Hassan Rowhnai iráni és Hszi Csin-ping kínai elnök. Kép forrása: EPA

Hszi Csin-ping kínai elnök idei első külföldi útja alkalmával a múlt héten a forrongó Közel-Keletre látogatott. A kínai diplomáciában az év első útjainak kiemelt szimbolikus jelentőségük van, amelyek mintegy kijelölik az óriási ország figyelmének középpontját. Csupán összehasonlításaképpen, Hszi első látogatása 2013- és 2014-ben mindkétszer Oroszországba vezetett, míg 2015-ben Pakisztán érdemelte ki ezt a kitüntetett figyelmet (bár eredetileg a tágabb Közel-Kelet lett volna a cél, de regionális feszültségek miatt ezt ejtették).

Új kínai stratégiák érintik a térséget

Hszi 2013 március óta tartó elnöksége óta még soha nem látogatta meg ezt a térséget. Most Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és Iránban folytatott tárgyalásokat öt napon keresztül. Rijád és Teherán kiújult ellenségeskedésében Peking eddig megpróbált semleges maradni, hogy elkerülje bármelyik fél megsértését. Mindazonáltal, ha nyílt konfliktusra kerülne sor Rijád és Teherán között, akkor Kína a szorosabb kapcsolatok miatt Irán mellé állna. Az elmúlt évben Kína is aktívan segítette azon nemzetközi diplomáciai erőfeszítéseket, amelynek eredményeképpen Irán hosszú évek után most kiemelkedhet a szankciók korlátaiból.

Káncz Csaba

Kína a közel-keleti olaj legnagyobb vásárlója (Irán olajexportjának 40 százalékát veszi fel), így érthető, hogy a térség stabilitásában felettébb érdekelt. Sőt, a múlt évben a teljes kínai import egynegyede a térségből származott. Bár Peking sokáig nem avatkozott be a térség diplomáciai és egyéb vitáiba, de az utóbbi évek biztonságpolitikai feszültsége a Dél-kínai tengeren Kínát új stratégia kidolgozására sarkallta a szállítási útvonalainak védelmére. Peking célja kiutat és összeköttetést garantálni egy esetleges amerikai-japán-indiai tengeri katonai bekerítő művelet esetén.

Múlt szerdán pedig Peking nyilvánosságra hozott egy másik stratégia dokumentumot is, amely a Kína és az arab világ közös fejlesztési potenciálját taglalja, beleértve a nukleáris energiát, az infrastruktúrát, a pénzügyeket és a mezőgazdaságot.

Az új stratégia kiemeli az állami szuverenitás és a területi integritás fontosságát, valamint a forró biztonsági helyzetek politikai kezelésének jelentőségét a Közel-Keleten. Ezzel összefüggésben a kairói Arab Liga központjában megtartott beszédében múlt csütörtökön Hszi elnök újra kiállt a független palesztin állam megalakítása mellett, Kelet-Jeruzsálemmel, mint jövendő fővárossal.

Irán a középpontban

Az egyiptomi látogatás olajozottan zajlott le, hiszen el-Sziszi egyiptomi elnök 2014 december óta már kétszer is Pekingbe látogatott, ahol már számos gazdasági megállapodást véglegesített. De a körút súlypontja kétségtelenül a teheráni látogatás volt. Kínai elnök 14 év után először látogatott az országba és Peking rögtön 17 megállapodást írt alá. Ezek között szerepel két atomerőmű építése Dél-Iránban, valamint hosszú távú iráni olajszállításokról szóló megegyezések. Peking nem tartotta magát a nyugati szankciókhoz korábban sem és már hatodik éve Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere a perzsák országának.

Hszi elnök szintén találkozott Irán legfőbb vezetőjével is. A keményvonalas Ali Hámanej ajatollah kifejtette a találkozón, hogy „az irániak sohasem bíztak a Nyugatban” és ezért keres Teherán több együttműködési lehetőséget független országokkal – itt nyilvánvalóan Kínára utalva. Nem véletlen tehát, hogy a mérsékelt reformer vonal most rohamtempóban erősíti kapcsolatait a Nyugattal és ennek keretében a héten 16 év után az iráni elnök Európába látogat.

Rohaninak és a szintén reformer Zarif külügyminiszternek már rövidtávon fel kell mutatnia sikereket a népesség számára. A jövő havi választások a mérsékelt politika számára komoly erőpróba lesz a keményvonalasok lankadatlan offenzívája közepette. Nos, a jelek szerint az első gyümölcsöket már be is gyűjtötték a perzsa reformerek. Olasz cégek jelentős, 18 milliárd dollárnyi infrastruktúrális fejlesztésről szóló szerződést írtak alá Rohani római látogatása alatt a hét elején. Az olasz kormány nagy reményeket fűz az iráni piachoz, amely segíthet lendületet adni a gyengélkedő itáliai exportnak. Aztán a napokban Párizs következik, ahol 114 Airbus repülőgép megrendelését fogják hivatalosan bejelenteni

Káncz Csaba jegyzete