Rijád és Teherán kiújult ellenségeskedésében Peking eddig megpróbált semleges maradni. De ha nyílt konfliktusra kerülne sor, akkor Kína a szorosabb kapcsolatok miatt Irán mellé állna. A mérsékelt reformer iráni vonal közben rohamtempóban erősíti kapcsolatait a Nyugattal. Kína újra kiállt a független palesztin állam megalakítása mellett, Kelet-Jeruzsálemmel, mint jövendő fővárossal.
Hassan Rowhnai iráni és Hszi Csin-ping kínai elnök. Kép forrása: EPA
Hszi Csin-ping kínai elnök idei első külföldi útja alkalmával a múlt héten a forrongó Közel-Keletre látogatott. A kínai diplomáciában az év első útjainak kiemelt szimbolikus jelentőségük van, amelyek mintegy kijelölik az óriási ország figyelmének középpontját. Csupán összehasonlításaképpen, Hszi első látogatása 2013- és 2014-ben mindkétszer Oroszországba vezetett, míg 2015-ben Pakisztán érdemelte ki ezt a kitüntetett figyelmet (bár eredetileg a tágabb Közel-Kelet lett volna a cél, de regionális feszültségek miatt ezt ejtették).
Új kínai stratégiák érintik a térséget
Hszi 2013 március óta tartó elnöksége óta még soha nem látogatta meg ezt a térséget. Most Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és Iránban folytatott tárgyalásokat öt napon keresztül. Rijád és Teherán kiújult ellenségeskedésében Peking eddig megpróbált semleges maradni, hogy elkerülje bármelyik fél megsértését. Mindazonáltal, ha nyílt konfliktusra kerülne sor Rijád és Teherán között, akkor Kína a szorosabb kapcsolatok miatt Irán mellé állna. Az elmúlt évben Kína is aktívan segítette azon nemzetközi diplomáciai erőfeszítéseket, amelynek eredményeképpen Irán hosszú évek után most kiemelkedhet a szankciók korlátaiból.
Káncz Csaba
Kína a közel-keleti olaj legnagyobb vásárlója (Irán olajexportjának 40 százalékát veszi fel), így érthető, hogy a térség stabilitásában felettébb érdekelt. Sőt, a múlt évben a teljes kínai import egynegyede a térségből származott. Bár Peking sokáig nem avatkozott be a térség diplomáciai és egyéb vitáiba, de az utóbbi évek biztonságpolitikai feszültsége a Dél-kínai tengeren Kínát új stratégia kidolgozására sarkallta a szállítási útvonalainak védelmére. Peking célja kiutat és összeköttetést garantálni egy esetleges amerikai-japán-indiai tengeri katonai bekerítő művelet esetén.
Múlt szerdán pedig Peking nyilvánosságra hozott egy másik stratégia dokumentumot is, amely a Kína és az arab világ közös fejlesztési potenciálját taglalja, beleértve a nukleáris energiát, az infrastruktúrát, a pénzügyeket és a mezőgazdaságot.
Az új stratégia kiemeli az állami szuverenitás és a területi integritás fontosságát, valamint a forró biztonsági helyzetek politikai kezelésének jelentőségét a Közel-Keleten. Ezzel összefüggésben a kairói Arab Liga központjában megtartott beszédében múlt csütörtökön Hszi elnök újra kiállt a független palesztin állam megalakítása mellett, Kelet-Jeruzsálemmel, mint jövendő fővárossal.
Irán a középpontban
Az egyiptomi látogatás olajozottan zajlott le, hiszen el-Sziszi egyiptomi elnök 2014 december óta már kétszer is Pekingbe látogatott, ahol már számos gazdasági megállapodást véglegesített. De a körút súlypontja kétségtelenül a teheráni látogatás volt. Kínai elnök 14 év után először látogatott az országba és Peking rögtön 17 megállapodást írt alá. Ezek között szerepel két atomerőmű építése Dél-Iránban, valamint hosszú távú iráni olajszállításokról szóló megegyezések. Peking nem tartotta magát a nyugati szankciókhoz korábban sem és már hatodik éve Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere a perzsák országának.
Hszi elnök szintén találkozott Irán legfőbb vezetőjével is. A keményvonalas Ali Hámanej ajatollah kifejtette a találkozón, hogy „az irániak sohasem bíztak a Nyugatban” és ezért keres Teherán több együttműködési lehetőséget független országokkal – itt nyilvánvalóan Kínára utalva. Nem véletlen tehát, hogy a mérsékelt reformer vonal most rohamtempóban erősíti kapcsolatait a Nyugattal és ennek keretében a héten 16 év után az iráni elnök Európába látogat.
Rohaninak és a szintén reformer Zarif külügyminiszternek már rövidtávon fel kell mutatnia sikereket a népesség számára. A jövő havi választások a mérsékelt politika számára komoly erőpróba lesz a keményvonalasok lankadatlan offenzívája közepette. Nos, a jelek szerint az első gyümölcsöket már be is gyűjtötték a perzsa reformerek. Olasz cégek jelentős, 18 milliárd dollárnyi infrastruktúrális fejlesztésről szóló szerződést írtak alá Rohani római látogatása alatt a hét elején. Az olasz kormány nagy reményeket fűz az iráni piachoz, amely segíthet lendületet adni a gyengélkedő itáliai exportnak. Aztán a napokban Párizs következik, ahol 114 Airbus repülőgép megrendelését fogják hivatalosan bejelenteni
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Van, akinek már novemberben, másnak Karácsony előtt, megint másnak a leghidegebb vagy legsötétebb téli napokon jön elő, sokan szervednek ilyenkor levertségben, állandó fáradtságban. A szezonális depressziót valódi betegségként tartják nyilván, és lehetnek valós élettani okai. Viszont a kezelése sem ördöngösség.
Decemberben csökkent ugyan az Ausztriában dolgozó külföldiek száma, de a magyaroké több ezer fővel emelkedett, közel kerülve a nyári rekordhoz. Nagyobb riválisaink, mint a törökök, románok, lengyelek kevesebben lettek. A menekültek szinte labdába sem rúghatnak az ottani munkaerő-piacon, erre utal, hogy az Ázsiából érkezett dolgozók száma csak pár tucattal nőtt, az Afrikából származóké pedig egyenesen csökkent.
A Magyar Nemzeti Bank közel másfél év után ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Az irányadó ráta így 6,25 százalékra került, azonban a jegybank kommunikációja alapján egyáltalán nem vehető készpénznek, hogy máricusban is lejjebb szállítja majd a kamatokat a monetáris tanács.
Az elmúlt időszakban az akkumulátorgyárak ismét az érdeklődés fókuszába kerültek elsősorban a munkavédelmi és környezetszennyezés miatt. A kormány ugyan tagadta, hogy ezek az üzemek komoly egészségkárosodást okoznának akár az ott dolgozók, akár a környéken lakók számára, és inkább a gyárak gazdasági előnyeit hangsúlyozza. De valóban olyan előnyös ez a magyar emberek számára? Erről beszélt kollégánk, Király Béla az ATV Start műsorában.
Oroszország olaj- és gázexportból származó bevétele csökkent az elmúlt 12 hónapban, közölték kedden Moszkva ukrajnai inváziójának negyedik évfordulóján.
Ezzel folytatta a meredek visszaesést, aminek a következtében a 2022. évi csúcs óta a német ágazati export több mint a felére zsugorodott – áll az IW (Institut der deutschen Wirtschaft) német gazdaságkutató intézet kedden ismertetett jelentésében.
Nem tud úgy tenni a magyar miniszterelnök, mintha mi sem történt volna, és amíg nincs olajszállítás, nem lesz uniós pénz sem Ukrajnának – írta António Costának.
