A kiélezett játszma Washington és Peking között nagy tétekkel folyik, amely egyes európai vezetőket is diplomáciai lavírozásra és pávatáncra sarkall.
Két hete Peking volt a vendéglátója a negyedik Kína – Közép- és Kelet-Európa csúcstalálkozónak. Li Ko-Csiang kínai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Peking mind a 16 részt vevő országgal együtt akar működni a „Kína és Európa közötti szárazföldi- és tengeri gyorsforgalmi folyosók kiépítésében”. Az aláírt szerződés értelmében a balkáni útvonalon a görög Pireusz kikötőjéből indulva Belgrádon keresztül Budapestig fog elérni ez a gyorsvasút. Li befektetéseket jelentett be a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tengeri kikötőkbe, de részletekbe nem bocsátkozott.
Ellensúlyt a nyugati szabadkereskedelmi megállapodásoknak
A Dél-kínai tengeren Washingtonnal és ázsiai szövetségeseivel kibontakozott biztonságpolitikai feszültség miatt Peking az utóbbi pár évben gyorsan növelte befektetéseit az Európába irányuló kereskedelmi infrastruktúrába. Ha európai partnerei elégedettek lesznek a befektetési és kereskedelmi volumennel, akkor minden bizonnyal nem fognak Peking ellen fordulni egy távoli tengeri vita kapcsán, gondolják a kínai döntéshozók.
Egy övezet, egy út
A kínai vezetés 2013-ban dolgozta ki az „Egy övezet, egy út” (OBOR) nevű kereskedelmi és geopolitikai stratégiát, amely gyakorlatilag egy masszív eurázsiai és afrikai infrastruktúra-befektetési program a szárazföldön és a tengeren. A célja Pekingnek kiutat és összeköttetést garantálni egy esetleges amerikai-japán-indiai tengeri katonai bekerítő művelet esetén.
Az OBOR egyben ellensúlyt biztosít két, Washington által szervezett szabadkereskedelmi megállapodásnak, így a már aláírt távol-keletinek (TPP – 12 ország, 800 millió ember) és a készülő transz-atlantinak (TTIP - EU és USA, 820 millió ember). A TPP és a TTIP célja többek között, hogy a Nyugat és ne Peking szabja meg a jövőbeli kereskedelem szabályrendszerét.
Kibújni a tengeri elszigetelődésből
A szárazföldi infrastruktúra-befektetések 80 000 kilométer nagy sebességű vasútvonal építését irányozzák elő.. A kínai Hszian városából indulva – amely történelmileg a Selyemút kiindulópontja is volt – Ürümcsin át Közép-Ázsián keresztül Moszkvába és Európába vezet az út. Ezek a befektetések ráadásul lekötik az utóbbi időszakban komoly felesleget felhalmozott kínai építőipari kapacitásokat, valamint a gigantikus devizatartalékok egy részét is.
A Malaka-szoros egy esetleges katonai konfliktus esetén lezárásra kerülne Washington és szövetségesei által. Peking ezért idén áprilisban bejelentett egy nagyszabású gyorsút-vasút-olajvezeték folyosó építését Nyugat-Kínából Pakisztánba, Gwadra új kikötőjébe. Az esetleges tengeri bekerítési terv meghiúsítására szolgál egy új, Burmával összekötő olajvezeték is.
Szirénhangok Európa felé
A kiélezett játszma tehát nagy tétekkel folyik, Peking pedig komoly befektetéseket kínál azon országoknak, amelyek politikai együttműködésre is hajlandóak. Ez egyes európai vezetőket is diplomáciai lavírozásra és pávatáncra sarkall. Vang Ji-vei, a Kína-Európa Akadémiai Hálózat igazgatója szerint az Egyesült Államok száz évvel ezelőtti kiemelkedésével Európa egy hanyatló periódusába lépett, amelyet az elmúlt fél évszázadban az integrációs kísérleteivel sem tudott megfordítani. Vang szerint Európa most egy történelmi lehetőség előtt áll, hogy Eurázsia újjáéledésével visszatérjen a világ központjába.
Káncz Csaba jegyzete
Magyar Péter megfordította a külpolitikát. 
