Tsikas

A kettéosztott Jeruzsálem mellett voksolt Ausztrália - de Izraelnek tettek gesztust

Ausztrália elismerte Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosának - közölte Scott Morrison ausztrál kormányfő. "Mostantól Ausztrália elismeri Nyugat-Jeruzsálemet, amely a kneszet (izraeli parlament) és több más kormányzati intézmény székhelye, Izrael fővárosaként" - mondta Morrison. Az ausztrál nagykövetséget azonban nem helyezik át Tel-Avivból Jeruzsálembe mindaddig, amíg nem születik békemegállapodás az izraeliek és a palesztinok között - jelentette az MTI. Védelmi és kereskedelmi hivatalt viszont létesít Nyugat-Jeruzsálemben Ausztrália.

Korábban felmerült a lehetősége annak, hogy Ausztrália (az Egyesült Államokhoz hasonlóan) a nemzetközi közösség tiltakozása ellenére elismeri Jeruzsálemet zsidó fővárosként, és odaköltözteti nagykövetségét Tel-Avivból - ennél azonban egy lényegesen enyhébb lépésről döntött most Canberra. A miniszterelnök még azt is megígérte, hogy Kelet-Jeruzsálemet pedig el fogja ismerni a palesztin állam fővárosának, de ugyancsak azután, hogy létrejött egy megállapodás a kétállami megoldásról.

Az egész világon gyakorlatilag csak Trump hiszi izraeli városnak Jeruzsálemet

Jeruzsálem helyzete az izraeli és palesztin béketárgyalások legnagyobb ütközőpontja, mivel a város a zsidó, az iszlám és a keresztény vallás számára is szent helynek számít.

Donald Trump 2017 decemberében jelentette be: elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának - szembemenve a nemzetközi joggal, az ENSZ-szel és a fél világgal. Utasítást adott az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe telepítésére - ez májusban meg is történt. Az ENSZ 478-as határozata, amely elítéli Kelet-Jeruzsálem izraeli bekebelezését, egyébként épp azt javasolja, hogy amely országnak követsége van Jeruzsálemben, az költöztesse el onnan.

A zsidók szerint Jeruzsálem Izrael örök és oszthatatlan fővárosa, míg a palesztinok a város keleti, Izrael által megszállt részén képzelik el leendő államuk központját. A nemzetközi közösség nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, mint ahogyan nem ismeri el Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását sem. Az elmúlt évtizedekben az amerikai politika is az izraeliek és palesztinok közös városaként kezelte Jeruzsálemet, ezt rúgta fel az amerikai elnök.

Példáját szinte senki sem követte: egyedül Guatemalának van még nagykövetsége Jeruzsálemben. Egy ideig úgy volt, hogy Paraguay is átköltözteti a missziót, de aztán visszakoztak.

A muszlim országokban nagy felháborodást és tüntetéshullámot váltott ki Trump bejelentése, az amerikai nagykövetség májusi költözéskor kirobbant gázai tüntetéseken pedig 58 palesztin halt meg és 1200 ember megsérült.

Izrael csak a döntés egyik felét hallotta meg...

Az MTI beszámolója szerint Izrael a canberrai bejelentéssel kapcsolatos hivatalos közleményében nem tett utalást a Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosaként elismerő ausztrál döntésre, mivel álláspontja szerint egész Jeruzsálem a zsidó állam egy és oszthatatlan fővárosa. Ugyanakkor "a helyes irányba tett lépésnek" nevezte azt, hogy Ausztrália védelmi és kereskedelmi hivatalt létesít Nyugat-Jeruzsálemben. Az izraeli kormány ugyanebben a közleményében elismerően szólt Ausztráliának az Irán-ellenes szankciókkal kapcsolatban elfoglalt álláspontjáról, az antiszemitizmus elleni fellépéséről, valamint arról, hogy a canberrai vezetés kiáll a zsidó állam mellett a világszervezet fórumain.

...a palesztinok pedig a másikat

A Palesztin Hatóság hivatalos közleményben felelőtlennek nevezte az ausztrál lépést, hozzátéve, hogy az nemzetközi jogba ütközik. "Egész Jeruzsálem végső státuszát tárgyalásos úton kell eldönteni" - idézi a közlemény Száeb Erekat palesztin főtárgyalót, aki kicsinyes belpolitikai döntésnek nevezte Canberra lépését, amely szerinte a világ békéjét és biztonságát fenyegeti.

Miért érdekli egyáltalán Ausztráliát Jeruzsálem?
Megfigyelők a belpolitikai szálakra irányítják rá a figyelmet: a téma először októberben merült fel, egy időközi képviselőválasztás előtt. Egy olyan körzetben volt választás, ahol a legnagyobb a zsidó választók aránya -  a kormány Dave Sharma volt izraeli nagykövetet jelölte, aki jelezte Morrisonnak: változtatnia kell az Izraellel kapcsolatos politikáján. Sharma végül egy hajszállal alulmaradt az októberi választáson, amivel a Morrison-kormány elveszítette parlamenti többségét.

A belpolitika mellett pedig ott vannak a geopolitikai aktualitások is: bár Ausztrália a messzi távolból egy csendes és kiegyensúlyozott országnak tűnik, valójában izzik a geopolitikai feszültség a környezetében, pénzügyi rendszere pedig a beomlás szélén áll. A Nyugat a közelmúltban szorosabbra vonta hírszerzési együttműködését „a kínai befolyásolási műveletek és befektetések” ellen. Háttérelemzésünk >>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kihasználják Varga Mihályék a kedvező csillagállást?
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 24. 18:31
Vagyis mernek-e a még június végén előrejelzett 25 bázispontnál nagyobbat vágni a Monetáris Tanács keddi ülésén a most még 5,75 százalékpontos jegybanki alapkamaton? Erről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti műsorában. Melynek második részében az e héten esedékes pótköltségvetés, valamint az októberre várható 2027-es büdzsétervezet is terítékre került.
Makro / Külgazdaság Nyugodt szívvel mehetünk holnap tankolni
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 24. 18:20
Keddre nem változnak a nagykereskedelmi üzemanyagárak, így a benzin és a gázolaj beszerzési ára is változatlan marad.
Makro / Külgazdaság Donald Trump akarata győzött Kanada felett
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 24. 17:15
Az Egyesült Államok ötvenszázalékos vámot vezet be minden Kanadából származó járműre és acéltermékre – jelentette be Donald Trump amerikai elnök hétfőn.
Makro / Külgazdaság Részleteket árult el a mai Gripen-balesetről a honvédelmi miniszter (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 24. 16:25
Leszállás után gyulladt ki a Gripen repülőgép hétfőn Szolnokon – derült ki a vezérkari főnök nyilatkozatából, amelyet Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter Facebook-oldalára töltöttek fel.
Makro / Külgazdaság Itt vannak a számok: így korrigálja a kormány a költségvetést
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 24. 15:39
A kormány módosítja a 2026. évi költségvetést. A módosítás célja, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét. A módosítástervezetet a Pénzügyminisztérium augusztus 17-én átadta a Költségvetési Tanácsnak előzetes véleményezésre, és legkésőbb augusztus 31-én tervezi benyújtani a Parlamentnek.
Makro / Külgazdaság Egy ciklus határához érhetnek Varga Mihályék
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 24. 13:30
A nyár elején meghirdetett „mini” kamatcsökkentési ciklus részeként kedden még várhatóan kamatot vág a Magyar Nemzeti Bank. Ebben egységesek az elemzők, de az nagy kérdés, hogy mi lesz szeptembertől. Miként az is, hogy a Szabadság téren felülvizsgálják-e a középtávú inflációs célt.
Makro / Külgazdaság Vitézy Dávid aláírta: nagyon fontos beruházás indulhat el
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 24. 11:19
Aláírta a Gubacsi híd új hídszerkezetének és a csatlakozó vágányhálózatnak a megépítésére vonatkozó kivitelezési szerződést, így megkezdődhet a híd újjáépítése – jelentette be a közlekedési és beruházási miniszter hétfőn a Facebook-oldalán.
Makro / Külgazdaság Fittyet hány az Európai Unió álláspontjára Norvégia
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 24. 09:57
Norvégia folytatni fogja az olaj- és földgázkészletek feltárását és kitermelését a Barents-tengeren függetlenül attól, hogy az Európai Unió támogatja-e a sarkvidéki szénhidrogén-kitermelés moratóriumát – jelentette ki Terje Aasland norvég energiaügyi miniszter a Reuters hírügynökségnek adott interjúban.
Makro / Külgazdaság Nálunk élőben kérdezhet is Palócz Évától – ma délután, a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 24. 07:47
A Kopint-Tárki vezérigazgatója fél 4-től lesz a vendégünk. Az egyórás élő adást a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán közvetítjük.
Makro / Külgazdaság Új fokozatba kapcsolhat az iráni-amerikai háború, aminek a világgazdaság láthatja kárát
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 24. 06:17
Irán azzal fenyegetőzik, hogy leállítja teljes olajexportját a Perzsa-öbölből, ha az Egyesült Államok folytatja a gazdasági háborút, miközben Washington hétfőn az eddigi legsúlyosabb szankciós intézkedéseket készül bejelenteni Teherán ellen.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG