5p

Fenntarthatóság: trend, kötelezettség vagy üzleti csodafegyver?

Klasszis Talks&Wine – ahol a fenntarthatóság kézzel fogható üzleti értékké válik.

Jöjjön el, ne maradjon le a versenyben! Early bird jegyek február 16-ig!

Részletek és jelentkezés >>

Jeruzsálem státuszának meghatározása az egyik legnagyobb akadálya a közel-keleti békének - Trump elnökön kívül eddig szinte senki sem vállalta be, hogy a nemzetközi joggal is szembe menve egyoldalúan Izraelnek ítéljék a várost. Ausztrália korábban megpendítette, hogy követné az USA lépését, végül egyelőre sokkal óvatosabban cselekedett - de még ezzel is követ hajított az egyébként sem nyugodt tóba.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök a The Sydney Institute-on, 2018. december 15-én tartott beszédében bejelentette: elismerik Nyugat-Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Nem ment annyira messzire, mint Donald Trump, de így is lett felzúdulás. Fotó: EPA / Mick Tsikas

A kettéosztott Jeruzsálem mellett voksolt Ausztrália - de Izraelnek tettek gesztust

Ausztrália elismerte Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosának - közölte Scott Morrison ausztrál kormányfő. "Mostantól Ausztrália elismeri Nyugat-Jeruzsálemet, amely a kneszet (izraeli parlament) és több más kormányzati intézmény székhelye, Izrael fővárosaként" - mondta Morrison. Az ausztrál nagykövetséget azonban nem helyezik át Tel-Avivból Jeruzsálembe mindaddig, amíg nem születik békemegállapodás az izraeliek és a palesztinok között - jelentette az MTI. Védelmi és kereskedelmi hivatalt viszont létesít Nyugat-Jeruzsálemben Ausztrália.

Korábban felmerült a lehetősége annak, hogy Ausztrália (az Egyesült Államokhoz hasonlóan) a nemzetközi közösség tiltakozása ellenére elismeri Jeruzsálemet zsidó fővárosként, és odaköltözteti nagykövetségét Tel-Avivból - ennél azonban egy lényegesen enyhébb lépésről döntött most Canberra. A miniszterelnök még azt is megígérte, hogy Kelet-Jeruzsálemet pedig el fogja ismerni a palesztin állam fővárosának, de ugyancsak azután, hogy létrejött egy megállapodás a kétállami megoldásról.

Az egész világon gyakorlatilag csak Trump hiszi izraeli városnak Jeruzsálemet

Jeruzsálem helyzete az izraeli és palesztin béketárgyalások legnagyobb ütközőpontja, mivel a város a zsidó, az iszlám és a keresztény vallás számára is szent helynek számít.

Donald Trump 2017 decemberében jelentette be: elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának - szembemenve a nemzetközi joggal, az ENSZ-szel és a fél világgal. Utasítást adott az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe telepítésére - ez májusban meg is történt. Az ENSZ 478-as határozata, amely elítéli Kelet-Jeruzsálem izraeli bekebelezését, egyébként épp azt javasolja, hogy amely országnak követsége van Jeruzsálemben, az költöztesse el onnan.

A zsidók szerint Jeruzsálem Izrael örök és oszthatatlan fővárosa, míg a palesztinok a város keleti, Izrael által megszállt részén képzelik el leendő államuk központját. A nemzetközi közösség nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, mint ahogyan nem ismeri el Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását sem. Az elmúlt évtizedekben az amerikai politika is az izraeliek és palesztinok közös városaként kezelte Jeruzsálemet, ezt rúgta fel az amerikai elnök.

Példáját szinte senki sem követte: egyedül Guatemalának van még nagykövetsége Jeruzsálemben. Egy ideig úgy volt, hogy Paraguay is átköltözteti a missziót, de aztán visszakoztak.

A muszlim országokban nagy felháborodást és tüntetéshullámot váltott ki Trump bejelentése, az amerikai nagykövetség májusi költözéskor kirobbant gázai tüntetéseken pedig 58 palesztin halt meg és 1200 ember megsérült.

Izrael csak a döntés egyik felét hallotta meg...

Az MTI beszámolója szerint Izrael a canberrai bejelentéssel kapcsolatos hivatalos közleményében nem tett utalást a Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosaként elismerő ausztrál döntésre, mivel álláspontja szerint egész Jeruzsálem a zsidó állam egy és oszthatatlan fővárosa. Ugyanakkor "a helyes irányba tett lépésnek" nevezte azt, hogy Ausztrália védelmi és kereskedelmi hivatalt létesít Nyugat-Jeruzsálemben. Az izraeli kormány ugyanebben a közleményében elismerően szólt Ausztráliának az Irán-ellenes szankciókkal kapcsolatban elfoglalt álláspontjáról, az antiszemitizmus elleni fellépéséről, valamint arról, hogy a canberrai vezetés kiáll a zsidó állam mellett a világszervezet fórumain.

...a palesztinok pedig a másikat

A Palesztin Hatóság hivatalos közleményben felelőtlennek nevezte az ausztrál lépést, hozzátéve, hogy az nemzetközi jogba ütközik. "Egész Jeruzsálem végső státuszát tárgyalásos úton kell eldönteni" - idézi a közlemény Száeb Erekat palesztin főtárgyalót, aki kicsinyes belpolitikai döntésnek nevezte Canberra lépését, amely szerinte a világ békéjét és biztonságát fenyegeti.

Miért érdekli egyáltalán Ausztráliát Jeruzsálem?
Megfigyelők a belpolitikai szálakra irányítják rá a figyelmet: a téma először októberben merült fel, egy időközi képviselőválasztás előtt. Egy olyan körzetben volt választás, ahol a legnagyobb a zsidó választók aránya -  a kormány Dave Sharma volt izraeli nagykövetet jelölte, aki jelezte Morrisonnak: változtatnia kell az Izraellel kapcsolatos politikáján. Sharma végül egy hajszállal alulmaradt az októberi választáson, amivel a Morrison-kormány elveszítette parlamenti többségét.

A belpolitika mellett pedig ott vannak a geopolitikai aktualitások is: bár Ausztrália a messzi távolból egy csendes és kiegyensúlyozott országnak tűnik, valójában izzik a geopolitikai feszültség a környezetében, pénzügyi rendszere pedig a beomlás szélén áll. A Nyugat a közelmúltban szorosabbra vonta hírszerzési együttműködését „a kínai befolyásolási műveletek és befektetések” ellen. Háttérelemzésünk >>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Sasszemekkel figyelik az amerikai munkaerőpiacot – a vártnál jobb hír jött
Privátbankár.hu | 2026. február 12. 17:25
A vártnál kellemesebb adat érkezett.
Makro / Külgazdaság Kiszámíthatatlan szabályozási környezet? Kiakadt az OKSZ az árrésstop meghosszabbítása miatt
Privátbankár.hu | 2026. február 12. 16:48
A szakmai szervezet elítélte a lépést.
Makro / Külgazdaság Már az lenne meglepő, ha Varga Mihályék nem csökkentenének kamatot februárban
Imre Lőrinc | 2026. február 12. 12:18
A vártnál is kedvezőbben alakult az infláció januárban Magyarországon. A KSH 2,1 százalékos éves áremelkedési ütemet mért a decemberi 3,3 százalék után. Az elemzők egyre biztosabbak abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a február 24-i kamatdöntő ülésén csökkenti a 6,5 százalékon álló irányadó rátát. Kamatvágásra 2024 szeptembere óta nem volt példa.
Makro / Külgazdaság Háborús veszély vagy esély: Törökország és Görögország nehéz döntések előtt áll
Bózsó Péter | 2026. február 12. 10:30
Görögország és Törökország vezetői szerdán Ankarában találkoztak, hogy enyhítsék a két ország közti feszültséget. Ankara háborús fenyegetése egy EU-tagállam ellen továbbra is megakadályozza az ország részvételét az európai védelmi architektúrában és az EU-csatlakozásban.
Makro / Külgazdaság Nagy bejelentés érkezett a 2Connect és a Yettel összefogásáról
Privátbankár.hu | 2026. február 12. 09:52
Ez a piaci modell ösztönzi és hatékonyabbá teszi az infrastruktúra-fejlesztést.
Makro / Külgazdaság Fontos döntést jelentett be az árrésstopról Nagy Márton minisztériuma
Privátbankár.hu | 2026. február 12. 08:58
Február végén lejárt volna az intézkedés határideje.
Makro / Külgazdaság Megjött a friss inflációs adat: közel nyolc éve nem volt ilyenre példa
Privátbankár.hu | 2026. február 12. 08:30
A fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg 2026 januárjában az egy évvel korábbi értéket, a decemberi 3,3 százalékot követően. Egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal emelkedett az infláció az év első hónapjában. 
Makro / Külgazdaság Trump a béke embere? Sosem ment ilyen jól az amerikai hadiiparnak
Imre Lőrinc | 2026. február 12. 05:46
Az elhúzódó orosz-ukrán háború és az októberig tartó gázai konfliktus az egyik, Donald Trump intézkedései a másik oldalon. 2025 folyamán több katalizátora is volt az amerikai védelmi ipar szárnyalásának, ami idén tovább folytatódhat. Európa ugyanis csak most kezd el igazán fegyverkezni, ami vélhetően további nagy megrendelésállomány-növekedést és az árbevételek megugrását jelentheti a világ legnagyobb hadiipari cégei számára.
Makro / Külgazdaság Ez lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal első napja
Privátbankár.hu | 2026. február 11. 17:21
Még 31 nap van hátra, és utazhatunk a Budapest-Belgrád gyorsvasúton – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter. A vonatok 160 kilométeres óránkénti sebességgel fognak közlekedni.
Makro / Külgazdaság Eurostat: Észak-Magyarországnál még sok török vidéki régió is fejlettebb
Privátbankár.hu | 2026. február 11. 16:13
A Miskolc központú Észak-Magyarország fejlettségi szintje nem csak Kelet-Szlovákiáétól marad el, hanem Montenegróétól és sok törökországi vidéki régióétól is. Az Eurostat friss adataiból az is kiderült, hol csökkent a GDP, még ha az országos recessziót el is kerültük. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG