Az elhunyt szenátor utódja garancia a közel-keleti káosz folytatódására

John Bolton (Fotó forrása: MTI/AP/Alex Brandon)

Az annapolisi amerikai haditengerészeti akadémia területén vasárnap helyezték örök nyugalomra John McCain neokonzervatív szenátort, a többnapos gyászszertartás-sorozat végén. A ceremónia résztvevői között találhattuk Richard Cheney korábbi alelnököt, a második, katasztrófával felérő iraki beavatkozás politikai karmesterét. Nem hiányozhatott John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó sem, aki ezekben a hónapokban éppen Irán ellen készít elő egy hasonló beavatkozást.

A neokonzervatív hadjárat mérlege

Több évtizedes kongresszusi karrierje során McCain legalább 13 ország lebombázása mellett kardoskodott. Feltűnő, hogy ezzel egyidőben tucatnyi alkalommal szavazott az amerikai veteránok megfelelő egészségügyi ellátása ellen, azt állítva, hogy az „túl drága”. Érdekes módon a véget nem érő „Terror elleni háború” 5 ezermilliárd dolláros számlája miatt McCain soha nem aggódott.

Nem tekinthető véletlennek, hogy Trump nem vett részt a szertartáson. A Fehér Ház ura még elnökválasztási kampányában radikális fordulatot követelt Washington globális hegemóniára törekvő külpolitikájában. Frusztrált támogatói is azt kívánták, hogy az USA hagyjon fel a rezsimváltó, katonai intervenciókra építő kurzusával. Az amerikai kisembernek tökéletesen elege van a negyedszázada húzódó közel-keleti beavatkozásokból, amely több államalakulat összeomlásával is járt. Összességében amerikai részről eddig 5 ezer katona halálával és 5 ezer milliárd dollár közvetlen és közvetett költséggel járt a neokonzervatívok iraki katonai beavatkozása, amelynek egyedüli világos nyertese Irán lett.

A jelképes Líbia

2009-ben McCain Líbiába látogatott és Kadhafi elnökkel találkozva még amerikai fegyvereket is ígért az észak-afrikai ország vezetőjének. 2011-re azonban McCain lett a Líbia elleni beavatkozás szószólója, azzal vádolva Kadhafit, hogy „amerikai vér tapad a kezeihez”. Jelképesnek tekinthető, hogy a nyugati beavatkozás következtében káoszba süllyedő Líbia kormányzata éppen vasárnap – McCain temetésének napján – hirdetett ki rendkívüli állapotot Tripoliban, miután a napok óta tartó összecsapásokban legalább 40-en életüket vesztették.

Idén májusban John Bolton jelentette ki, hogy Washington a „líbiai modellt” akarja alkalmazni Ézsak-Korea esetében is. A Bush adminisztráció és a Kadhafi rezsim között 2003 decemberében született paktum eredményeképpen ugyanis Líbia feladta vegyi- és nukleáris fegyverprogramjait a szankciók feloldásának és egy garancia fejében, hogy Washington nem fogja megtámadni az országot. Kadhafi ezért a hibáért 2011 október 20-án az életével fizetett.

Kukába a nemzetközi joggal

Káncz Csaba

A neokonzervatívokat azonban a legkisebb mértékben sem zavarja az a káosz és vérontás, amelyet Líbiában és Irakban előidéztek. De nem érdekli őket a nemzetközi jog sem: John Bolton augusztus 22-én jelentette ki, hogy Washington „nullára” akarja leszorítani az iráni olajexportot a november 8-i iráni energia-szankcióinak életbelépése után. Holott a Nemzetközi Atomenergia Ügynükség (IAEA) éppen múlt pénteken állapította meg legfrissebb jelentésében, hogy Teherán teljes mértékben betartja azt a 2015-ös nukleáris megállapodást, amelyet a nemzetközi közösséggel kötött – és amely egyáltal nem mellesleg a nemzetközi jog részének tekinthető az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2231-as határozata értelmében.

Bolton szavaira válaszul az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) egy vezető tábornoka kijelentette, hogy ha Washington végrehajtja a nemzetbiztonsági tanácsadó terveit, akkor Teherán lezárja a Hormuzi-szorost. Márpedig nap mint nap ezen a szoroson halad át a világ tengerein szállított kőolaj egyharmada.

Káncz Csaba jegyzete