5p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Jeruzsálem státuszának meghatározása az egyik legnagyobb akadálya a közel-keleti békének - Trump elnökön kívül eddig szinte senki sem vállalta be, hogy a nemzetközi joggal is szembe menve egyoldalúan Izraelnek ítéljék a várost. Ausztrália korábban megpendítette, hogy követné az USA lépését, végül egyelőre sokkal óvatosabban cselekedett - de még ezzel is követ hajított az egyébként sem nyugodt tóba.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök a The Sydney Institute-on, 2018. december 15-én tartott beszédében bejelentette: elismerik Nyugat-Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Nem ment annyira messzire, mint Donald Trump, de így is lett felzúdulás. Fotó: EPA / Mick Tsikas

A kettéosztott Jeruzsálem mellett voksolt Ausztrália - de Izraelnek tettek gesztust

Ausztrália elismerte Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosának - közölte Scott Morrison ausztrál kormányfő. "Mostantól Ausztrália elismeri Nyugat-Jeruzsálemet, amely a kneszet (izraeli parlament) és több más kormányzati intézmény székhelye, Izrael fővárosaként" - mondta Morrison. Az ausztrál nagykövetséget azonban nem helyezik át Tel-Avivból Jeruzsálembe mindaddig, amíg nem születik békemegállapodás az izraeliek és a palesztinok között - jelentette az MTI. Védelmi és kereskedelmi hivatalt viszont létesít Nyugat-Jeruzsálemben Ausztrália.

Korábban felmerült a lehetősége annak, hogy Ausztrália (az Egyesült Államokhoz hasonlóan) a nemzetközi közösség tiltakozása ellenére elismeri Jeruzsálemet zsidó fővárosként, és odaköltözteti nagykövetségét Tel-Avivból - ennél azonban egy lényegesen enyhébb lépésről döntött most Canberra. A miniszterelnök még azt is megígérte, hogy Kelet-Jeruzsálemet pedig el fogja ismerni a palesztin állam fővárosának, de ugyancsak azután, hogy létrejött egy megállapodás a kétállami megoldásról.

Az egész világon gyakorlatilag csak Trump hiszi izraeli városnak Jeruzsálemet

Jeruzsálem helyzete az izraeli és palesztin béketárgyalások legnagyobb ütközőpontja, mivel a város a zsidó, az iszlám és a keresztény vallás számára is szent helynek számít.

Donald Trump 2017 decemberében jelentette be: elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának - szembemenve a nemzetközi joggal, az ENSZ-szel és a fél világgal. Utasítást adott az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe telepítésére - ez májusban meg is történt. Az ENSZ 478-as határozata, amely elítéli Kelet-Jeruzsálem izraeli bekebelezését, egyébként épp azt javasolja, hogy amely országnak követsége van Jeruzsálemben, az költöztesse el onnan.

A zsidók szerint Jeruzsálem Izrael örök és oszthatatlan fővárosa, míg a palesztinok a város keleti, Izrael által megszállt részén képzelik el leendő államuk központját. A nemzetközi közösség nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, mint ahogyan nem ismeri el Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását sem. Az elmúlt évtizedekben az amerikai politika is az izraeliek és palesztinok közös városaként kezelte Jeruzsálemet, ezt rúgta fel az amerikai elnök.

Példáját szinte senki sem követte: egyedül Guatemalának van még nagykövetsége Jeruzsálemben. Egy ideig úgy volt, hogy Paraguay is átköltözteti a missziót, de aztán visszakoztak.

A muszlim országokban nagy felháborodást és tüntetéshullámot váltott ki Trump bejelentése, az amerikai nagykövetség májusi költözéskor kirobbant gázai tüntetéseken pedig 58 palesztin halt meg és 1200 ember megsérült.

Izrael csak a döntés egyik felét hallotta meg...

Az MTI beszámolója szerint Izrael a canberrai bejelentéssel kapcsolatos hivatalos közleményében nem tett utalást a Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosaként elismerő ausztrál döntésre, mivel álláspontja szerint egész Jeruzsálem a zsidó állam egy és oszthatatlan fővárosa. Ugyanakkor "a helyes irányba tett lépésnek" nevezte azt, hogy Ausztrália védelmi és kereskedelmi hivatalt létesít Nyugat-Jeruzsálemben. Az izraeli kormány ugyanebben a közleményében elismerően szólt Ausztráliának az Irán-ellenes szankciókkal kapcsolatban elfoglalt álláspontjáról, az antiszemitizmus elleni fellépéséről, valamint arról, hogy a canberrai vezetés kiáll a zsidó állam mellett a világszervezet fórumain.

...a palesztinok pedig a másikat

A Palesztin Hatóság hivatalos közleményben felelőtlennek nevezte az ausztrál lépést, hozzátéve, hogy az nemzetközi jogba ütközik. "Egész Jeruzsálem végső státuszát tárgyalásos úton kell eldönteni" - idézi a közlemény Száeb Erekat palesztin főtárgyalót, aki kicsinyes belpolitikai döntésnek nevezte Canberra lépését, amely szerinte a világ békéjét és biztonságát fenyegeti.

Miért érdekli egyáltalán Ausztráliát Jeruzsálem?
Megfigyelők a belpolitikai szálakra irányítják rá a figyelmet: a téma először októberben merült fel, egy időközi képviselőválasztás előtt. Egy olyan körzetben volt választás, ahol a legnagyobb a zsidó választók aránya -  a kormány Dave Sharma volt izraeli nagykövetet jelölte, aki jelezte Morrisonnak: változtatnia kell az Izraellel kapcsolatos politikáján. Sharma végül egy hajszállal alulmaradt az októberi választáson, amivel a Morrison-kormány elveszítette parlamenti többségét.

A belpolitika mellett pedig ott vannak a geopolitikai aktualitások is: bár Ausztrália a messzi távolból egy csendes és kiegyensúlyozott országnak tűnik, valójában izzik a geopolitikai feszültség a környezetében, pénzügyi rendszere pedig a beomlás szélén áll. A Nyugat a közelmúltban szorosabbra vonta hírszerzési együttműködését „a kínai befolyásolási műveletek és befektetések” ellen. Háttérelemzésünk >>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mennyibe kerül a nudli? A magyarok jövőjét is megmutathatja az elöregedő japánok szerencsétlensége
Privátbankár.hu | 2024. május 7. 10:33
Csiki-csuki helyzetbe kerültek a japánok a jen gyengülése miatt. Ez növeli az inflációt, ezért kevesebbet költenek az emberek, miközben gazdaságuk enélkül is a nulla növekedéssel bajlódik.
Makro / Külgazdaság Végre egy jó hír, felpörgött a német külkereskedelem
Privátbankár.hu | 2024. május 7. 09:59
Márciusban az export és az import várakozáson felüli növekedése mellett emelkedett ugyan, de a várakozásoktól elmaradt a német külkereskedelemi többlet a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis keddi jelentése szerint.
Makro / Külgazdaság Tanárfizetések: egy magyar vagy cseh pedagógus kap többet?
Privátbankár.hu | 2024. május 7. 09:43
A visegrádi országcsoporthoz tartozó többi három ország közül Csehországban és Szlovákiában sokkal jobban keresnek a tanárok, mint magyarországi kollégáik, és a kormány nem kezeli le őket.
Makro / Külgazdaság A magyar élelmiszerboltok vitték a prímet
Privátbankár.hu | 2024. május 7. 08:30
Főként az élelmiszer-kiskereskedelem bővülése húzta a márciusi növekedést. 
Makro / Külgazdaság Kiakadtak és befejezték a munkát az olasz közmédia dolgozói
Privátbankár.hu | 2024. május 7. 08:22
Sztrájkba kezdek az olasz közmédia újságírói, mert úgy érzik, hogy a regnáló kormány azon ügyködik, hogy a saját szócsövévé tegye munkahelyüket, ami nem fér bele szakmai önbecsülésükbe.
Makro / Külgazdaság Ráhoznák a frászt Putyinra Trump emberei?
Privátbankár.hu | 2024. május 7. 07:22
Doland Trump novemberi választási győzelme esetén a regnáló Biden-adminisztrációnál is keményebben lépne fel Oroszországgal szemben egy elemző szerint.
Makro / Külgazdaság Kínai gyarmat lesz Magyarország?
Vég Márton | 2024. május 6. 15:11
Nincsenek beruházások, elfogyott a pénz az önkormányzatoknál, így a polgármesterek nem tudnak mivel kampányolni, mégis nagy csata várható a választásokon. Minek jön ide a kínai elnök? Ezekről a témákról beszélt újságírónk, Vég Márton a Trend FM hétfő reggeli műsorában.
Makro / Külgazdaság Megint minden olcsóbb lehet az euróövezetben
Privátbankár.hu | 2024. május 6. 12:47
Tovább csökkennek a termelői árak, elsősorban az energiaárak miatt.
Makro / Külgazdaság Nagy gondban az Audi, 74 százalékkal esett a cég eredménye
Privátbankár.hu | 2024. május 6. 10:47
A háttérben beszállítói probléma sejlik fel.
Makro / Külgazdaság Valami félrement márciusban a magyar külkereskedelemben
Privátbankár.hu | 2024. május 6. 08:31
15, illetve 20 százalékos a visszaesés az egy évvel korábbihoz képest.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG