Száznyolcvan fokos fordulatot vett az amerikai külpolitika a Közel-Kelet leginkább robbanásveszélyes régiójában Trump elnöksége alatt. Szembe menve az oslói békefolyamattal és a nemzetközi határozatokkal az USA egymás után ismeri el Izrael fennhatóságát a megszállt területeken. Legutóbb a Ciszjordániában létesített telepekről jelentették ki, hogy azokat nem tekintik a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlennek.

Egybe esett két fontos vallási ünnep.

A főpolgármester park névadó ünnepségen vett részt, amit az MTI fotósa is megörökített.

A magyar miniszterelnök Jeruzsálemben tartózkodik hivatalos látogatáson, és ha már ott volt, készült róla néhány poétikus fotó.

Jeruzsálem státuszának meghatározása az egyik legnagyobb akadálya a közel-keleti békének - Trump elnökön kívül eddig szinte senki sem vállalta be, hogy a nemzetközi joggal is szembe menve egyoldalúan Izraelnek ítéljék a várost. Ausztrália korábban megpendítette, hogy követné az USA lépését, végül egyelőre sokkal óvatosabban cselekedett - de még ezzel is követ hajított az egyébként sem nyugodt tóba.

Az európai zsidó vezetők kinyújtják a kezüket kontinensünk etno-nacionalista pártjai felé az iszlám agresszív térnyerése ellen. Az értelmiségi viták ellenére a magyar és az izraeli kormányzat új szintre helyezte együttműködését, amely közös titkosszolgálati és diplomáciai akciókat is magában foglal. Káncz Csaba jegyzete.

Diplomáciai konfliktus tört ki a zsidó állam és Paraguay között.

Magyarország is részt vesz az amerikai nagykövetség holnapra tervezett Jeruzsálembe költöztetésének tiszteletére vasárnap este tartandó külügyminisztériumi fogadáson, amelyet a legtöbb EU-nagykövet várhatóan bojkottál.

Hiába tiltakozott több ország, tényleg költöztetik az amerikai nagykövetséget.

Az amerikai után Románia izraeli nagykövetségét is elköltöztetnék.

A római katolikus egyház feje és a török elnök megegyezett abban, hogy a Jeruzsálemről szóló egyoldalú amerikai döntés nem léphet életbe. Törökország „teljes jogú tagságot akar Európában” és nem zár ki egy közös olasz-török fellépést Líbiában.

Berlinben a muszlim demonstrálók izraeli zászlókat égettek és egymással is összeverekedtek. Malmöben két tűzbombát dobtak a helyi zsinagógára. Mára a svéd rendőrség szerint 23 muszlimok által ellenőrzött no-go zóna és 60 „sérülékeny terület” van az országban, ahova a nem-muszlimoknak nem tanácsos a belépés.

Elismerte Jeruzsálem egy részét Palesztina fővárosaként az egyik legnagyobb iszlám szervezet.

Trump lépése Jeruzsálemről számos ponton megy szembe Amerika diplomáciai és nemzetbiztonsági érdekeivel. Akkor most Budapest az EU-ban egyedüliként fogja követni Trumpot és helyezi át nagykövetségét Jeruzsálembe? Halkan kérdezzük meg azt is, hogy miképpen fog alakulni ezek után Orbán és Erdogan példátlanul szoros viszonya?

Nagyon szeretné az izraeli kormányfő, ha az EU is Donald Trumphoz hasonlóan döntene.

Alig egy nap telt el Trump bejelentése óta, de már eszkalálódik a feszültség.

Felbolydult a nemzetközi diplomácia Donald Trump miatt: pápától az oroszokon át a törökökig mindenki Jeruzsálemmel foglalkozik.

Összesen 150 hektárnyi földet foglalt le az izraeli kormány a ciszjordániai Jerikó mellett.

Nyugat-európai országok és Amerika bírálta Izrael telepes-politikáját a ciszjordániai terjeszkedés miatt.