5p

Csúcson a forint, visszatér a bizalom: mire számíthatnak a hazai befektetők? A változások a magyar tőzsdét is elérik?

Online Klasszis Klub élőben Szalay-Berzeviczy Attilával!

Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, a BÉT korábbi elnökét!

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >>

Jeruzsálem státuszának meghatározása az egyik legnagyobb akadálya a közel-keleti békének - Trump elnökön kívül eddig szinte senki sem vállalta be, hogy a nemzetközi joggal is szembe menve egyoldalúan Izraelnek ítéljék a várost. Ausztrália korábban megpendítette, hogy követné az USA lépését, végül egyelőre sokkal óvatosabban cselekedett - de még ezzel is követ hajított az egyébként sem nyugodt tóba.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök a The Sydney Institute-on, 2018. december 15-én tartott beszédében bejelentette: elismerik Nyugat-Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Nem ment annyira messzire, mint Donald Trump, de így is lett felzúdulás. Fotó: EPA / Mick Tsikas

A kettéosztott Jeruzsálem mellett voksolt Ausztrália - de Izraelnek tettek gesztust

Ausztrália elismerte Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosának - közölte Scott Morrison ausztrál kormányfő. "Mostantól Ausztrália elismeri Nyugat-Jeruzsálemet, amely a kneszet (izraeli parlament) és több más kormányzati intézmény székhelye, Izrael fővárosaként" - mondta Morrison. Az ausztrál nagykövetséget azonban nem helyezik át Tel-Avivból Jeruzsálembe mindaddig, amíg nem születik békemegállapodás az izraeliek és a palesztinok között - jelentette az MTI. Védelmi és kereskedelmi hivatalt viszont létesít Nyugat-Jeruzsálemben Ausztrália.

Korábban felmerült a lehetősége annak, hogy Ausztrália (az Egyesült Államokhoz hasonlóan) a nemzetközi közösség tiltakozása ellenére elismeri Jeruzsálemet zsidó fővárosként, és odaköltözteti nagykövetségét Tel-Avivból - ennél azonban egy lényegesen enyhébb lépésről döntött most Canberra. A miniszterelnök még azt is megígérte, hogy Kelet-Jeruzsálemet pedig el fogja ismerni a palesztin állam fővárosának, de ugyancsak azután, hogy létrejött egy megállapodás a kétállami megoldásról.

Az egész világon gyakorlatilag csak Trump hiszi izraeli városnak Jeruzsálemet

Jeruzsálem helyzete az izraeli és palesztin béketárgyalások legnagyobb ütközőpontja, mivel a város a zsidó, az iszlám és a keresztény vallás számára is szent helynek számít.

Donald Trump 2017 decemberében jelentette be: elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának - szembemenve a nemzetközi joggal, az ENSZ-szel és a fél világgal. Utasítást adott az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe telepítésére - ez májusban meg is történt. Az ENSZ 478-as határozata, amely elítéli Kelet-Jeruzsálem izraeli bekebelezését, egyébként épp azt javasolja, hogy amely országnak követsége van Jeruzsálemben, az költöztesse el onnan.

A zsidók szerint Jeruzsálem Izrael örök és oszthatatlan fővárosa, míg a palesztinok a város keleti, Izrael által megszállt részén képzelik el leendő államuk központját. A nemzetközi közösség nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, mint ahogyan nem ismeri el Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását sem. Az elmúlt évtizedekben az amerikai politika is az izraeliek és palesztinok közös városaként kezelte Jeruzsálemet, ezt rúgta fel az amerikai elnök.

Példáját szinte senki sem követte: egyedül Guatemalának van még nagykövetsége Jeruzsálemben. Egy ideig úgy volt, hogy Paraguay is átköltözteti a missziót, de aztán visszakoztak.

A muszlim országokban nagy felháborodást és tüntetéshullámot váltott ki Trump bejelentése, az amerikai nagykövetség májusi költözéskor kirobbant gázai tüntetéseken pedig 58 palesztin halt meg és 1200 ember megsérült.

Izrael csak a döntés egyik felét hallotta meg...

Az MTI beszámolója szerint Izrael a canberrai bejelentéssel kapcsolatos hivatalos közleményében nem tett utalást a Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosaként elismerő ausztrál döntésre, mivel álláspontja szerint egész Jeruzsálem a zsidó állam egy és oszthatatlan fővárosa. Ugyanakkor "a helyes irányba tett lépésnek" nevezte azt, hogy Ausztrália védelmi és kereskedelmi hivatalt létesít Nyugat-Jeruzsálemben. Az izraeli kormány ugyanebben a közleményében elismerően szólt Ausztráliának az Irán-ellenes szankciókkal kapcsolatban elfoglalt álláspontjáról, az antiszemitizmus elleni fellépéséről, valamint arról, hogy a canberrai vezetés kiáll a zsidó állam mellett a világszervezet fórumain.

...a palesztinok pedig a másikat

A Palesztin Hatóság hivatalos közleményben felelőtlennek nevezte az ausztrál lépést, hozzátéve, hogy az nemzetközi jogba ütközik. "Egész Jeruzsálem végső státuszát tárgyalásos úton kell eldönteni" - idézi a közlemény Száeb Erekat palesztin főtárgyalót, aki kicsinyes belpolitikai döntésnek nevezte Canberra lépését, amely szerinte a világ békéjét és biztonságát fenyegeti.

Miért érdekli egyáltalán Ausztráliát Jeruzsálem?
Megfigyelők a belpolitikai szálakra irányítják rá a figyelmet: a téma először októberben merült fel, egy időközi képviselőválasztás előtt. Egy olyan körzetben volt választás, ahol a legnagyobb a zsidó választók aránya -  a kormány Dave Sharma volt izraeli nagykövetet jelölte, aki jelezte Morrisonnak: változtatnia kell az Izraellel kapcsolatos politikáján. Sharma végül egy hajszállal alulmaradt az októberi választáson, amivel a Morrison-kormány elveszítette parlamenti többségét.

A belpolitika mellett pedig ott vannak a geopolitikai aktualitások is: bár Ausztrália a messzi távolból egy csendes és kiegyensúlyozott országnak tűnik, valójában izzik a geopolitikai feszültség a környezetében, pénzügyi rendszere pedig a beomlás szélén áll. A Nyugat a közelmúltban szorosabbra vonta hírszerzési együttműködését „a kínai befolyásolási műveletek és befektetések” ellen. Háttérelemzésünk >>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Az összeomlás szélére került a Trumpék által kivéreztetett ország
Privátbankár.hu | 2026. május 14. 08:20
Kuba teljesen kifogyott a dízelből és a fűtőolajból az Egyesült Államok által bevezetett olajblokád következtében – közölte szerdán Vicente de la O Levy kubai energiaügyi és bányászati miniszter.
Makro / Külgazdaság Ezt kell tudni az euró bevezetésének egyik legfontosabb lépcsőfokáról
Privátbankár.hu | 2026. május 14. 08:04
Az új kormány euróbevezetési tervei és az ezzel járó pozitív hatások várhatóan ellensúlyozzák a hitelminősítő intézetek által megfogalmazott növekvő fiskális kockázatokat és javíthatják az ország hitelminősítési kilátásait a tavaszi és őszi felülvizsgálatoknál – közölte a GKI elemzésében.
Makro / Külgazdaság Új korszak kezdődött az Egyesült Államokban
Privátbankár.hu | 2026. május 14. 07:46
Megválasztotta az amerikai szenátus a szövetségi jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) új vezetőjét, Kevin Warsh közgazdászt, Donald Trump elnök jelöltjét szerdán.
Makro / Külgazdaság Kérdezzen Ön is Szalay-Berzeviczy Attilától! Ma délután a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. május 14. 07:14
A Budapesti Értéktőzsde volt elnökével való beszélgetést fél 4-től a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán közvetítjük.
Makro / Külgazdaság Megremegett a forint, kiadta a jelzést a Magyar Nemzeti Bank?
Imre Lőrinc | 2026. május 14. 05:46
Az elmúlt hetek diadalmenete után kissé szokatlan volt szerda délelőtt, hogy a Magyar Nemzeti Bank döntése után gyengülésnek indult a forint. Drámáról persze nincs szó, továbbra is a 360-as szint alatt tartózkodik az euró árfolyama. Azonban megnőtt a valószínűsége annak, hogy a korábban vártnál hamarabb láthatunk egy újabb kamatcsökkentést a jegybank részéről. A Tisza Párt megválasztása óta jelentősen megnőtt a befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt, amit a forint erősödése mellett a hosszú lejáratú állampapírhozamok beszakadása is jelez.
Makro / Külgazdaság Hamarosan jön az Európai Bizottság delegációja Magyarországra
Privátbankár.hu | 2026. május 13. 19:33
Jövő héten Budapestre jön az Európai Bizottság magas szintű delegációja: a tárgyalások célja, hogy a május 25-i héten megállapodhassanak a bizottság vezetőjével az uniós pénzekről – mondta Magyar Péter miniszterelnök a Tisza-kormány első, Ópusztaszeren tartott ülésének szünetében sajtótájékoztatón.
Makro / Külgazdaság Berendelte az orosz nagykövetet a Tisza-kormány
Privátbankár.hu | 2026. május 13. 19:04
Kezdetben heti két ülést tart a kormány, és még ezen a héten kinevezik az államtitkárok döntő többségét – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Tisza-kormány első, Ópusztaszeren tartott ülésének szünetében sajtótájékoztatón.
Makro / Külgazdaság Rossz hír jött Amerikából
Privátbankár.hu | 2026. május 13. 17:59
Az Egyesült Államokban sorban a harmadik héten emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a május 8-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) adataiból.
Makro / Külgazdaság Gyenge növekedés, túl erős forint, emelkedő infláció – ezt jósolják az elemzők Magyarországon
Privátbankár.hu | 2026. május 13. 14:39
Visszafogott növekedés, 3 százalék feletti infláció, magas költségvetési hiány és emelkedő adósságráta – erre számít a CIB Bank az idén a magyar gazdaságban – írja az Mfor.hu.
Makro / Külgazdaság Lengyelországban május végéig meghosszabbítják az üzemanyagár-stopot
Privátbankár.hu | 2026. május 13. 14:05
Május végéig meghosszabbítják Lengyelországban az üzemanyagárak jövedéki adójának és áfájának átmeneti csökkentését, valamint a kötelező árplafont is magában foglaló intézkedéscsomagot – jelentette be szerdai sajtóértekezletén Andrzej Domanski pénzügyminiszter.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG