|
| Az előrehozott izraeli parlamenti választásokon szavaz Izrael Hager rabbi Bné-Berakban (Fotó: MTI/AP/Oded Balilty) |
Ma tartják Izraelben az általános választásokat. A Közel-Kelet törékeny békéje szempontjából már éppen itt az ideje, hogy véget érjen a kiélezett választási kampány, amelynek keretében Netanjahu miniszterelnök és Trump elnök kéz-a-kézben sorra tették a bombasztikus bejelentéseket az izraeli jobboldal választóinak megnyerésére. Ezen lépések közös jellemzői, hogy miközben ellene mennek a nemzetközi jognak – különös tekintettel a Genfi Konvencióra -, aláássák Izrael biztonságát is. Az egész második világháború utáni nemzetközi békerendszer egyik fő támasza ugyanis éppen a Genfi Konvenció, amely nem ismeri el a fegyveres területhódításokat, hogy ezzel elejét vegye a náci Németország hasonló lépései megismétlődésének.
Újabb eszkaláció
Az egész sorozat kezdődött Trump március 21-i bejelentésével, miszerint Izraelnek „ajándékozza” az 1967 óta megszállt Golán-fennsíkot. Netanjahu aztán a hétvégén jelentette be, hogy újraválasztása esetén annektálja a megszállt Ciszjordániát is. Trump mindennek tetejébe tegnap bejelentette, hogy az iráni hadsereg részét képező Iráni Forradalmi Gárdát (IRGC) terrorszervezetté nyilvánítja.
Ez az első alkalom, hogy Washington egy külföldi hadsereget terrorista szervezetnek bélyegez. A lépés egyben beláthatatlan diplomáciai következményekhez vezet Washington iraki és libanoni kapcsolataiban, amelyek politikai osztálya szoros kapcsolatokat ápol az IRGC-vel. Irakban ez súlyosan megnehezíti a kapcsolattartást a siíta miliciákkal és pártokkal, Libanonban pedig a Hezbollah csoporttal – amelyet bár Washington szintén terrorista szervezetnek tart – részét képezi a jelenlegi bejrúti kormánynak.
Hesmátolláh Fáláhátpiseh, az Iráni Parlament (Mádzslesz) Nemzetbiztonsági és Külügyi Bizottságának elnöke Washington szándékára reagálva kijelentette: „Ha Amerika terrorszervezetnek nyilvánítja az IRGC-t, akkor mi meg az Iszlám Államhoz hasonlóan Amerikát vesszük föl a terrorállamok feketelistájára”. Hozzátette: „Trump is beismerte, hogy az Iszlám Államot Washington hozta létre. Az IRGC a térségben részese volt a terror elleni küzdelemnek, s ezt a terrorszervezetet másokkal együtt az iráni erők legyőzték. Amerika ennek a terrornak a szolgálatába áll azzal a próbálkozásával, hogy ezeket az iráni erőket fölvegye a terrorszervezetek listájára”.
Irán kiért a mediterrán térségbe
|
| Káncz Csaba |
Trump nyílt beavatkozása az izraeli választásokba összefügg Washington azon törekvésével, hogy akár katonai erővel is visszaszorítsa Teherán növekvő befolyását a térségben, miután mind Irakban, mind Szíriában érezhetően csökken az amerikai befolyás. Washington és Tel-Aviv számára komoly figyelmeztetést jelent, hogy a szír kormány a földközi-tengeri Latakia kikötőjében Irán számára területet adott ki bérbe, ezzel Teherán hivatalosan is kiért a mediterrán térségbe, alig 300 kilométerre az izraeli határtól. Ráadásul az izraeli hírszerzés értesülései szerint a Hezbollah iráni segítséggel új rakétagyártó üzemeket létesített Bejrút lakónegyedei szívében.
Nem árt azonban emlékeztetni, hogy 16 esztendeje az iraki háború legfőbb szószólói is olyan neokonzervatív körök voltak (’Project for a New American Century’), amelyek azt sugallták, hogy Irak térdre kényszerítése szükséges az amerikai hegemónia eléréséhez az ’Új Világrendben’. Bush elnök és neokonzervatív csapata a bombázások után szétverte az iraki kormánypártot és a hadsereget és - láss csodát - 16 év után Irakból egy bukott állam lett, miközben Irán regionális középhatalommá emelkedett föl.
Káncz Csaba jegyzete
A forint erősödése és az uniós források felszabadítása önmagában még nem oldja meg a reálgazdaság strukturális problémáit. 
