Trump döntése fellobbantotta az európai muszlimok haragját is

Tüntetők palesztin zászlókkal a Donald Trump amerikai elnök elleni tiltakozáson a berlini Washintonplatzon 2017. december 12-én (Fotó forrása: MTI/EPA/Hayoung Jeon)

Trump elnök felelőtlen, belpolitikai indíttatású döntése Jeruzsálemről nemcsak a Közel-Keletet destabilizálta. Európa több nagyvárosában is tüntetések robbantak ki, számos incidenstől kísérve.

Zászlóégetés Berlinben

Berlinben az utóbbi napokban már négy tüntetés zajlott le az amerikai elnök döntése ellen. A demonstrációk számos esetben erőszakossá váltak a békésen tüntetni akarók és a kemény vonalat képviselő radikálisok között, akik olyan üzeneteket kiabáltak, mint „Allah nagy”, „Fuck Trump” és „Izraelt bombázni”. Mind Berlin migránsok által sűrűn lakott Neukölln kerületében, mind a Brandenburgi Kapunál a tüntetők a hétvégén izraeli zászlókat égettek.

Az adventi vásárok idején nem árt emlékeztetni, hogy a német rendőrség (BKA) tavaszi becslése szerint az országban 705 olyan iszlamista él, aki hajlandó terrorcselekmény végrehajtására. A német elhárítás (BfV) szerint 24 400 iszlamista aktív az országban, de többségük nem jelent azonnali terrorveszélyt. Merkel kancellár ’Willkomenskultur’ kampánya óta Németországban az eltelt két évben 30 000 olyan menekült és migráns tűnt el a hatóságok látóköréből, akiket pedig kiutasítottak az országból.

Zsinagóga felgyújtás Malmöben

Vad tüntetések zajlottak le Svédországban az elmúlt napokban Göteborgban és Malmöben, az ország második- és harmadik legnagyobb városában. Göteborgban egy zsinagóga előtti teret változtatták tűztengerré Molotov koktélokkal a tüntetők. Malmöben pedig két tűzbombát dobtak a helyi zsinagógára.

A zsidó emberjogi szervezet, a Simon Wiesenthal Központ már 2010-ben utazási figyelmeztetést adott ki Svédországra, a Malmöben élő zsidók ellen elkövetetett folyamatos zaklatások miatt. A Zsidó Világkongresszus szerint a zsidó népesség száma eléri a 18 000-et Svédországban. De az etnikai arányok drámai módon változnak az országban.

Mára Svédország lakosságának durván ötöde vagy külföldön született, vagy bevándorlók gyermeke. Még elképesztőbb adat, miszerint a 42 évnél fiatalabbak több mint a felénél legalább az egyik szülő bevándorló. 2013-ban a kormány bejelentette, hogy állandó letelepedési engedélyt ad bárkinek, aki Szíriából, vagy Eritreából érkezett – annak ellenére, hogy a menekültkérők 98 százalékának nincsenek érvényes személyes okmányai.

Káncz Csaba

Muszlim no-go zónák

A svéd rendőrség becslése szerint a 10 millió lakosú ország az elmúlt két évben 191 000 menekültkérelmet fogadott be. A 18 000 elutasított menekült közül viszont 12 500 alámerült és eltűnt a hatóságok látóköréből.

Mára a svéd rendőrség kiszivárgott jelentése szerint legalább 23 muszlimok által ellenőrzött no-go zóna és 60 „sérülékeny terület” van az országban, ahova a nem-muszlimoknak nem tanácsos a belépés. Ezekben a zónákban olyannyira elharapózott az erőszak, hogy a rendőrség és a mentő gyakran nem hajlandó kimenni segélyhívásra sem.

Svédországban jövőre általános választásokat tartanak és a bevándorlásellenes Svéd Demokraták pártja jelenleg 14,8 százalékon áll a közvéleménykutatások szerint. A fáramlatú pártok azonban – amelyek az utóbbi időszakban megszigorították a bevándorlási szabályokat – egyelőre nem mutatnak hajlandóságot az összefogásra, mert a párt „neo-náci gyökerekkel” rendelkezik.

Káncz Csaba jegyzete