|
| (MTI/EPA/Abir Szultan) |
Izrael kezében a ciszjordán termőföldek
A döntés véglegesnek látszik, mert jóváhagyta a védelmi miniszter és Benjámin Netanjahu miniszterelnök is. A területek kisajátítására a környező zsidó telepes falvak növelése miatt volt szükség. Legutóbb 2014-ben tett hasonló lépést az izraeli kormány, akkor három izraeli tizenéves elrablására és megölésére hivatkozva.
Akkor háromszáznyolcvan hektáros területet foglaltak le, amiért az ENSZ, az Egyesült Államok, az európai országok és a palesztinok is hevesen tiltakoztak. A mostani kisajátítás ellen több parlamenti párt és cicil szervezet is felszólalt. Többek között a a Békét Most nevezetű civil békeszervezet szerint, a kormány döntése újabb lépés a kétállami megoldás lehetőségének a felszámolására.
A szövetségesek Izrael ellen?
Már tegnap beszámoltunk arról, hogy a nyugat-európai országok és Amerika is bírálta Izrael telepes-politikáját a ciszjordániai terjeszkedés miatt. Jeruzsálem nemzetközi célkeresztbe került az által, hogy az Európai Unió külügyminiszterei és a Human Rights Watch nevű emberjogi szervezet is felszólította az izraeli üzleti vállalkozásokat, hogy szüntessék meg tevékenységüket az Izrael által 1967-ben elfoglalt Ciszjordániában, mert azok sértik a palesztinok emberi jogait.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
