A USS George Washington az ausztráliai Brisbane kikötőjében, úton a hadgyakorlatra. Fotó: EPA/Dan Peled

Japán először vesz részt a múlt szombaton kezdődött, kétévente megrendezett Talisman Sabre nevű, közös amerikai-ausztrál hadgyakorlaton. A műveletekben 21 hadihajó, három tengeralattjáró, 200 harci repülőgép és 33 000 katona vesz részt az USA-ból és Ausztráliából, 640-en Új-Zélandról, plusz a japán kontingens. A helyszín Észak-Ausztrália, de a gyakorlatban részt vesznek a parancsnoki központok Guámról, Hawaii-ról és az amerikai nyugati partról.

A ’hajózás szabadsága’ fontos kérdéssé vált az utóbbi időben a Dél-kínai tenger határvillongásai közepette. Ennek megfelelően a mostani gyakorlat résztvevői olyan műveleteket gyakorolnak, mint tengeri ütközetek, légitámadás hajókra, nagy hatótávolságú bombázás és tengeri partraszállás. Az amerikai haditengerészet a George Washington anyahajót és kísérőhajót küldte Észak Ausztráliába, Darwin városának közelébe.

A tengeri blokád része a terveknek

Egy esetleges konfliktus esetén Ausztráliára jutna a feladat, hogy blokád alá vegye a Kínát ellátó déli tengeri szállítási útvonalakat, amelyen keresztül az ország létfontosságú olajkereskedelme zajlik. A kulcsfontosságú Malakkai Szoros, amelyen keresztül Kína tengeri kereskedelmének 80%-a bonyolítódik, szintén lezárásra kerülne.

Számos, jelenleg Guám szigetén állomásozó B1 nagy hatótávolságú bombázókat szereltek föl az elmúlt négy évben olyan nagy precizitású rakétákkal, amelyek akár 300 kilométeres távolságból is ki tudnak lőni egy hadihajót. Az Obama adminisztráció 2011-ben hirdette meg hivatalosan is új ázsiai biztonsági stratégiáját (Pivot to Asia), amelynek során középtávon az amerikai tengerészet és légierő 60%-át óhajtja a térségre koncentrálni. Ehhez járulnak a különböző katonai szövetségek megkötése a térségben.

Japán és India már teljes vállszélességgel

A japán részvétel a hadgyakorlaton azért is jelentős fejlemény, mert egy 2013-as amerikai stratégiai tanulmányban Japánt és Ausztráliát nevezték meg az új amerikai koncepció „északi és déli horgonyainak”. A japán sajtó június 29-én jelentette, miszerint Sinzó Abe miniszterelnök egy zártkörű megbeszélésen kijelentette, hogy Japán újonnan elfogadott biztonsági jogszabályai lehetővé teszik Tokió számára, hogy aktívan részt vegyen Washington oldalán a Dél-kínai tengeri viták esetleges katonai megoldásában.

India egy másik olyan ország, amely aktív szerepet kap a washingtoni tervekben. 2011 óta az USA, Ausztrália és Japán külön-külön is megerősítette katonai kapcsolatait Indiával és támogatták regionális hatalmi ambícióit. Júniusban négy indiai hadihajó látogatott Szingapúrba és Malajziába, egy „műveleti” gyakorlat keretében.

Idén októberben közös gyakorlatot tart a japán és az indiai haditengerészet, azután pedig a japán erők részt vesznek egy nagyszabású, ’Malabar’ nevű közös amerikai-indiai hadgyakorlaton, amelyen tavaly szintén megjelent a George Washington anyahajó. Ausztrália és India október-novemberben tartja első közös tengeri hadgyakorlatát a Malakka Szoros közelében.

Káncz Csaba jegyzete