4p

Hamarabb hazhozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kínai stratégia célja egyrészt beleszólni a Nyugat által diktált globális kereskedelem szabályrendszerébe, másrészt kiutat biztosítani egy esetleges tengeri blokád fojtásából. Az infrastruktúrális befektetések lekötik az utóbbi időszakban komoly felesleget felhalmozott kínai építőipari kapacitásokat, valamint a gigantikus devizatartalékok egy részét is.

 

 

A kiélezett játszma Washington és Peking között nagy tétekkel folyik, amely egyes európai vezetőket is diplomáciai lavírozásra és pávatáncra sarkall.

Két hete Peking volt a vendéglátója a negyedik Kína – Közép- és Kelet-Európa csúcstalálkozónak. Li Ko-Csiang kínai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Peking mind a 16 részt vevő országgal együtt akar működni a „Kína és Európa közötti szárazföldi- és tengeri gyorsforgalmi folyosók kiépítésében”. Az aláírt szerződés értelmében a balkáni útvonalon a görög Pireusz kikötőjéből indulva Belgrádon keresztül Budapestig fog elérni ez a gyorsvasút. Li befektetéseket jelentett be a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tengeri kikötőkbe, de részletekbe nem bocsátkozott.

Ellensúlyt a nyugati szabadkereskedelmi megállapodásoknak

A Dél-kínai tengeren Washingtonnal és ázsiai szövetségeseivel kibontakozott biztonságpolitikai feszültség miatt Peking az utóbbi pár évben gyorsan növelte befektetéseit az Európába irányuló kereskedelmi infrastruktúrába. Ha európai partnerei elégedettek lesznek a befektetési és kereskedelmi volumennel, akkor minden bizonnyal nem fognak Peking ellen fordulni egy távoli tengeri vita kapcsán, gondolják a kínai döntéshozók.

Egy övezet, egy út

A kínai vezetés 2013-ban dolgozta ki az „Egy övezet, egy út” (OBOR) nevű kereskedelmi és geopolitikai stratégiát, amely gyakorlatilag egy masszív eurázsiai és afrikai infrastruktúra-befektetési program a szárazföldön és a tengeren. A célja Pekingnek kiutat és összeköttetést garantálni egy esetleges amerikai-japán-indiai tengeri katonai bekerítő művelet esetén.

Az OBOR egyben ellensúlyt biztosít két, Washington által szervezett szabadkereskedelmi megállapodásnak, így a már aláírt távol-keletinek (TPP – 12 ország, 800 millió ember) és a készülő transz-atlantinak (TTIP - EU és USA, 820 millió ember). A TPP és a TTIP célja többek között, hogy a Nyugat és ne Peking szabja meg a jövőbeli kereskedelem szabályrendszerét.

Kibújni a tengeri elszigetelődésből

A szárazföldi infrastruktúra-befektetések 80 000 kilométer nagy sebességű vasútvonal építését irányozzák elő.. A kínai Hszian városából indulva – amely történelmileg a Selyemút kiindulópontja is volt – Ürümcsin át Közép-Ázsián keresztül Moszkvába és Európába vezet az út. Ezek a befektetések ráadásul lekötik az utóbbi időszakban komoly felesleget felhalmozott kínai építőipari kapacitásokat, valamint a gigantikus devizatartalékok egy részét is.

A Malaka-szoros egy esetleges katonai konfliktus esetén lezárásra kerülne Washington és szövetségesei által. Peking ezért idén áprilisban bejelentett egy nagyszabású gyorsút-vasút-olajvezeték folyosó építését Nyugat-Kínából Pakisztánba, Gwadra új kikötőjébe. Az esetleges tengeri bekerítési terv meghiúsítására szolgál egy új, Burmával összekötő olajvezeték is.

Szirénhangok Európa felé

A kiélezett játszma tehát nagy tétekkel folyik, Peking pedig komoly befektetéseket kínál azon országoknak, amelyek politikai együttműködésre is hajlandóak. Ez egyes európai vezetőket is diplomáciai lavírozásra és pávatáncra sarkall. Vang Ji-vei, a Kína-Európa Akadémiai Hálózat igazgatója szerint az Egyesült Államok száz évvel ezelőtti kiemelkedésével Európa egy hanyatló periódusába lépett, amelyet az elmúlt fél évszázadban az integrációs kísérleteivel sem tudott megfordítani. Vang szerint Európa most egy történelmi lehetőség előtt áll, hogy Eurázsia újjáéledésével visszatérjen a világ központjába.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Erősödik az amerikai gazdaság
Privátbankár.hu | 2025. július 24. 17:19
Trump elégedett lehet.
Makro / Külgazdaság Bejött, amit vártak: mutatjuk az EKB lépését
Privátbankár.hu | 2025. július 24. 14:45
Nem volt változtatás.
Makro / Külgazdaság Már megremeg a német cégek térde Trump miatt
Privátbankár.hu | 2025. július 24. 13:31
Érzik a vámterheket.
Makro / Külgazdaság Bármi megtörténhet a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. július 24. 10:56
A kutak árai változhatnak.
Makro / Külgazdaság Harcra készül a vámháborúban Európa?
Privátbankár.hu | 2025. július 23. 15:33
Összevonták a két szankciós listát.
Makro / Külgazdaság Ilyen csoda kellene, hogy Orbán Viktor nyugodtan aludhasson
Privátbankár.hu | 2025. július 23. 11:34
Álom már van. De elúszni látszik.
Makro / Külgazdaság Trumpnak sikerült egy újabb pofont lekevernie az amerikai autógyártóknak?
Privátbankár.hu | 2025. július 23. 10:48
A Fehér Ház szerint hatalmas győzelem ez az amerikai gyártóknak – az amerikai gyártók szerint viszont nagyon rossz üzlet köttetett.
Makro / Külgazdaság Donald Trump „a történelem legnagyobb kereskedelmi megállapodását” jelentette be
Privátbankár.hu | 2025. július 23. 06:44
Az Egyesült Államok és Japán megállapodást kötött a Trump által kivetett súlyos vámok csökkentéséről.
Makro / Külgazdaság Varga Mihálynak nem maradt választása
Herman Bernadett | 2025. július 22. 14:00
Nem változott most sem az alapkamat. Az infláció magas, a növekedés pedig nem a fogyasztás miatt gyenge. A forintra is sokan spekulálnak, meg van kötve a jegybank keze. 
Makro / Külgazdaság Összelapátolta az állami cégek pénzét a kormány, hogy mentse az államháztartást
Privátbankár.hu | 2025. július 22. 12:30
Június végéig az éves hiány 58,1 százalékát érte el az államháztartás. Ehhez ki kellett venni az állami cégekből 200 milliárdnyi osztalékot, és több adót kellett beszedni.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG