A közleményben részletezték, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit visszamenőleg jelző díjterhelési mutató 2024-ben átlagosan 0,68 százalékra csökkent az előző évi 0,69 százalékról. A mutató egyik eleme, a tagoktól levont működési díjrész kis mértékben, 0,26 százalékra esett vissza, miközben a befektetés, vagyonkezelés kapcsán számított díjterhelés változatlanul 0,42 százalék maradt.
A működési költségek apadásának oka, hogy e mutatót a pénztárak vagyonára vetítik, és a befizetéseknek és a kiváló hozamoknak köszönhetően a szektor vagyona összességében 15,4 százalékkal bővült tavaly – tették hozzá. A korrigált díjterhelési mutató – amely a vagyonhatás kiszűrésével, egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag hipotetikus megtakarításához viszonyítja a tagi költségeket – az előző két évhez hasonlóan 0,73 százalék maradt.
Ezen belül változatlanul alakultak a működési (0,31 százalék) és a befektetési (0,42 százalék) költséghányadok is – írták a közleményben. Kitértek arra, hogy 2025-ben a 30 éves pénztári teljes költségmutató (TKMNYP) előző évi átlagosan 0,9 százalékos értéke minimálisan, 0,93 százalékra módosult. Ennek elsődleges oka, hogy a pénztárak a mutató számításához az MNB ajánlásának megfelelően az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj hatóság (EIOPA) tavaly decemberi kockázatmentes hozamgörbéjét használják, aminek értéke kis mértékben nőtt a 2023. évivel összevetve.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak valamennyi költségmutatója így hosszú távon is 1 százalék alatti, ami azt jelzi, hogy a szektor ajánlatai változatlanul rendkívül versenyképesek az egyéb nyugdíjcélú öngondoskodási termékekkel összevetve – tájékoztatott a Magyar Nemzeti Bank.
Az OECD legfrissebb Magyarországról szóló gazdasági előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedése a következő két évben fokozatosan erősödhet. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
