5p

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Jeruzsálem státuszának meghatározása az egyik legnagyobb akadálya a közel-keleti békének - Trump elnökön kívül eddig szinte senki sem vállalta be, hogy a nemzetközi joggal is szembe menve egyoldalúan Izraelnek ítéljék a várost. Ausztrália korábban megpendítette, hogy követné az USA lépését, végül egyelőre sokkal óvatosabban cselekedett - de még ezzel is követ hajított az egyébként sem nyugodt tóba.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök a The Sydney Institute-on, 2018. december 15-én tartott beszédében bejelentette: elismerik Nyugat-Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Nem ment annyira messzire, mint Donald Trump, de így is lett felzúdulás. Fotó: EPA / Mick Tsikas

A kettéosztott Jeruzsálem mellett voksolt Ausztrália - de Izraelnek tettek gesztust

Ausztrália elismerte Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosának - közölte Scott Morrison ausztrál kormányfő. "Mostantól Ausztrália elismeri Nyugat-Jeruzsálemet, amely a kneszet (izraeli parlament) és több más kormányzati intézmény székhelye, Izrael fővárosaként" - mondta Morrison. Az ausztrál nagykövetséget azonban nem helyezik át Tel-Avivból Jeruzsálembe mindaddig, amíg nem születik békemegállapodás az izraeliek és a palesztinok között - jelentette az MTI. Védelmi és kereskedelmi hivatalt viszont létesít Nyugat-Jeruzsálemben Ausztrália.

Korábban felmerült a lehetősége annak, hogy Ausztrália (az Egyesült Államokhoz hasonlóan) a nemzetközi közösség tiltakozása ellenére elismeri Jeruzsálemet zsidó fővárosként, és odaköltözteti nagykövetségét Tel-Avivból - ennél azonban egy lényegesen enyhébb lépésről döntött most Canberra. A miniszterelnök még azt is megígérte, hogy Kelet-Jeruzsálemet pedig el fogja ismerni a palesztin állam fővárosának, de ugyancsak azután, hogy létrejött egy megállapodás a kétállami megoldásról.

Az egész világon gyakorlatilag csak Trump hiszi izraeli városnak Jeruzsálemet

Jeruzsálem helyzete az izraeli és palesztin béketárgyalások legnagyobb ütközőpontja, mivel a város a zsidó, az iszlám és a keresztény vallás számára is szent helynek számít.

Donald Trump 2017 decemberében jelentette be: elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának - szembemenve a nemzetközi joggal, az ENSZ-szel és a fél világgal. Utasítást adott az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe telepítésére - ez májusban meg is történt. Az ENSZ 478-as határozata, amely elítéli Kelet-Jeruzsálem izraeli bekebelezését, egyébként épp azt javasolja, hogy amely országnak követsége van Jeruzsálemben, az költöztesse el onnan.

A zsidók szerint Jeruzsálem Izrael örök és oszthatatlan fővárosa, míg a palesztinok a város keleti, Izrael által megszállt részén képzelik el leendő államuk központját. A nemzetközi közösség nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, mint ahogyan nem ismeri el Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását sem. Az elmúlt évtizedekben az amerikai politika is az izraeliek és palesztinok közös városaként kezelte Jeruzsálemet, ezt rúgta fel az amerikai elnök.

Példáját szinte senki sem követte: egyedül Guatemalának van még nagykövetsége Jeruzsálemben. Egy ideig úgy volt, hogy Paraguay is átköltözteti a missziót, de aztán visszakoztak.

A muszlim országokban nagy felháborodást és tüntetéshullámot váltott ki Trump bejelentése, az amerikai nagykövetség májusi költözéskor kirobbant gázai tüntetéseken pedig 58 palesztin halt meg és 1200 ember megsérült.

Izrael csak a döntés egyik felét hallotta meg...

Az MTI beszámolója szerint Izrael a canberrai bejelentéssel kapcsolatos hivatalos közleményében nem tett utalást a Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosaként elismerő ausztrál döntésre, mivel álláspontja szerint egész Jeruzsálem a zsidó állam egy és oszthatatlan fővárosa. Ugyanakkor "a helyes irányba tett lépésnek" nevezte azt, hogy Ausztrália védelmi és kereskedelmi hivatalt létesít Nyugat-Jeruzsálemben. Az izraeli kormány ugyanebben a közleményében elismerően szólt Ausztráliának az Irán-ellenes szankciókkal kapcsolatban elfoglalt álláspontjáról, az antiszemitizmus elleni fellépéséről, valamint arról, hogy a canberrai vezetés kiáll a zsidó állam mellett a világszervezet fórumain.

...a palesztinok pedig a másikat

A Palesztin Hatóság hivatalos közleményben felelőtlennek nevezte az ausztrál lépést, hozzátéve, hogy az nemzetközi jogba ütközik. "Egész Jeruzsálem végső státuszát tárgyalásos úton kell eldönteni" - idézi a közlemény Száeb Erekat palesztin főtárgyalót, aki kicsinyes belpolitikai döntésnek nevezte Canberra lépését, amely szerinte a világ békéjét és biztonságát fenyegeti.

Miért érdekli egyáltalán Ausztráliát Jeruzsálem?
Megfigyelők a belpolitikai szálakra irányítják rá a figyelmet: a téma először októberben merült fel, egy időközi képviselőválasztás előtt. Egy olyan körzetben volt választás, ahol a legnagyobb a zsidó választók aránya -  a kormány Dave Sharma volt izraeli nagykövetet jelölte, aki jelezte Morrisonnak: változtatnia kell az Izraellel kapcsolatos politikáján. Sharma végül egy hajszállal alulmaradt az októberi választáson, amivel a Morrison-kormány elveszítette parlamenti többségét.

A belpolitika mellett pedig ott vannak a geopolitikai aktualitások is: bár Ausztrália a messzi távolból egy csendes és kiegyensúlyozott országnak tűnik, valójában izzik a geopolitikai feszültség a környezetében, pénzügyi rendszere pedig a beomlás szélén áll. A Nyugat a közelmúltban szorosabbra vonta hírszerzési együttműködését „a kínai befolyásolási műveletek és befektetések” ellen. Háttérelemzésünk >>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Új szerződés került napvilágra a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban
Privátbankár.hu | 2026. március 18. 17:13
A két ország megállapodott abban, hogy mintegy 1 milliárd cseh koronát (közel 40 millió eurót) fektet be a Barátság kőolajvezeték működésének átalakításába.
Makro / Külgazdaság Itt vannak a BinX új számlacsomagjai
Privátbankár.hu | 2026. március 18. 16:26
Az újonnan indult társas vállalkozások számára is elérhetővé váltak a BinX számlacsomagjai, tehát nem kell más szolgáltatónál számlát vezetni ahhoz, hogy egy cég a neobank ügyfele legyen – hívja fel a figyelmet Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Ezzel tovább erősödhet a verseny a vállalkozói bankszámláknál, hiszen a Binx ajánlatai igen vonzónak számítanak a piacon.
Makro / Külgazdaság 180 fokos fordulat jöhet Frankfurtban?
Privátbankár.hu | 2026. március 18. 15:41
Ezúttal is kamattartás várható az Európai Központi Bank csütörtöki ülésén, de az elnök, Christine Lagarde jelezheti az inflációs kockázatokat – vélik az Equilor Befektetési Zrt. elemzői.
Makro / Külgazdaság Gázpalack-felvásárlásba kezdtek az emberek
Privátbankár.hu | 2026. március 18. 15:12
Pánikvásárlásba kezdtek a magyarok.
Makro / Külgazdaság Ez is ritka: vállveregetést kapott Magyarország Ursula von der Leyenéktől
Privátbankár.hu | 2026. március 18. 14:51
Az EU statisztikai hivatalának most közzétett számai alapján februárban a 27 tagállam közül Magyarországon volt a hetedik legalacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index.
Makro / Külgazdaság Kubával takarhatja el az Egyesült Államok a közel-keleti háború kudarcát?
Imre Lőrinc | 2026. március 18. 14:35
Bár az iráni válság miatt az Egyesült Államok vezetésének most kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy újabb frontot nyisson, a Kuba feletti hatalomátvétel továbbra sem kerül le Donald Trump célkeresztjéről. A karibi ország egyre mélyebb válságba sodródik, az amerikai elnök szankciói az utolsó cseppet jelentették a pohárban. Trumpnak eközben azért is fájhat a feje, mert a Hormuzi-szoros blokádja miatt akár 200 dollárig is kilőhetnek a hordónkénti kőolajárak.
Makro / Külgazdaság Gondterheltek az euróövezet tagállamai: a fogyasztói árakról van szó
Privátbankár.hu | 2026. március 18. 14:12
Februárban, az előzetes becslésnek megfelelően, emelkedett az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett végleges adatai alapján.
Makro / Külgazdaság Villanyszerelő céget vásárolt Mészáros Lőrinc
Privátbankár.hu | 2026. március 18. 13:47
A felcsúti milliárdos cégbirodalma megérkezett Leányfalura.
Makro / Külgazdaság Hol a vége? 700 forint fölé drágul a dízel
Privátbankár.hu | 2026. március 18. 12:25
Tovább emelkednek a nagykereskedelmi árak.
Makro / Külgazdaság Végre tényleg szívderítő lehet nézegetni Brüsszel legfrissebb jelentését
Csabai Károly | 2026. március 18. 05:44
Hála a februárban közel kilenc és féléves mélypontra zuhant inflációnak, Magyarország az Európai Unió 27 tagországából az előkelő, hatodik helyet foglalhatja el – Olaszországgal holtversenyben – az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat által ma publikálandó, a harmonizált fogyasztóiár-indexek alapján elkészített rangsorban. Még előrébb végeztünk a visszatekintő reálkamatok összevetésében, a negyedik helyen, dacára annak, hogy a jegybanki alapkamatunk tizenhat havi mozdulatlanság után csökkent – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG