5p

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Jeruzsálem státuszának meghatározása az egyik legnagyobb akadálya a közel-keleti békének - Trump elnökön kívül eddig szinte senki sem vállalta be, hogy a nemzetközi joggal is szembe menve egyoldalúan Izraelnek ítéljék a várost. Ausztrália korábban megpendítette, hogy követné az USA lépését, végül egyelőre sokkal óvatosabban cselekedett - de még ezzel is követ hajított az egyébként sem nyugodt tóba.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök a The Sydney Institute-on, 2018. december 15-én tartott beszédében bejelentette: elismerik Nyugat-Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Nem ment annyira messzire, mint Donald Trump, de így is lett felzúdulás. Fotó: EPA / Mick Tsikas

A kettéosztott Jeruzsálem mellett voksolt Ausztrália - de Izraelnek tettek gesztust

Ausztrália elismerte Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosának - közölte Scott Morrison ausztrál kormányfő. "Mostantól Ausztrália elismeri Nyugat-Jeruzsálemet, amely a kneszet (izraeli parlament) és több más kormányzati intézmény székhelye, Izrael fővárosaként" - mondta Morrison. Az ausztrál nagykövetséget azonban nem helyezik át Tel-Avivból Jeruzsálembe mindaddig, amíg nem születik békemegállapodás az izraeliek és a palesztinok között - jelentette az MTI. Védelmi és kereskedelmi hivatalt viszont létesít Nyugat-Jeruzsálemben Ausztrália.

Korábban felmerült a lehetősége annak, hogy Ausztrália (az Egyesült Államokhoz hasonlóan) a nemzetközi közösség tiltakozása ellenére elismeri Jeruzsálemet zsidó fővárosként, és odaköltözteti nagykövetségét Tel-Avivból - ennél azonban egy lényegesen enyhébb lépésről döntött most Canberra. A miniszterelnök még azt is megígérte, hogy Kelet-Jeruzsálemet pedig el fogja ismerni a palesztin állam fővárosának, de ugyancsak azután, hogy létrejött egy megállapodás a kétállami megoldásról.

Az egész világon gyakorlatilag csak Trump hiszi izraeli városnak Jeruzsálemet

Jeruzsálem helyzete az izraeli és palesztin béketárgyalások legnagyobb ütközőpontja, mivel a város a zsidó, az iszlám és a keresztény vallás számára is szent helynek számít.

Donald Trump 2017 decemberében jelentette be: elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának - szembemenve a nemzetközi joggal, az ENSZ-szel és a fél világgal. Utasítást adott az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe telepítésére - ez májusban meg is történt. Az ENSZ 478-as határozata, amely elítéli Kelet-Jeruzsálem izraeli bekebelezését, egyébként épp azt javasolja, hogy amely országnak követsége van Jeruzsálemben, az költöztesse el onnan.

A zsidók szerint Jeruzsálem Izrael örök és oszthatatlan fővárosa, míg a palesztinok a város keleti, Izrael által megszállt részén képzelik el leendő államuk központját. A nemzetközi közösség nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, mint ahogyan nem ismeri el Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását sem. Az elmúlt évtizedekben az amerikai politika is az izraeliek és palesztinok közös városaként kezelte Jeruzsálemet, ezt rúgta fel az amerikai elnök.

Példáját szinte senki sem követte: egyedül Guatemalának van még nagykövetsége Jeruzsálemben. Egy ideig úgy volt, hogy Paraguay is átköltözteti a missziót, de aztán visszakoztak.

A muszlim országokban nagy felháborodást és tüntetéshullámot váltott ki Trump bejelentése, az amerikai nagykövetség májusi költözéskor kirobbant gázai tüntetéseken pedig 58 palesztin halt meg és 1200 ember megsérült.

Izrael csak a döntés egyik felét hallotta meg...

Az MTI beszámolója szerint Izrael a canberrai bejelentéssel kapcsolatos hivatalos közleményében nem tett utalást a Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosaként elismerő ausztrál döntésre, mivel álláspontja szerint egész Jeruzsálem a zsidó állam egy és oszthatatlan fővárosa. Ugyanakkor "a helyes irányba tett lépésnek" nevezte azt, hogy Ausztrália védelmi és kereskedelmi hivatalt létesít Nyugat-Jeruzsálemben. Az izraeli kormány ugyanebben a közleményében elismerően szólt Ausztráliának az Irán-ellenes szankciókkal kapcsolatban elfoglalt álláspontjáról, az antiszemitizmus elleni fellépéséről, valamint arról, hogy a canberrai vezetés kiáll a zsidó állam mellett a világszervezet fórumain.

...a palesztinok pedig a másikat

A Palesztin Hatóság hivatalos közleményben felelőtlennek nevezte az ausztrál lépést, hozzátéve, hogy az nemzetközi jogba ütközik. "Egész Jeruzsálem végső státuszát tárgyalásos úton kell eldönteni" - idézi a közlemény Száeb Erekat palesztin főtárgyalót, aki kicsinyes belpolitikai döntésnek nevezte Canberra lépését, amely szerinte a világ békéjét és biztonságát fenyegeti.

Miért érdekli egyáltalán Ausztráliát Jeruzsálem?
Megfigyelők a belpolitikai szálakra irányítják rá a figyelmet: a téma először októberben merült fel, egy időközi képviselőválasztás előtt. Egy olyan körzetben volt választás, ahol a legnagyobb a zsidó választók aránya -  a kormány Dave Sharma volt izraeli nagykövetet jelölte, aki jelezte Morrisonnak: változtatnia kell az Izraellel kapcsolatos politikáján. Sharma végül egy hajszállal alulmaradt az októberi választáson, amivel a Morrison-kormány elveszítette parlamenti többségét.

A belpolitika mellett pedig ott vannak a geopolitikai aktualitások is: bár Ausztrália a messzi távolból egy csendes és kiegyensúlyozott országnak tűnik, valójában izzik a geopolitikai feszültség a környezetében, pénzügyi rendszere pedig a beomlás szélén áll. A Nyugat a közelmúltban szorosabbra vonta hírszerzési együttműködését „a kínai befolyásolási műveletek és befektetések” ellen. Háttérelemzésünk >>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Vagy kompenzációt kérnek a kutak, vagy bezárnak – itt az első piaci reakció a védett árakra
Imre Lőrinc | 2026. március 9. 19:43
Magyarországot is elérte a nemzetközi üzemanyagárrobbanás, ezért a kormány védett árat vezetett be mindkét üzemanyagtípus esetében – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a kormány rendkívüli ülését követően. A Független Benzinkutak Szövetsége egészen mást javasolt, szerintük jelenleg még több a nyitott kérdés, mint a válasz. De vajon hogyan kerülhetők el az ellátási problémák?
Makro / Külgazdaság Putyin fontos üzenetet küldött Európának
Privátbankár.hu | 2026. március 9. 18:38
Az oroszok együttműködnének Európával.
Makro / Külgazdaság Akinek elege van a rossz hírekből, gyorsan ugorjon le az élelmiszerboltba
Privátbankár.hu | 2026. március 9. 17:31
Biztosan nem múlik el nyomtalanul az olajárrobbanás és a forint zuhanása, de a hazai élelmiszerárakról készített pillanatkép egyelőre kedvező. A Trend FM Reggeli Monitor című műsorának vendégeként Gáspár András lapigazgató felhívta a figyelmet: az igazi izgalmakat a következő felmérés eredménye hozza majd. Kollégánk beszélt arról is, az igazságérzetünkön kívül miért fontos, hogy a nők ne kapjanak kevesebb pénzt ugyanazért a munkáért, mint a férfiak.
Makro / Külgazdaság Európai Bizottság: nincs közvetlenül fenyegető olajellátási hiány
Privátbankár.hu | 2026. március 9. 17:09
A tagállamok rendelkeznek a szükséges készletekkel a Bizottság szóvivőjének szavai szerint.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor bejelentette: legfeljebb ennyibe kerülhetnek az üzemanyagok ma éjféltől!
Privátbankár.hu | 2026. március 9. 16:49
Nem üzemanyagár-stop jön, hanem védett ár.
Makro / Külgazdaság Recseg-ropog az európai építőipar, de már vannak jó jelek
Privátbankár.hu | 2026. március 9. 16:34
Nem tört meg a negatív széria.
Makro / Külgazdaság Jön az ársapka az üzemanyagoknál Magyarország szomszédjában, de a csehek nem lépnek
Privátbankár.hu | 2026. március 9. 15:31
A horvátok bevezetik.
Makro / Külgazdaság Ekkora terhet jelentett a költségvetésnek a 13. és a 14. havi nyugdíj
Privátbankár.hu | 2026. március 9. 13:41
Megjelentek a Nemzetgazdasági Minisztérium számai az államháztartás helyzetéről.
Makro / Külgazdaság A nap kérdése: 10-20 forintos drágulás jön a kutakon vagy üzemanyagár-sapka?
Privátbankár.hu | 2026. március 9. 12:50
Bár a nagykereskedelmi átlagárak a benzinnél 10, a gázolajnál 20 forinttal emelkedhet keddtől, ha ma délutáni rendkívüli ülésén a kormány ismét ársapkát húz az üzemanyagokra, akkor ezt a drágítást nem érvényesíthetik a kutak.
Makro / Külgazdaság Megvan az ország, amelyet elsőként üthet ki az iráni háború
Bózsó Péter | 2026. március 9. 10:24
Banglades bezárja az egyetemeket, és korlátozza az üzemanyag-értékesítést, mivel az iráni háború komoly üzemanyaghiányt okoz. Az erőművek kifizetetlen számlák begyűjtésével is küzdenek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG