Brest egy esős ipari kikötő, amelyet az Atlanti-óceán hullámai mosnak, és itt találhatók a francia haditengerészet és tengeralattjáró flotta nukleáris elrettentő eszközei. Az elmúlt években rendkívül sok esküvőnek volt tanúja a város kínai diáklányok és a haditengerészeti támaszpontokon dolgozó tengerészek között - írja a Financial Times. Hogyan értékeljük az ilyen kapcsolatokat? – kérdezte a francia nukleáris tengeralattjáró-erők vezetőjét nemrég egy aggódó parlamenti képviselő a párizsi nemzetgyűlés zárt ajtós meghallgatásán.

A „lépre csalás”, ahol egy ügynök romantikusan igyekszik behálózni célpontját, a pörgős kémregények egyik kedvenc témája, de a kínai ügynökök múlt héten kicsúcsosodó publikus letartóztatási hulláma jelzi, hogy Kína valós kémműveletei hogyan terjeszkednek Európában - teszi hozzá a befolyásos üzleti napilap.

Három német állampolgárt őrizetbe vettek azzal a gyanúval, hogy érzékeny haditechnikát próbáltak eladni Kínának. A rendőrség lecsapott egy német szélsőjobboldali európai parlamenti képviselő munkatársára is, akit azzal vádoltak, hogy titkosan Kínának dolgozott. A brit ügyészek eközben két férfit vádoltak meg azzal, hogy állítólag Peking javára kémkedtek, egyikük parlamenti kutató volt.

Az április végén történt számos letartóztatás tükrözi Európa új, kemény fellépését Peking kémtevékenysége és politikai beavatkozása ellen – írja a The New York Times. Összességében három különböző ügyben hat személy ellen emeltek vádat Európában Kína javára végzett kémkedés miatt: kettő ellen Nagy-Britanniában és négy ellen Németországban. Ezek az ügyek – az elsők a maguk nemében két olyan országban, amelynek egykoron baráti kapcsolatokat ápoltak Pekinggel – felkiáltójelként szolgáltak Európa Kínával való hosszú, gyakran gyötrelmes szakítási folyamtában – értékeli az amerikai napilap.

Nem sokkal ezután a holland és a lengyel hatóságok is razziát tartottak egy kínai biztonsági berendezéseket importáló cég irodáiban az Európai Uniónak a tisztességtelen kereskedelemmel szemben folytatott akciójának a részeként. Ez volt az első alkalom, hogy az Európai Bizottság új, külföldi támogatást tiltó rendelkezését alkalmazva rendeltek el egy kínai cég ellen. Április elején pedig Svédország utasított ki egy kínai újságírót, aki két évtizede lakott az országban, mondván, hogy a riporter veszélyt jelent a nemzetbiztonságra.

A német biztonsági szolgálat már 2022 óta folyamatosan figyelmeztetett a nyilvánosságban a Kínában való töretlen bizalom kockázatára. Nem sokkal Oroszország Ukrajna elleni inváziója után, a kémelhárító ügynökség vezetője, Thomas Haldenwang így jellemezte a helyzetet a Parlamentben:

„Oroszország a vihar. Kína a klímaváltozás.”

A német rövidítésével, a BfV-ként ismert ügynökség tavaly nyáron egy szokatlan nyilvános figyelmeztetést adott ki: „Az elmúlt években a kínai állam- és pártvezetés jelentősen fokozta erőfeszítéseit a külföldi minőségi politikai információk megszerzése és a döntéshozatali folyamatok befolyásolása érdekében." Németország politikai vezetése azonban egészen a közelmúltig sokkal kétértelműbb volt. Olaf Scholz kancellár nemrég állami látogatást tett Kínában, Németország legnagyobb kereskedelmi partnerénél, hogy megvitassa az üzleti kérdéseket, de a német belügyminiszter ezután nyers modorban nyilatkozott Kína tevékenységéről. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a kínai kémkedés komoly veszélyt jelent az üzletre, az iparra és a tudományra" - mondta Nancy Faeser német belügyminiszter. „Aprólékosan megvizsgáljuk ezeket a kockázatokat és fenyegetéseket, és egyértelmű figyelmeztetéseket adtunk ki: felhívtuk a figyelmet, hogy mindenhol fokozzák a védelmi intézkedéseket.”

Amikor Hszi Csin-ping kínai elnök májusban Európába utazik, kihagyja Németországot és Nagy-Britanniát, helyette Magyarországot és Szerbiát, Kína utolsó két európai szövetségesét, valamint Franciaországot látogatja meg – hívja fel a figyelmet a The New York Times. Martin Thorley brit szakértő szerint a kémügyek csak egy kis részét képezik Kína befolyásra és információszerzésre irányuló erőfeszítéseinek.

A hagyományos kémkedésnél fontosabb - mondta a szakértő - hogy Kína olyan „látens hálózatot” használ, amely olyan emberekből áll, akik nem közvetlenül a kínai állambiztonsági minisztériumnak dolgoznak, de kereskedelmi és egyéb okokból ki vannak téve a Kínai Kommunista Párt és háttérintézményei nyomásának.

A lassú Sárga-folyó partot mos

A kínaiak türelmes műveletekkel kívánnak politikai befolyásra szert tenni Európában - fejti ki a Financial Times. Ez egyre fontosabbá vált Peking számára, mivel az európai döntéshozók Kínát és Oroszországgal fennálló stratégiai kapcsolatát biztonsági fenyegetésnek, nem pedig egyszerűen gazdasági lehetőségek forrásának tekintik.

„A kínaiak fokozzák a kémkedést, és a nyugati hírszerzés egyre jobban észreveszi ezt" - mondta Nigel Inkster, a Secret Intelligence Service, a brit külföldi hírszerző ügynökség, más néven MI6 műveleti igazgatója.

„Az Egyesült Államokkal ellentétben a kínai hírszerző ügynökségek [eddig] kevésbé voltak aktívak Európában. De ahogy az európai attitűdök kezdenek megkeményedni [Kínával szemben], úgy várhatóan egyre több befolyásolni a műveletet fogunk látni.”

A kínai külügyminisztérium a múlt héten „hype”-ként utasította el a kémkedési vádak legutóbbi körét – amely nem sokkal azután tört ki, hogy Olaf Scholz német kancellár visszatért háromnapos útjáról Kínából. Mivel Hszi Csin-ping elnök májusban Európába látogat, Peking a szokásosnál is érzékenyebb a kémkedési vádakra.

„A szándék . . . nagyon nyilvánvaló, ami Kína hiteltelenítésére és háttérbe szorítására, valamint a Kína-EU együttműködés légkörének aláásására irányul” – mondta a kínai külügyi tárca szóvivője.

Szövetkeznek az oroszokkal

Ami még aggasztóbb, a jelek szerint a kínai kémhálózatok szövetkeznek az oroszokkal, amelyek már behatoltak a szélsőséges politikai körökbe Európában.

„Kínának és Oroszországnak közös céljai vannak, amelyek elérésért együtt is működnek, ha ez az érdekeiket szolgálja. Mindkettő a nyugati országok helyzetének aláásására törekszik” – figyelmeztetett a finn Biztonsági és Hírszerző Szolgálat tavaly év végén.

Az 1983-ban alapított kínai MSS egy polgári titkosrendőrségi szolgálat, amelyet az Egyesült Államok az FBI és a CIA kombinációjaként jellemez. Hatóköre kiterjed az egész kínai társadalomra, tevékenysége felöleli a kémelhárítást és a kommunista rezsim belbiztonságának biztosítását is. Nyugati tisztviselők szerint centralizáltabb, és nyugati társaitól eltérően az MSS egyes kémműveleteit a versengő tartományi központokból irányítják. A sanghaji iroda jellemzően az amerikai kémkedéssel foglalkozik, míg Csöcsiang inkább Európára összpontosít.

Az elmúlt évek egyik fő európai MSS-ügynöke, Daniel Woo arra bírta rá Frank Creyelmant, egy korábbi belga szenátort, hogy Kína számára kedvezően befolyásolja az Európában folyó vitákat a hongkongi demokrácia elleni kínai fellépéstől és a hszincsiangi ujgurok üldözéséről. Állítólag Woo volt a kínai kapcsolattartója más szélsőjobboldali politikusoknak is, akik szoros rokonszenvet tanúsítottak Oroszországgal, többek között a megszállt Ukrajnában tartott moszkvai színlelt népszavazások választási megfigyelőiként.

„Kína és Oroszország ugyanabból a tekintélyelvű forgatókönyvből játszik: hintess el kétséget a demokráciával kapcsolatban, és szerezz befolyást minden olyan csoportban, amely kihívást jelent a meglévő politikai rendszerben, növelve a megosztottságot, lassú csepegtető akcióval” – mondta Dan Lomas, az egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős adjunktusa. 

„A cél az, hogy viszályt keltsenek” – tette hozzá. „Nem Oroszország és Kína okozza a problémákat; a demokráciák maguk teremtik őket. Inkább az a megközelítésük, hogy a szélsőséges csoportok támogatásával kihasználják e problémákat, és fokozzák a zavart”

Újdonság: a kínaiak e téren is sokan vannak

Kína európai kémműveleteinek hatása potenciálisan hatalmas. 2019-ben az EU külszolgálata állítólag mintegy 250 kínai kémet ismert Brüsszelben, szemben a 200 orosz ügynökkel.

Hírszerző tisztviselők és elemzők szerint az egyik oka annak, hogy Európa fokozott figyelmet fordít a kínai kémkedésre, az volt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ez kibővítette az európai ügynökségek hatókörét, amelyek 2001 óta az állam által irányított fenyegetésekről a terrorizmus elleni küzdelemre helyezték át a hangsúlyt. Ez az ügynökségek közötti fokozottabb együttműködéshez is vezetett.

„Az invázió okozta sokk oda vezetett, hogy a nemzeti partnerek, akik nem mindig működnek együtt, valójában együttműködnek” – mondta egy nyugati tisztviselő. „Az adatok kombinálása jobb adatbázisokat hoz létre, és több kapcsolat felfedezését teszi lehetővé."

Kína gazdasági ereje és geopolitikai súlya azonban azzal a következménnyel jár, hogy az európai politika Pekinggel szemben árnyaltabb marad, mint Oroszországgal szemben.