A mostani orosz légierő sorsa még az 1980-as években dőlt el, és egyetlen ember tett azért nagyon sokat, hogy ma se legyen esélye az orosz gépeknek a nyugati fegyverek ellen.

Harminc napot adott hétfőn a Fehér Ház költségvetési hivatala az Egyesült Államok kormányhivatalainak arra, hogy eltávolítsák hivatalos eszközeikről a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok videómegosztó alkalmazást.

Belgium is vizsgálatot indít az Északi-tenger belga partjainál feltűnt állítólagos orosz kémhajó ügyében, miután hétfőn a holland titkosszolgálat bejelentette, hogy feltevésük szerint Oroszország az elmúlt hónapokban megpróbálta feltérképezni az energiaellátáshoz szükséges tengeri infrastruktúrát - közölte szerdán a belga sajtó.

Washington felhagy két, korábban lelőtt azonosítatlan tárgy keresésével. Ugyanakkor hozzálátnak egy másik lelőtt kínai léggömb megvizsgálásához.

Több mint 13 év börtönre ítélte pénteken a londoni büntetőbíróság Nagy-Britannia berlini nagykövetségének egyik volt biztonsági őrét Oroszország javára folytatott kémkedés címén.

Kiszivárgott információk szerint egy korábban a Tupoljevnél dolgozó mérnök kért menedékjogot az Egyesült Államokban, cserébe értékes információkat kínált fel.

Mik repkednek Amerika egén, és miért? A dolog nem annyira rejtélyes, mint elsőre gondolnánk, viszont nagyon komoly fenyegetést jelent az Egyesült Államok számára. Nagyító rovatunkban az Egyesült Államok légterében történt furcsa események magyarázatát keressük.

Az amerikai védelmi miniszter beszélt a hétvégi incidensekről.

A kínai külügyminisztérium szerint az Egyesült Államok tavaly több mint tíz alkalommal küldött léggömböket az ország légterébe, ezt Washington tagadja.

Amerikai vadászrepülő semmisített meg egy újabb azonosítatlan tárgyat, ezúttal a Huron-tó felett, az Egyesült Államok Michigan államának közelében vasárnap. Nyolc napon belül negyedszer avatkozott közbe a légierő.

Kutatócsapatok keresik a kanadai Yukon tartomány felett lelőtt azonosítatlan légi eszköz roncsait - közölte vasárnap Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.

Az amerikai légierő - Kanada kérésére - megsemmisített egy azonosítatlan, nagy magasságban közlekedő légi eszközt Kanada északnyugati része felett - közölte a kanadai miniszterelnök szombaton.

Az amerikai képviselőház határozatban ítélte el Kínát csütörtökön, az amerikai szuverenitás megsértésével és a nemzetközi közösség félrevezetésével vádolva az ázsiai nagyhatalmat az Egyesült Államokban lelőtt kínai hírszerző léggömb körül kialakult vita részeként.

Öt kontinens felett észleltek már a most lelőtthöz hasonló kínai eszközöket Washington szerint, Kína továbbra is kitart amellett, hogy civil eszközről volt szó.

A kínai külügyminisztérium vasárnap tiltakozott Washingtonnál, amiért az amerikai haderő megsemmisítette az Egyesült Államok légterében a hét közepén felfedezett kínai léggömböt.

Egy második kínai léggömböt észleltek pénteken, ezúttal Latin-Amerika felett - közölte az amerikai védelmi minisztérium.

Megfigyelő léggömböt észleltek az Egyesült Államok légtere fölött, Kínát gyanúsítják.

Ausztria négy orosz diplomatát utasított ki csütörtökön.

Kár értük, kiváló ügynökök voltak.

Oroszországnak történő kémkedés gyanújával újabb személyt tartóztattak le Németországban.

Az Egyesült Államokban egyre több állami és magániskola tiltja be a népszerű kínai tulajdonú közösségi médiaalkalmazást, a TikTok-ot, amellyel a felhasználók rövid videókat tudnak megosztani.

Moszkva szerint jó lenne megint megbeszélni a dolgokat a CIA-val.

A GRU orosz katonai hírszerzés feltételezett kémjeként lepleztek le Ausztriában egy orosz származású, 39 éves görög állampolgárt.

Oroszországnak folytatott kémkedés gyanújába került a német szövetségi gazdasági minisztérium két magas beosztású munkatársa.

Kína nagyszabású Tajvan körüli hadgyakorlatai példátlan katonai és politikai figyelmeztetést jelentenek, hogy külső beavatkozás érheti a szigetet, de az Egyesült Államok és szövetségesei számára is nagy lehetőséget nyitottak a hírszerzésre.

Kínai kémhajó bukkant fel Ausztrália nyugati partjainál, ami agressziónak minősül - jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter.

A Clark Ádám térre hirdetett demonstrációt Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje. Az eseményen több ezren vettek részt kedden kora este.

Az oroszok azt állítják: két esetben is amerikai kémrepülők miatt kellett polgári gépeknek irányt változtatniuk.

Ezúttal is egy ellenzéki kötődésű közszereplő telefonján találták meg a kémszoftver nyomait.

Helyi lapértesülések szerint a svájci titkosszolgálat is használhatta az izraeli kémszoftvert, legalábbis terror- és kémelhárítási céllal. A világ számos más országában – köztük Magyarországon is – viszont újságírók, cégvezetők és politikusok ellen is bevetették a Pegasust a korábban megjelent tényfeltáró cikkek szerint.

Egy újságírónőnek kiszivárognak a bikinis fotói, amelyekről azt terjesztik, hogy a főnök jakuzzijában készültek. Egy aktivistáról miniszoknyás kép kerül elő. Róla azt híresztelik, hogy harapdálták a combjait. Mindkettejük telefonján megtalálják a Pegasus-kémszoftver nyomait. Mindkettejük kellemetlen személy a hatalom számára.

A támadásait alig lehet kivédeni.

Míg a francia kormány szavak és tettek szintjén is komolyan veszi a lehallgatási botrányt, és vizsgálatokat rendelt el, addig a magyar kormány hisztériáról beszél, nem vizsgálódik, és még a Nemzetbiztonsági Bizottság ülését is kvázi bojkottálja.

Hétfő reggel ülésezne a Nemzetbiztonsági Bizottság. A kormány szerint erre nincs ok. Az ellenzék szerint a Fidesz távolmaradása beismeréssel érne fel.

A lehallgatási botrány akár egy James Bond-film forgatókönyve is lehetne: egy kibercég kémprogramokat ad el autoriter hajlamú kormányoknak, amelyek azok segítségével politikusok, újságírók, cégvezetők telefonjait figyelik meg, a gyanú szerint politikai céllal. Sajtóhírek szerint az ügyben Magyarország is nyakig benne van. A magyar kormány nem cáfolja a szoftver beszerzését és használatát, de azt mondja, hogy semmi törvénytelen nem történt, az egész csak hisztéria. De tényleg csak erről van szó? Hol van a határ jogos és jogtalan megfigyelés között? Bízhatunk-e még egyáltalán a hatalomban? Lesz-e az ügynek bármilyen következménye? És emlékszünk-e még Edward Snowdenre vagy Julian Assange-ra? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.  

A magyar ellenzéki politikusokat, újságírókat, civil szervezetek munkatársait is érintő megfigyelési botrány kapcsán több szakértő felveti az Apple felelősségét is. Szerintük ugyanis – mint azt a mostani eset is bizonyítja - az iOS nem elég biztonságos, amit tetéz az, hogy az Apple nem mutat nyitottságot a hibák javítására, illetve a megoldás kapcsán a kooperációra.

Michelle Bachelet szerint a kémszoftveres lehallgatási botrány fejleményei "látszólag megerősítik" a testület legsúlyosabb félelmeit a megfigyelési technológiákkal való visszaélésekről.

Edward Snowden szerint az év sztorijának ígérkezik az a botrány, amelyet tegnap robbantottak ki a világ vezető lapjai. A gyanú szerint számos államban, köztük Magyarországon újságírók és politikusok után kémkedett a hatalom egy izraeli szoftver segítségével. A magyar kormánynak „nincs tudomása” ilyesmiről. Ursula von der Leyen szerint elfogadhatatlan, ha valóban kémkedés történt. Az ügy tovább terhelheti Brüsszel és a magyar kormány amúgy is feszült viszonyát.

 

Szerbiában rendkívüli ülést tartott a Nemzetbiztonsági Tanács, amely kizárólag a hét közepén kirobbant kémbotránnyal foglalkozott. November 17-én a YouTube-on megjelent egy felvétel, amelyen Georgij Kleban orosz hírszerző egy piros táskát vett át egy nyugalmazott szerb katonatiszttől, cserébe pedig egy szatyrot adott át neki, amelyben pénz volt. A felvétel minden bizonnyal 2018 decemberében készült Zimonyban. Az egyik főszereplő, a belgrádi orosz nagykövetségen szolgálatot teljesítő hírszerző azóta már elhagyta Szerbiát. A szerb elnök nem érti, hogy Oroszország miért kémkedett Szerbiában.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium idén már havi rendszerességgel jelenti be olyan kínaiak letartóztatását, akiket kémkedéssel vádolnak. Eközben egy konzervatív agytröszt jelentése leszögezi: „már nem elfogadható, hogy a Kínai Népköztársaság tudósai, újságírói, diplomatái és közhivatalnokai szabadon érintkezhessenek az amerikai társadalommal”. Káncz Csaba jegyzete.

A kínai technológiai nyomulás megállítására, vagy legalábbis kulturált keretek közé szorítására az együttműködést ajánlja véleménycikkében a Financial Times a nyugati hatalmaknak. Az USA és Európa jelenleg egyfajta védekező politikát folytat, amit a lap egyértelműen sikertelennek minősít.

Sz. Bíró Zoltán szerint a Putyin bankjaként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank egyszerre szolgálhat hírszerző- és pénzügyi központként. Ez utóbbi funkciója legalább annyira kockázatos, mint a kémkedés, hiszen az orosz bankrendszer áttekinthetetlen és a Moszkvából kiinduló nemzetközi pénzmosási ügyekben az orosz hatóságok nem hajlandók vizsgálatot folytatni. Káncz Csaba jegyzete.

Az FSZB egy amerikait vádol kémkedéssel, egyelőre nagyon kevés a részlet.

Elon Musk szerint egyik alkalmazottja szabotálta a gyártási folyamatokat és információkat csempészett ki a cégtől.

Merkel közölte bizalmi embereivel, hogy a legfőbb aggodalma Kína stratégiai nyomulása lett Európában. A kancellár szerint Peking egyenesen az ’oszd meg és uralkodj’ elvet követi a Balkánon és az európai periférián. Berlin újsütetű hozzáállása nem választható el attól a fejleménytől, hogy Kínai Kommunista Párt a katonai- és polgári hírszerzés radikális megerősítése mellett döntött.

Új fordulatot vett az a kémtörténet, amelynek keretében Peking 2010 és 2012 között legalább 12 CIA-informátort kivégzett. Most letartóztattak egy feltételezett kettős ügynököt New Yorkban, de nem vádolják kémkedéssel. Egyelőre csupán az biztos, hogy a CIA modern kori történelmének egyik legnagyobb blamázsát láthatjuk, de azt még mindig nem tudjuk biztosan, hogy hogyan sikerült felszámolnia Pekingnek a teljes informátori hálózatot.

Az amerikai kormány döntése után újabb ország törli a kémkedéssel gyanúsított orosz antivírus programot.