Hónapok óta Otthon Start-lázban ég az ország – a július elején bejelentett, majd szeptember 1-jén elindult hitelprogramtól mindenki az idén amúgy is pezsgő hitelpiac további élénkülését várta. A ma reggel publikált számok alapján azonban jóval szerényebb bővülésről beszélhetünk, mint amit a korábbi nyilatkozatok, banki közlemények alapján sejteni lehetett. Bár a szeptemberben újonnan kihelyezett 112,64 milliárd forint 6,6 százalékos bővülést jelent az augusztusi 105,69 milliárd forinthoz képest, ugyanakkor a júliusi 141,94 milliárdhoz képest 20,6 százalékos visszaesésről beszélhetünk.
Pedig a fentiekhez még azt is hozzátehetjük, hogy a júliusban kihelyezett hitelösszeg csupán a harmadik legmagasabb volt 2025 eddig eltelt időszakában. Ez idáig május volt 2025 legaktívabb hónapja, amikor is 148,66 milliárd forint volt az újonnan kötött lakáshitelek szerződéses összege – ahhoz képest a szeptemberi eredmény már 24,2 százalékkal volt alacsonyabb. Igaz, itt szezonális hatásról is beszélhetünk, elvégre a tavaszi-nyári hónapok gyakorta erősebbek szoktak lenni, mint az őszi-téli időszak.
Ugyanakkor az idén szeptemberi eredmény év/év alapon sem számít kiemelkedőnek, 2024 szeptemberében 113,96 milliárd forint volt az új lakás célú hitelek szerződéses összege. Ehhez képest a mostani eredmény 1,2 százalékkal szerényebb.
Fotó: Klasszis Lapcsalád/Herman Bernadett
A hitelösszeg mellett a szerződések száma sem ért el kiemelkedő eredményt. A jegybanki adatok szerint idén szeptemberben 5 677 darab lakáshitel-szerződés köttetett, ami mindössze 0,2 százalékkal haladta meg az augusztusi 5 663 darabot, miközben 4,5 százalékkal elmaradt a tavaly szeptemberi 5 943 darabtól. Az idei évben egyébként ebből a szempontból is május volt a legerősebb hónap, amikor is 7 598 darab lakáshitel-szerződés született, 33,8 százalékkal több, mint az Otthon Start Program indulásának hónapjában.
Megugrott a támogatott hitelek aránya
Mégsem lehet azt mondani, hogy teljesen észrevétlen lenne a program hatása, elvégre a támogatott lakáshitelek összege közel 20 milliárd forinttal emelkedett. Augusztusban ugyanis 23,94 milliárd forint, szeptemberben viszont már 42,81 milliárd forint volt az új támogatott hitelek szerződéses összege, ami 78,8 százalékos emelkedést jelent.
Ez egyébként egybecseng az adatsorokkal együtt publikált jegybanki tájékoztatóval is, amely szerint az Otthon Start Program keretében kötött lakáscélú hitelek új szerződéses összege 21,7 milliárd forint volt szeptemberben.
Ebben a szegmensben év/év alapon is bővülésről beszélhetünk, ugyanis tavaly szeptemberben mindössze 28,56 milliárd forintnyi támogatott hitel került kihelyezésre, amihez képest a mostani eredmény 49,9 százalékos bővülést jelent. Sőt, a támogatott hitelek idén szeptemberi eredménye még a már sokat emlegetett májusi 30,69 milliárd forintot is 39,5 százalékkal múlta felül.
Ugyancsak beszédes a támogatott lakáshitelek teljes kihelyezésen belüli arányának növekedése. A teljes 112,64 milliárd forintos kihelyezésnek szeptemberben 38 százaléka volt támogatott lakáshitel, míg a piaci lakáshitelek aránya 62 százalék volt. A támogatott hitelek teljes kihelyezésen belüli aránya 2025. január-augusztusban 19,3 százalék és 22,7 százalék között ingadozott, és a tavalyi évben sem sikerült egyetlen egyszer sem elérni a 30 százalékos részarányt. Ebből a szempontból tehát mindenképpen látszik a program hatása.
Mi állhat a háttérben?
Október közepén Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára arról beszélt, hogy az Otthon Start Program hatására megközelítőleg 15 ezer igénylés indult el, további sok ezer pedig még előkészítés alatt áll.
Ehhez képest a most publikált adatok a fenti számoknál jóval szerényebb érdeklődésre engednek következtetni. Ennek magyarázatára több elképzelés is lehetséges.
Az egyik legkézenfekvőbb magyarázat az ügyintézés hossza. Az Otthon Start Programot szabályozó rendelet szerint a hitelintézetek a kölcsönkérelmeket vásárlás esetén 30 napon, építés esetén 60 napon belül kötelesek elbírálni, amelyhez szükség esetén további 10 nap hiánypótlási idő is rendelkezésre áll. Könnyen elképzelhető tehát, hogy a benyújtott kérelmek jelentős része szeptember végén még elbírálás alatt állt, így a program valós hatását csak az októberi adatok fogják tükrözni.
A másik lehetséges forgatókönyv, hogy a benyújtott kérelmek egy része elakad, például mert az igénylő hitelképtelen vagy nem felel meg a program valamelyik feltételének, így az ügyletek nem jutnak el a szerződéskötésig. Ugyanakkor a Bank360 által megkérdezett bankok arról számoltak be, hogy az ilyen ügyletek kevésbé jellemzők, elvégre az igénylők többsége már a kérelem benyújtása előtt is tájékozódik, így többnyire csak azok jutnak el az igénylés beadásáig, akik valóban jogosultak is a programban való részvételre.
A harmadik lehetséges forgatókönyv, hogy valójában kisebb az érdeklődés a program iránt, mint amire számítani lehetett. Ez azonban igencsak meglepő lenne, hiszen lényegében szembe menne minden korábbi hitel- és lakáspiaci, valamint kormányzati nyilatkozattal, megnyilvánulással. Jelenleg tehát az első forgatókönyv tűnik a legvalószínűbbnek, de hogy valóban erről van-e szó, arról majd csak december elején, az októberi adatok megjelenése után fogunk többet tudni.
Ahogy Franciaország, Lengyelország és Magyarország jelezte, ők sem fogják megszavazni az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. 
