|
| Vlagyimir Putyin orosz elnök (MTI/AP/Reuters pool/Jorge Silva) |
Putyin orosz, Erdogan török és Rohani iráni elnök ma találkoznak a dél-oroszországi Szocsiban, hogy megvitassák az Iszlám Állam (IS) bukása utáni helyzetet Szíriában és a Közel-Keleten. Legalábbis hivatalos közlés szerint ez a csúcstalálkozó célja, de valójában az, hogy demonstrálja Washingtonnak és a világnak megnövekedett befolyásukat a Közel-Keleten. Már önmagában a találkozó ténye azt a szimbolikus üzenetet küldi az amerikai döntéshozóknak, hogy az IS utáni korszakban ezek a regionális hatalmak fogják fújni a passzátszelet az instabil Közel-Keleten. Törökország még hivatalosan a NATO tagja, de mind a védelmi szervezet, mind Ankara napi összetűzésekkel adja tudtára a másiknak, hogy ez egyre inkább egy nem kívánatos házasság.
Egyre harmonikusabb együttműködés
Moszkva, Teherán és Ankara különböző célokat követ Szíriában, de az elmúlt időszakban sikerült harmonizálniuk álláspontjaikat és az amerikaiakat kiszorítani a rendezésből. Ankara és Irán közelebb húzódott egymáshoz a júliusi katari blokád és a szeptemberi észak-iraki kurd függetlenségi népszavazás miatt. Ankara és Moszkva pedig túltette magát azon a 2015 válságon, amikor a török légierő lelőtt egy Su-24-es vadászgépet.
Mindezen közben Trump kormányzatát permanensen belpolitikai botrányok kötik le. Köztük a térséget érintően Michael Flynn korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadó ügye, aki Ankarával került túlzottan szoros viszonyba, és Paul Manafort korábbi kampányfőnök, aki Moszkva-barát elemekkel szűrte össze a levet Ukrajnában. Ezek a botrányok Trump kezét megkötik a Moszkvával és Ankarával fenntartott kapcsolatában.
Erdogant eközben végtelenül irritálja, hogy a Pentagon továbbra is támogatja a kurd erőket (YPG, új nevükön SDF). Ankara azt gyanítja, hogy Washington ennek örve alatt akar Kelet-Szíriában maradni, hogy ellensúlyozza a növekvő orosz-iráni befolyást. Ráadásul Ankara azzal vádolja a szíriai kurdokat, hogy összejátszottak az IS fegyvereseivel, így tudtak az utóbbiak elmenekülni a felszabadított Rakka városából.
|
| Káncz Csaba |
Izrael megtámasztja a szúdiakat
Szaúd-Arábia és Izrael pontosan érzik, hogy a hatalmi dinamika ellenük dolgozik a térségben, ezért stratégiai szintre emelik kétoldalú együttműködésüket. Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke egy példátlan interjú keretében jelentette be egy szaúdi lapban, hogy országa kész titkosszolgálati együttműködésre lépni Rijáddal, megakadályozandó Irán és a Hezbollah növekvő térségbeli befolyását.
Ez a politikai megtámasztás rá is fér Szaúd-Arábiára, amely éppen két bukott háborúból (Jemen és Szíria) próbál valahogy kikászálódni, miközben az olajárak továbbra is alacsony szinten vannak és páratlan letartóztatások tépázzák az uralkodó család belső összetartását. A kapkodó feudális királyság közben egyszerre próbálja megnyerni mind Washington, mind Peking jóindulatát. Trumpnak azt ígérgeti, hogy a szaúdi olajóriást, a Saudi Aramco-t a New York-i tőzsdére fogja bevezetni. Pekinget pedig azzal csábítgatja, hogy hajlandó lesz jüanért is eladni az olaját. Márpedig ez a kétkulacsos politikai egyáltalán nem biztos, hogy a végén jól fog elsülni.
Káncz Csaba jegyzete
Aiwanger halálának körülményei egyelőre tisztázatlanok. 
