Robban a Közel-Kelet az ivóvízhiány miatt

Lángoló katonai járművek a dél-iraki Bászrában. 2018. szeptember 7. EPA/MURTAJA LATEEF

Az iraki kormány kezéből kicsúszik déli területeinek ellenőrzése. Múlt péntekre virradó éjjel a 3 milliós Bászra városában a tüntetők politikai pártok irodáit és az iráni konzulátust gyújtották fel.  Ennek során a biztonsági erők három tüntetőt lelőttek, több, mint 30-an megsebesültek.

50 fok és fertőzött ivóvíz

Bászrában már hosszabb ideje izzik az elégedetlenség parazsa.  Bár a régió az iraki olajtermelés 80 százalékáért felel, a fiataloknak nincs elegendő munkahely, a közszolgáltatások színvonala pedig csapnivaló.  Mindenekelőtt azonban akut hiány mutatkozik egészséges ivóvízből, a csapból barna, sáros, sós lé folyik.

Ez nem csak ízlés kérdése, hiszen a térségben az elmúlt hónapokban 30 000 embert kellett ellátni a kórházakban bakteriális fertőzés miatt, de közülük sokan a kórház padlóján fekszenek ellátatlanul kapacitáshiány miatt.  Átlagosan napi 10 órás áramszünetek vannak, miközben a példátlan hőhullám miatt gyakran 50 fok közelébe kúszik a higanyszál.  Egészségügyi hivatalnokok szerint küszöbön áll egy kolerajárvány kitörése.

Kenyeret ad a stratégáknak

A jelenségre az európai stratégáknak is fel kell figyelniük, hiszen ugyanilyen indokok alapján lőtt a rendőrség a tiltakozókba július 1-én a dél-iráni Khorranshahr városában, legalább négy civil életét oltva ki. A szárazság évek óta tart a térségben, a tiltakozók szerint a csapból sós, sáros víz folyik.

Káncz Csaba

Miközben Irán a globális édesvíz-készletek csupán 0,3 százalékával rendelkezik, lakossága a világ népességének 1 százalékát adja. Nem véletlen, hogy az ilyen szintű sérülékenységre felfigyeltek már az amerikai katonai tervezők is.  Egy jelentés szerint „az 1979-es iráni forradalom óta az ország egy főre jutó fenntartható vízkínálata több, mint a felével esett. Az ország nagy területein az ivóvíz iránti igény a kínálatot az év harmadában meghaladja. A 14 éve tartó szárazság hozzájárult ehhez a helyzethez, ahogyan a pocsék erőforrás-gazdálkodás is. Ennek eredményeképpen az ország több részében a vízzel összefüggő szükséghelyzet miatt zavargások tapasztalhatók”.

Valóban, Irán destabilizálásához az amerikai neokonzervatívok keresve sem találhatnának jobb behatolási pontot.  A perzsa állam délnyugati tartományában, Kuzesztánban a homokviharok egyre gyakoribbak a másfél évtizede tartó szárazság következtében.  Kuzesztánt eredetileg „Arabisztánnak” hívták, hiszen itt él legtöbb arab etnikumú polgár az egyébként perzsa többségű államban.  Kuzesztán Irán olajban leggazdagabb tartománya, de az elképesztő szegénység és inkompetens kormányzás miatt a tartomány régóta az arab szeparatista tevékenység központja.

Rohanás a falnak

Akárcsak az amerikai Republikánus Párt fundamentalista szárnyánál, a perzsa forradalmárok szemében is a környezet védelmén dolgozók rendkívül gyanús elemek, akiket megfertőzött az ideológiai elhajlás.  Az iráni Forradalmi Gárda májusban 40 perzsa tudóst tartóztatott le kémkedés vádjával, amely természetesen tovább csökkenti annak esélyét, hogy az ország még időben szembe tudjon nézni a közelgő ökológiai katasztrófával.  Márpedig Irak és Irán mellett Pakisztán teljes területe fölött is már ott lóg Damoklész kardja.  Az ENSZ Fejlesztési Programjának és a Pakisztáni Vízügyi Tanács közös jelentése szerint a jelenlegi trendek fennmaradása esetén az ország 2025-ig teljesen kiszáradhat.

Érdekességként még megjegyezhetjük, hogy a térséget egyébként is jellemzi a múltba messze visszanyúló küzdelem a vízért.  Az emberiség történelmének legkorábbi írásos feljegyzése ez ügyben időszámításunk előtt 2400-ban keletkezett, amint Umma és Lagas mezopotámiai városok hajba kaptak az öntözőcsatornákon a Tigris és Eufrátesz folyók között.

Káncz Csaba jegyzete