Jól átvernek minket a szupermarketekben, ha nem vagyunk résen!

Hajdanán az ember levett a polcról egy kis zacskót, amire rá volt írva, hogy egész szemes feketebors, hazavitte és szórt belőle a húslevesbe. Ma nem árt, ha előbb áttanulmányozzuk a feliratot: nos, újabban 16 gramm bors található benne. Miért pont ennyi, nem tudni. Azt viszont igen, hogy majdnem annyiba kerül, mint két éve öt deka. 

A kis csemegebolt hűtőjében, műanyag tasakos turistaszalámi kelleti magát. Egész jó az ára: 349 forint. Azért érdemes jobban megnézni: csak 55 grammos. Ugyanezt tapasztaljuk egy Margit körúti üzletben: négy picurka kis sajtdarab, elegánsan csomagolva, díszítve, 900 forint. Teendő: előbb meg kell nézni a kilónkénti egységárat – ami mindig pici számokkal van feltüntetve – és aztán vásárolni. Erre azonban nincs mindenkinek ideje, meg nagyító sem lapul a vevő zsebében.

A rohanó üzletemberek, éhes uzsonnára vágyó diákok nem kínlódnak azzal, hogy összehasonlítsák a pulton lévő termékek egységárát. Sajtoknál különösen feltűnő ez a tendencia, de észrevehető a dobozos zöldségeknél, gyümölcsöknél és félkész ételeknél is. Együnk kevesebbet? Vagy fizessünk kevesebbet és ne együnk annyit – ki hogyan tekint erre a tendenciára.

Mi a helyzet a környezetvédelemmel?

Nem csoda, ha a vevő úgy érzi, be van csapva. Most arról nem beszélve, mennyibe kerül fajlagosan a csomagolás – mert a bors esetében például ugyanannyiba, mintha öt dekát rejtene a csomag. Környezetvédelmi tekintetben is óriási a pazarlás, hiszen ekkora tasakban elférne akár tíz deka, nemhogy 1,6 deka fűszer. Csak akkor drágább lenne és kevesebben tennék be a kosárba. A kapszulás mosóporoknál szintén fontos megnézni, hogy hány mosásra elegendő műanyag párnácska rejtőzik a dobozban. A legdrágább mindig az, amelyikben kevesebb van, hiszen a doboz, a szállítás, a raktározás, a kipakolás ugyanannyi költséget és munkát igényel.

A mélyhűtött áruk közül a zöldségeknél ugyancsak feltűnik ez a jelenség. Míg pár éve jellemzően félkilónyi zöldborsó volt a tasakban, ma 450 gramm – persze sokkal drágábban. Ugyanakkor állítólag öt deka nem oszt, nem szoroz. A száraztésztáknál tűnik ki igazán, hogy jobban megéri nagyobb kiszerelést választani, de mit csináljon az, akinek nem nagy a családja, netán egyedül él?

Csak két hónapig kell feltüntetni?

A múlt héten láttuk először azt a feliratot az egyik nagyobb élelmiszerboltban, hogy Vigyázat! Az áru csomagolása változott. Ahogy arról laptársunk, a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor is írt, a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete alapján kötelező lesz a boltokban jelezni, ha egy termék kiszerelése kisebb lett, mert ha azonos ár mellett a termék mennyisége csökken, a fogyasztók a korábbinál kevesebbet kapnak a pénzükért.

Ugyanakkor ez nem minden boltra kötelező érvényű: csak azokra, amelyek „az előző évben egymilliárd forint fölötti konszolidált nettó árbevételt értek el, valamint élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem kategóriába tartoznak”. A rendelet e körön belül minden kiskereskedelmi forgalomba kerülő, előre csomagolt termékre vonatkozik.

Ha egy termékből a 2020. január 1. és 2023. július 1. között gyártottakhoz képest új, kisebb – így különösen kisebb tömegű vagy térfogatú – kiszerelési egység kerül forgalomba, a  kereskedő köteles a termék forgalmazásának megkezdésétől számított 2 hónapig feltüntetni a  kiszerelés változására utaló tájékoztatást. Tehát csak két hónapig – jóllehet, vannak olyan termékek, amelyekből csak félévente töltjük fel az éléskamrát, és ki emlékszik a „régi” áru súlyára?

Akkor is érvényes ez, ha a terméket 2023. július 1. és 2024. február 1. között hozták forgalomba és azt a kereskedő továbbra is forgalmazza. Kivétel a szabály alól, ha a kisebb kiszerelés bevezetése után a korábbi, nagyobb csomagolást is még hat hónapig forgalomban tartják. A rendelet azt is kimondja, hogy a gyártók, forgalmazók, nagykereskedők kötelesek tájékoztatni a kiskereskedőket az ehhez szükséges adatokról. A fogyasztóvédelmi hatóság bármely szereplőre, aki ezt megszegi, 1 millió forint bírságot szabhat ki. A rendelet február 1-jén lépett hatályba. Ha azonban a terméket 2023. július 1. és 2024. február 29. között kezdték árulni, a tájékoztatást március 1-jétől volt kötelező kitenni. 

A sarki kisboltok esetében nem kötelező?

Ettől persze még a jelenség létezik, hiszen a sarki kisboltok nem tartoznak bele ebbe az üzletkategóriába, csak a nagyobbak. Amikor a minap az egyik lánc hipermarketjében jártunk, egyetlen termék esetében volt feltüntetve, hogy kisebb lenne a csomagolás, pontosabban annak tartalma, ami a jelenlegi helyzetet enyhén szólva nem fedi le teljesen. Ott legalább egy esetben ki volt írva, míg számos hipermarketben ez még hiányzik. No meg, léteznek, mint fentebb olvasható, forgalombahozatali időkorlátok is, amelyeken nehéz kiigazodni, és amelyek figyelése pluszmunkát ró a bolti alkalmazottakra.

Nem elhanyagolható kérdés: ha a vásárló mondjuk két éve nem fotózta le, mennyi fűszert tartalmazott a tasak, bizonyítani nem tudja a panaszát.. Ha viszont dokumentálta is, kinél reklamáljon? Van-e annyi ellenőr, aki ezt figyelemmel kíséri? No meg, a gyárakban bizonyára rengeteg, már kinyomtatott elkészített zacskót, dobozt rejt a raktár, nem fognak változtatni a régi kiszerelésen, illetve annak tartalmán. Erre szolgálna a táblácska, miszerint Vigyázat, az áru csomagolása változott! Legyünk tehát óvatosak, ha ilyet látunk!