5p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Jeruzsálem státuszának meghatározása az egyik legnagyobb akadálya a közel-keleti békének - Trump elnökön kívül eddig szinte senki sem vállalta be, hogy a nemzetközi joggal is szembe menve egyoldalúan Izraelnek ítéljék a várost. Ausztrália korábban megpendítette, hogy követné az USA lépését, végül egyelőre sokkal óvatosabban cselekedett - de még ezzel is követ hajított az egyébként sem nyugodt tóba.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök a The Sydney Institute-on, 2018. december 15-én tartott beszédében bejelentette: elismerik Nyugat-Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Nem ment annyira messzire, mint Donald Trump, de így is lett felzúdulás. Fotó: EPA / Mick Tsikas

A kettéosztott Jeruzsálem mellett voksolt Ausztrália - de Izraelnek tettek gesztust

Ausztrália elismerte Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosának - közölte Scott Morrison ausztrál kormányfő. "Mostantól Ausztrália elismeri Nyugat-Jeruzsálemet, amely a kneszet (izraeli parlament) és több más kormányzati intézmény székhelye, Izrael fővárosaként" - mondta Morrison. Az ausztrál nagykövetséget azonban nem helyezik át Tel-Avivból Jeruzsálembe mindaddig, amíg nem születik békemegállapodás az izraeliek és a palesztinok között - jelentette az MTI. Védelmi és kereskedelmi hivatalt viszont létesít Nyugat-Jeruzsálemben Ausztrália.

Korábban felmerült a lehetősége annak, hogy Ausztrália (az Egyesült Államokhoz hasonlóan) a nemzetközi közösség tiltakozása ellenére elismeri Jeruzsálemet zsidó fővárosként, és odaköltözteti nagykövetségét Tel-Avivból - ennél azonban egy lényegesen enyhébb lépésről döntött most Canberra. A miniszterelnök még azt is megígérte, hogy Kelet-Jeruzsálemet pedig el fogja ismerni a palesztin állam fővárosának, de ugyancsak azután, hogy létrejött egy megállapodás a kétállami megoldásról.

Az egész világon gyakorlatilag csak Trump hiszi izraeli városnak Jeruzsálemet

Jeruzsálem helyzete az izraeli és palesztin béketárgyalások legnagyobb ütközőpontja, mivel a város a zsidó, az iszlám és a keresztény vallás számára is szent helynek számít.

Donald Trump 2017 decemberében jelentette be: elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának - szembemenve a nemzetközi joggal, az ENSZ-szel és a fél világgal. Utasítást adott az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe telepítésére - ez májusban meg is történt. Az ENSZ 478-as határozata, amely elítéli Kelet-Jeruzsálem izraeli bekebelezését, egyébként épp azt javasolja, hogy amely országnak követsége van Jeruzsálemben, az költöztesse el onnan.

A zsidók szerint Jeruzsálem Izrael örök és oszthatatlan fővárosa, míg a palesztinok a város keleti, Izrael által megszállt részén képzelik el leendő államuk központját. A nemzetközi közösség nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, mint ahogyan nem ismeri el Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását sem. Az elmúlt évtizedekben az amerikai politika is az izraeliek és palesztinok közös városaként kezelte Jeruzsálemet, ezt rúgta fel az amerikai elnök.

Példáját szinte senki sem követte: egyedül Guatemalának van még nagykövetsége Jeruzsálemben. Egy ideig úgy volt, hogy Paraguay is átköltözteti a missziót, de aztán visszakoztak.

A muszlim országokban nagy felháborodást és tüntetéshullámot váltott ki Trump bejelentése, az amerikai nagykövetség májusi költözéskor kirobbant gázai tüntetéseken pedig 58 palesztin halt meg és 1200 ember megsérült.

Izrael csak a döntés egyik felét hallotta meg...

Az MTI beszámolója szerint Izrael a canberrai bejelentéssel kapcsolatos hivatalos közleményében nem tett utalást a Nyugat-Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosaként elismerő ausztrál döntésre, mivel álláspontja szerint egész Jeruzsálem a zsidó állam egy és oszthatatlan fővárosa. Ugyanakkor "a helyes irányba tett lépésnek" nevezte azt, hogy Ausztrália védelmi és kereskedelmi hivatalt létesít Nyugat-Jeruzsálemben. Az izraeli kormány ugyanebben a közleményében elismerően szólt Ausztráliának az Irán-ellenes szankciókkal kapcsolatban elfoglalt álláspontjáról, az antiszemitizmus elleni fellépéséről, valamint arról, hogy a canberrai vezetés kiáll a zsidó állam mellett a világszervezet fórumain.

...a palesztinok pedig a másikat

A Palesztin Hatóság hivatalos közleményben felelőtlennek nevezte az ausztrál lépést, hozzátéve, hogy az nemzetközi jogba ütközik. "Egész Jeruzsálem végső státuszát tárgyalásos úton kell eldönteni" - idézi a közlemény Száeb Erekat palesztin főtárgyalót, aki kicsinyes belpolitikai döntésnek nevezte Canberra lépését, amely szerinte a világ békéjét és biztonságát fenyegeti.

Miért érdekli egyáltalán Ausztráliát Jeruzsálem?
Megfigyelők a belpolitikai szálakra irányítják rá a figyelmet: a téma először októberben merült fel, egy időközi képviselőválasztás előtt. Egy olyan körzetben volt választás, ahol a legnagyobb a zsidó választók aránya -  a kormány Dave Sharma volt izraeli nagykövetet jelölte, aki jelezte Morrisonnak: változtatnia kell az Izraellel kapcsolatos politikáján. Sharma végül egy hajszállal alulmaradt az októberi választáson, amivel a Morrison-kormány elveszítette parlamenti többségét.

A belpolitika mellett pedig ott vannak a geopolitikai aktualitások is: bár Ausztrália a messzi távolból egy csendes és kiegyensúlyozott országnak tűnik, valójában izzik a geopolitikai feszültség a környezetében, pénzügyi rendszere pedig a beomlás szélén áll. A Nyugat a közelmúltban szorosabbra vonta hírszerzési együttműködését „a kínai befolyásolási műveletek és befektetések” ellen. Háttérelemzésünk >>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szerbiában is rekordalacsony a Duna, lépnie kellett a kormánynak
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 5. 16:35
A szerb kormány lehetővé teszi, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) operatív üzemanyagkészleteinek egy részét felhasználják az augusztusi megnövekedett kereslet kielégítésére, miközben az állami stratégiai tartalékokat továbbra is rendkívüli helyzetekre tartják fenn. Dubravka Djekovic Handanovic kiemelte, elsődleges céljuk továbbra is a hazai üzemanyagpiac ellátása és a lakosság megóvása a hirtelen áremelkedésektől. Eközben a szlovén-horvát tulajdonú Krsko Atomerőmű teljesítményét is csökkentik a szárazság és a hőhullám következtében.
Makro / Külgazdaság Megérkezett a válasz az orosz Amazont ért támadásokra
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 5. 15:40
Több ukrajnai áruházlánc logisztikai központját érintette Oroszország éjszakai támadása: csapás érte Ukrajna legnagyobb barkács- és lakberendezési üzlethálózatát, az Epicentr vállalatot, valamint a Novus és a Szilpo élelmiszer-kiskereskedelmi láncot; a támadásoknak halálos áldozatai is vannak.
Makro / Külgazdaság Erre vártunk: nagyon jó hírek jöttek az euróövezet gazdaságából
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 5. 13:47
Júliusban nyolc hónapja a leggyorsabb ütemben nőtt az euróövezeti gazdasági aktvitás a londoni S&P Global Market Intelligence gazdaságkutató intézet beszerzésimenedzser-indexének (BMI) szerdán közzétett végleges értékei alapján, miután júniusban stagnálást jegyeztek fel.
Makro / Külgazdaság Románia tényleg mindent bevet, de kihúzza úgy, mint Paks?
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 5. 13:22
Történelmi mélypontra, másodpercenként 1400 köbméterre süllyedt a Duna vízhozama a romániai szakasz belépő pontján, Báziásnál, a szerb-román határnál – közölte a román vízügyi hatóság szóvivője szerdán.
Makro / Külgazdaság Sokkal olcsóbb lesz végre a tankolás
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 5. 12:10
 A nemzetközi piaci folyamatok kedvező irányba mozdultak el.
Makro / Külgazdaság Elmaradt a várakozásoktól az OTP Bank nyeresége a második negyedévben
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 5. 06:59
Az eredmény- és mérlegdinamikákat jelentősen befolyásolta a forint euróval szembeni erősödése.
Makro / Külgazdaság Visszafogták a fogyasztást a gigagyárak, a kormány számokat közölt
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 4. 16:29
Hétfőre 7000 megawatt csúcsidei terhelést várt a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, ebből 6438 lett. Kedden ennél is magasabb terhelésre számítanak.
Makro / Külgazdaság Beszólt Magyar Péternek az orosz állami hírügynökség
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 4. 13:20
A RIA Novosztyi rákérdezett, még mindig túl drágának tartja-e a magyar kormányfő Paks II. építési költségeit.
Makro / Külgazdaság Megint ugyanarra számíthat a benzinkúton
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 4. 11:18
Szerdától lehet számolhat ezzel a fejleménnyel a töltőállomásokon.
Makro / Külgazdaság Nem mindegy, mit ír a sajtó: előrejelzi a válságokat a cikkek elemzése az MNB szerint
Herman Bernadett | 2026. augusztus 4. 10:44
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai olyan új, szövegelemzésre épülő indikátort (SFSI) mutattak be, amely a hazai online hírportálok cikkeinek nyelvezete alapján számszerűsíti a pénzügyi stabilitási kockázatokat. A módszertan lehetőséget biztosít a piaci bizonytalanság korai azonosítására és a folyamatok valós időhöz közeli nyomon követésére.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG