A Financial Times szerint 44 nagy európai vállalat – köztük az Airbus, a BNP Paribas, a Carrefour és a Philips vezérigazgatói – levélben kérték Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől, hogy két évre függessze fel az augusztusban hatályba lépő uniós mesterséges intelligencia törvényt (AI Act). A vezetők azzal érvelnek, hogy a szabályozás bonyolult és átfedő előírásai veszélyeztetik Európa versenyképességét, és akadályozzák az iparágakban szükséges AI-alkalmazások globális léptékű bevezetését.
A levelet az EU AI Champions Initiative kezdeményezte, amely 110 európai vállalatot képvisel különböző iparágakból. A dokumentumban azt is hangsúlyozzák, hogy a halasztás erős jelzést adna a befektetőknek és innovátoroknak Európa egyszerűsítési és versenyképességi szándékairól. A lap feleleveníti, hogy Brüsszel már dolgozik a törvényhez kapcsolódó gyakorlati útmutató véglegesítésén, amely iránymutatást ad a nagy AI-modellek – például a Gemini, a Llama és a ChatGPT – alkalmazásához. A májusra ígért kódex kiadása késik, és várhatóan enyhített változat készül.
A lap szerint az európai startupok és kockázati tőkebefektetők szintén bírálják a törvényt, amelyet „elhamarkodott, ketyegő időzített bombának” neveztek.
Szerintük a szabályozás átláthatatlansága és tagállami eltérései a kisebb szereplőket hozzák hátrányba az amerikai nagyvállalatokkal szemben. Több cég attól is tart, hogy a felhasználók ugyanazoknak a vitatott szabályoknak – például a szerzői jogi felelősségnek – lennének kitéve, mint a technológiai óriások, ami elriaszthatja őket az AI-rendszerek bevezetésétől. Az Európai Bizottság hangsúlyozta: továbbra is elkötelezett a kockázatalapú, egységes szabályozás mellett, ugyanakkor dolgozik a digitális szabályok egyszerűsítésén, és „minden lehetőség nyitva áll”.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
