5p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

Jeruzsálem státuszának meghatározása az egyik legnagyobb akadálya a közel-keleti békének - Trump elnökön kívül eddig szinte senki sem vállalta be, hogy a nemzetközi joggal is szembe menve egyoldalúan Izraelnek ítéljék a várost. Ausztrália korábban megpendítette, hogy követné az USA lépését, végül egyelőre sokkal óvatosabban cselekedett - de még ezzel is követ hajított az egyébként sem nyugodt tóba.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök a The Sydney Institute-on, 2018. december 15-én tartott beszédében bejelentette: elismerik Nyugat-Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Nem ment annyira messzire, mint Donald Trump, de így is lett felzúdulás. Fotó: EPA / Mick Tsikas

A kettéosztott Jeruzsálem mellett voksolt Ausztrália - de Izraelnek tettek gesztust

Ausztrália elismerte Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosának - közölte Scott Morrison ausztrál kormányfő. "Mostantól Ausztrália elismeri Nyugat-Jeruzsálemet, amely a kneszet (izraeli parlament) és több más kormányzati intézmény székhelye, Izrael fővárosaként" - mondta Morrison. Az ausztrál nagykövetséget azonban nem helyezik át Tel-Avivból Jeruzsálembe mindaddig, amíg nem születik békemegállapodás az izraeliek és a palesztinok között - jelentette az MTI. Védelmi és kereskedelmi hivatalt viszont létesít Nyugat-Jeruzsálemben Ausztrália.

Korábban felmerült a lehetősége annak, hogy Ausztrália (az Egyesült Államokhoz hasonlóan) a nemzetközi közösség tiltakozása ellenére elismeri Jeruzsálemet zsidó fővárosként, és odaköltözteti nagykövetségét Tel-Avivból - ennél azonban egy lényegesen enyhébb lépésről döntött most Canberra. A miniszterelnök még azt is megígérte, hogy Kelet-Jeruzsálemet pedig el fogja ismerni a palesztin állam fővárosának, de ugyancsak azután, hogy létrejött egy megállapodás a kétállami megoldásról.

Az egész világon gyakorlatilag csak Trump hiszi izraeli városnak Jeruzsálemet

Jeruzsálem helyzete az izraeli és palesztin béketárgyalások legnagyobb ütközőpontja, mivel a város a zsidó, az iszlám és a keresztény vallás számára is szent helynek számít.

Donald Trump 2017 decemberében jelentette be: elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának - szembemenve a nemzetközi joggal, az ENSZ-szel és a fél világgal. Utasítást adott az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe telepítésére - ez májusban meg is történt. Az ENSZ 478-as határozata, amely elítéli Kelet-Jeruzsálem izraeli bekebelezését, egyébként épp azt javasolja, hogy amely országnak követsége van Jeruzsálemben, az költöztesse el onnan.

A zsidók szerint Jeruzsálem Izrael örök és oszthatatlan fővárosa, míg a palesztinok a város keleti, Izrael által megszállt részén képzelik el leendő államuk központját. A nemzetközi közösség nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, mint ahogyan nem ismeri el Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását sem. Az elmúlt évtizedekben az amerikai politika is az izraeliek és palesztinok közös városaként kezelte Jeruzsálemet, ezt rúgta fel az amerikai elnök.

Példáját szinte senki sem követte: egyedül Guatemalának van még nagykövetsége Jeruzsálemben. Egy ideig úgy volt, hogy Paraguay is átköltözteti a missziót, de aztán visszakoztak.

A muszlim országokban nagy felháborodást és tüntetéshullámot váltott ki Trump bejelentése, az amerikai nagykövetség májusi költözéskor kirobbant gázai tüntetéseken pedig 58 palesztin halt meg és 1200 ember megsérült.

Izrael csak a döntés egyik felét hallotta meg...

Az MTI beszámolója szerint Izrael a canberrai bejelentéssel kapcsolatos hivatalos közleményében nem tett utalást a Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosaként elismerő ausztrál döntésre, mivel álláspontja szerint egész Jeruzsálem a zsidó állam egy és oszthatatlan fővárosa. Ugyanakkor "a helyes irányba tett lépésnek" nevezte azt, hogy Ausztrália védelmi és kereskedelmi hivatalt létesít Nyugat-Jeruzsálemben. Az izraeli kormány ugyanebben a közleményében elismerően szólt Ausztráliának az Irán-ellenes szankciókkal kapcsolatban elfoglalt álláspontjáról, az antiszemitizmus elleni fellépéséről, valamint arról, hogy a canberrai vezetés kiáll a zsidó állam mellett a világszervezet fórumain.

...a palesztinok pedig a másikat

A Palesztin Hatóság hivatalos közleményben felelőtlennek nevezte az ausztrál lépést, hozzátéve, hogy az nemzetközi jogba ütközik. "Egész Jeruzsálem végső státuszát tárgyalásos úton kell eldönteni" - idézi a közlemény Száeb Erekat palesztin főtárgyalót, aki kicsinyes belpolitikai döntésnek nevezte Canberra lépését, amely szerinte a világ békéjét és biztonságát fenyegeti.

Miért érdekli egyáltalán Ausztráliát Jeruzsálem?
Megfigyelők a belpolitikai szálakra irányítják rá a figyelmet: a téma először októberben merült fel, egy időközi képviselőválasztás előtt. Egy olyan körzetben volt választás, ahol a legnagyobb a zsidó választók aránya -  a kormány Dave Sharma volt izraeli nagykövetet jelölte, aki jelezte Morrisonnak: változtatnia kell az Izraellel kapcsolatos politikáján. Sharma végül egy hajszállal alulmaradt az októberi választáson, amivel a Morrison-kormány elveszítette parlamenti többségét.

A belpolitika mellett pedig ott vannak a geopolitikai aktualitások is: bár Ausztrália a messzi távolból egy csendes és kiegyensúlyozott országnak tűnik, valójában izzik a geopolitikai feszültség a környezetében, pénzügyi rendszere pedig a beomlás szélén áll. A Nyugat a közelmúltban szorosabbra vonta hírszerzési együttműködését „a kínai befolyásolási műveletek és befektetések” ellen. Háttérelemzésünk >>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyar dolgozók, beszállítók is buknak az Oroszország elleni EU-s szankción
Szirmai S. Péter | 2026. október 29. 18:01
Az Oroszország elleni uniós szankciók ellenére mégsem függesztette fel a hatóság az orosz Mere diszkontlánc egyik magyarországi cégét. Így hónapok óta hiába várnak a fizetésükre a lánc üzletében dolgozók, és a beszállítók sem kapják vissza az eladatlan árujukat.
Makro / Külgazdaság Kiderült, miről állapodott meg Magyarország és az Egyesült Államok
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 17:24
Rubio két fontos megállapodást írt alá a magyar külügyminiszterrel.
Makro / Külgazdaság Marad a kamatszint, de az EKB szerint az energiadrágulás visszavetheti a növekedést
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 17:13
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén mindhárom irányadó kamatot változatlanul hagyta, összhangban a piaci várakozásokkal.
Makro / Külgazdaság „Haza fogok utazni” – üzent a lélegeztetőgép-ügy miatt körözött volt cégvezető
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 16:51
Ígéretet tett a hazautazásra és a lélegeztetőgép-beszerzések ügyében indult eljárásban való részvételre Májer Bálint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságának írt, csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett levelében.
Makro / Külgazdaság 5 égető kérdés, amire választ keres a magánegészségügy
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 16:34
A magánklinikák és a fejlődő praxisok legfontosabb üzleti csúcstalálkozóján, a Magánegészségügyi Summit 2026 konferencián a legégetőbb kérdésekre keresik a választ.
Makro / Külgazdaság Prágában dobta be a nagy tervet Magyar Péter
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 15:51
60 millió embert érinthet a javaslat.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter dupla minimálbért ígért, a dolgozók pedig most kérik azt, amire szavaztak
Vámosi Ágoston | 2026. október 29. 15:04
A miniszterelnök – még mielőtt átvette a kormányzást – azt ígérte, hogy a Tisza-kormány 2027-ben a három évvel korábbinak a duplájára emeli a minimálbért. Jelenleg az Orbán-kormány által tervezett 14 százalékos emelés is esélytelennek tűnik, akárcsak az, hogy a legkisebb fizetés elérje az átlagkereset felét. A Vasas Szakszervezet alelnöke szerint a 800 ezer embert érintő minimálbér és garantált bérminimum nagyobb emelése a fogyasztásnak, és ezáltal a magyar gazdaságnak is jót tenne. A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet alelnöke pedig arról beszélt a Privátbankárnak, hogy a kormány megszünteti a rendőrök lakhatási támogatását.
Makro / Külgazdaság Ausztriáig nyúlt a lélegeztetőgépes ügy, két embert letartóztattak
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 13:41
Lélegeztetőgépek és maszkok hasznából épülhetett a bűnös pénz-
Makro / Külgazdaság Megjöttek a friss üzemanyagárak, visszafogottan örülhetünk
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 12:40
Október 29-én, csütörtökön sem változnak a benzinkutak árai.
Makro / Külgazdaság Az Egyesült Államok útjára lép Magyarország a vagyonadóval?
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 12:13
Vagyontervezési kultúrát szül a vagyonadó? Ezt a kérdést boncolgatja az APELSO Wealth Management.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG