|
| Orbán Viktor miniszterelnök és Esak Dzsahangiri iráni első alelnök sajtótájékoztatója még 2015-ben. (Kép forrása: MTI Fotó, Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs) |
Ezen írás megjelenésének óráiban a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága az LMP kérésére megtárgyalja az Orbán-kormány atom-megállapodását Iránnal. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ugyanis április 8-án váratlanul egy iráni-magyar nukleáris együttműködési megállapodást kötött az iráni atomenergia-ügynökség vezetőjével Teheránban. Éppen azon a napon tehát, amikor az orosz védelmi minisztérium a Szíria elleni amerikai rakétatámadás miatt felfüggesztette a Pentagonnal fenntartott "forró drót" működtetését, amelyet eredetileg a szíriai légtérben bekövetkező incidensek kiküszöbölése és a légi bevetések biztonsága céljából létesítettek.
Egy újabb geopolitikai játszma
Elképesztő időzítéssel a hazai nagypolitika tehát pont akkor szállt be a siíta teokratikus Irán nukleáris üzletébe, amikor Moszkva és Washington a konfrontáció szélére sodródott a Közel-Keleten. Mint ismeretes, iráni különleges erők is tartózkodnak Szírában, sőt eredetileg azok főnöke, Szolejmani tábornok győzte meg Putyint 2015 nyarán a szíriai beavatkozásról. Washington és Teherán most már Szíriában is konfrontációs pályára került, miután évek óta Jemenben proxi háború dúl a két hatalom között.
Akárcsak a 2014 januári Paks II. bővítési paktumnál, a hazai közvélemény újra puccsszerűen lett tájékoztatva erről a komoly geopolitikai súlyú fejleményről, ráadásul Teheránból. Az ügy előkészítése és részletei átláthatatlanok, a magyar részvétel nem tisztázott, de még a program valódi célja is a ködbe vész. Márpedig itt komoly geopolitikai játszmák zajlanak a háttérben, ahogyan ez a paksi bővítés esetében is történt. Simicska Lajos, aki három évtizeden keresztül volt a Fidesz pénztárnoka, éppen múlt héten szivárogtatta ki, hogy az orosz atomenergetikai állami konszern, a Roszatom finanszírozta volna 2014-ben a hazai média bedarálását, amely egyben rámutat arra, hogy a miniszterelnök milyen mélyen keveredett bele a keleti atomlobbik hálójába.
|
| Káncz Csaba |
Újabb padlógáz a Keleti Nyitásban
Az iráni megállapodás rámutat arra, hogy mára a parlamenti nyilvánosság is teljes mértékben ki van kapcsolva statégiai jelentőségű megállapodásokból. A paksi paktum megkötésének után pár hónappal ráadásul Navracsics és Szijjártó miniszterek a hazai külügyminisztérium állományában Nyugat-ellenes tisztogatásokat hajtottak végre. Több száz diplomatát rúgtak ki és 60 nagykövetet hívtak vissza, miközben több esetben kulcspozícióba helyezték a szovjet diplomáciai akadémián végzetteket. Ide tartozik többek között Balogh Csaba Sándor keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár, Bus Szilveszter déli nyitásért felelős helyettes államtitkár és Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos is.
Amellett, hogy 2014 szeptember 26-án Magyarország leállította az Ukrajnába irányuló gázszállítást pár nappal Orbán Viktor Alekszej Miller Gazprom-vezérrel való találkozása után, delegációt küldött Latorcai János, KDNP-s parlamenti alelnök vezetésével Iránba. Teheránban Latorcai kijelentette, hogy “Budapest elkötelezte magát a keleti országokkal való kapcsolatainak erősítésére, különös tekintettel Iránra.” Az iszlám forradalom évfordulójára egyetlenegy EU-s tagországból érkezett köszöntő üdvözlet Teheránba 2014 elején, mégpedig Magyarországról. Orbán politikai vetése tehát mára beérett, pont akkorra, amikor a Közel-Kelet a nagyhatalmi konfrontáció pályájára állt.
Káncz Csaba jegyzete
Van olyan ország, ahol 59 százalékos a visszaesés. 
