Zsugorflációra fukarfláció – hogyan lehet kiszúrni a rejtett áremelkedéseket?

Ki megy régi csomagolóanyagokkal a kezében vásárolni, hogy összehasonlítsa azok tartalmát az újakkal? Senki. Pontosan erre számítanak azok a beszállítók, akik csendesen zsugorítják az árujuk tartalmát. Ha vásárláskor olyan feliratokat lát a csomagoláson, mint “új méret”, “új recept” vagy “új forma a jobb élményekért”, akkor meg kell kongatni a vészharangokat. Ami elsőre fogyasztóbarát előnynek hangzik, az sokszor rejtett áremelkedés lehet – hívta fel a figyelmet a Hamburgi Fogyasztói Tanácsadó Központ (VZHH) és a Stiftung Warentest.

A csomagolás alig észrevehető változása mellett adott kevesebb tartalmat zsugorodásnak (“shrink”) nevezik, ebből jön az angolban a “shrinkflation”, itthon a zsugorinfláció kifejezés. A fogyasztóvédők szerint nem illegális, de becsapós. Számos példát gyűjtöttek össze, amikor egy zacskóban hirtelen kevesebb chips, kakaóitalpor vagy gumiállat volt, de “zsugorodott” a lazacfilé vagy a fagylaltosdoboz tartalma is.

A legnagyobbak is ezt csinálják

A Wikipedia szócikke is számos példát hoz fel, az itthon elhíresült Toblerone-esettől más, nálunk is ismert cégekig, 2010-től egészen 2023-ig. Mint például a

• Kraft,
• Mars,
• Procter & Gamble,
• Unilever,
• Häagen-Dazs,
• Danone vagy a
• Nestlé.

A brit statisztikai hivatal egy korábbi jelentése pedig az írta:

2015 szeptembere és 2017 júniusa között 206 olyan terméket azonosítottunk, amelyek mérete csökkent, és 79 olyan terméket, amelyek mérete nőtt.

Pedig ebben az időszakban nem is volt jelentős az infláció, de legalábbis jóval alacsonyabb volt, mint 2022-2023-ban.

Gyorsan duplázódott az esetek száma

Németországban januártól június végéig “minden eddiginél több panaszt” regisztrált a VZHH, több százat. A tendencia már 2022-ben elkezdődött, akkor ugyanis az év első feléről a második félévre csaknem megduplázódott a megerősített esetek száma. Itt is sokféle termékcsoport érintett, például a chips, a fagylalt, az édességek, a mosószerek, az állateledelek és a sajtok.

A jelenség korábban főként a klasszikus márkáknál fordult elő, de mostanában egyre gyakrabban a diszkont és a bio márkáknál is.

A piacvezetők járnak elöl, és a többiek követik a példát – mondta egy német fogyasztóvédő.

A zsugorítás három árnyalata

Ám a zsugorításnak is több fajtája van.

• Előfordul, hogy a gyártó csökkenti a töltelékmennyiséget, az árat pedig változatlanul tartja, mint a Suchard Express kakaóitalpor esetében.
• Néha az ár enyhén csökken, de a tartalom annyira kevés, hogy a termék egységre vetített értéken drágul, mint a Garnier sampon esetében.
• Különösen szemtelennek tűnik, amikor zsugorodott tartalom mellett még emelkedett is az ár, például a Listerine szájvíz esetében – sorolják a németek a legértékesebb példákat.

Jegyzeteljen, aki jót akar

A fogyasztóvédelmi hivatal ezért azt tanácsolja az embereknek, hogy jegyezzék fel a gyakran vásárolt termékek tartalmát. Az újdonságok, az árpromóciók, a modern kiszerelés, az új fajták vagy a maxi méretek esetében is tanácsos szkeptikusnak lenni. Ezek ugyanis fajlagosan drágábbak lehetnek, mint a megszokott termék, amely néha csak egy polccal arrébb van.

(Valamint érdemes a kilóra, literre, grammra stb. megadott egységárat használni az összehasonlításhoz, ahol lehet – a szerk.)

Drasztikusabb lépésekre is készülnek

Mások nem elégszenek meg ennyivel, Franciaország októbertől arra akarja kötelezni az ipart, hogy jelezze termékei zsugorodó tartalmát, növekvő egységárát. A Carrefour francia szupermarketlánc pedig máris hadat üzent, hétfőtől matricákkal akar figyelmeztetni a rejtett áremelkedésre egy sor élelmiszeripari terméken.

​​​​​

“Zsugorodás történt, ennek a terméknek a súlya csökkent, a beszállítónk ára nőtt” – olvasható a matricákon, amelyeket a cég szerint többek között kávé, chipsek, majonézek és jeges tea csomagolásán tervez elhelyezni. A felfedett rejtett áremelkedés szerintük 8 és 40 százalék közötti. De azt is hozzáteszik a matricán, hogy törekednek az árak újratárgyalására.

A Carrefour ezzel elébe megy annak a törvénytervezetnek, amellyel a francia kormány szeretné kötelezni az ipart, hogy a termékeken egyértelműen jelezze, ha ugyanazon csomag tartalmát csökkentik.

Egyes gyártók a csomagolás megváltoztatása nélkül csökkentik termékeik tartalmát, és néha még az árakat is emelik. Ez botrányos – mondta Bruno Le Maire gazdasági miniszter.

A miniszter lebeszéli az árakat

A romló vásárlóerő, a magas árak, különösen az élelmiszerek esetében, jelenleg a lakosságot és a politikusokat is erősen foglalkoztatják Franciaországban. A miniszter már többször követelt alacsonyabb árakat és más könnyítést a fogyasztók számára az élelmiszeripari csoportoktól. Majd az iparággal folytatott konzultációk után nemrég bejelentette, hogy ötezer élelmiszertermék árai maradnak változatlanok vagy csökkennek.

Le Maire azonban név szerint is pellengérre állított néhány külföldi nagyvállalatot, amelyek szerinte nem tettek eleget az elfogadható árak érdekében. A Carrefour által megnevezett termékek szintén külföldi élelmiszeripari cégektől származnak.

Új szavuk a fukarfláció

A szolgáltatások tartalma is tud csökkenni, erre utal például a Wikipedia szócikkének vége. Itt “skimpflation” névvel illetik, amikor nem a mennyiség, hanem a minőség változik, romlik megegyező vagy hasonló ár mellett. (Skimp=fukarkodni, garasoskodni, spórolni.) Erre példa, amikor egy szálloda szerényebb reggelire tér át, vagy csökkenti a takarítás gyakoriságát.

A Guardian Money idén a brit szupermarketekben kapható élelmiszerek számos összetevőjének megváltoztatását figyelte meg. Például amikor egy majonézmárka kilenc százalékban tartalmazott tojássárgáját, majd ezt hat százalék tojásra és 1,5 százalék tojássárgájára cserélte.

Damoklész kardja lebeg felettünk?

Vannak, akik ennél is tovább mennek, és az állami szolgáltatásokban is hatalmas rejtett inflációt vélnek felfedezni. Zsiday Viktor alapkezelő nemrég azt írta, hogy a rejtett infláció körébe tartozik, amikor

• a vízvezetékrendszer leépül a „rezsicsökkentés” miatt,
• messzebb van vagy kevésbé elérhető a háziorvos,
• az útdíjakat kiterjesztik,
• ha a várólisták hossza nő,
• az oktatás romlik, mert nincs elegendő tanár.

Ezeket a folyamatokat nem tudják megragadni a klasszikus inflációs mutatók, így sokáig rejtve maradnak a szem elől, gyakran egészen egy nagyobb krízisig – tartja az alapkezelő.