Kínai kémhajó bukkant fel Ausztrália nyugati partjainál, ami agressziónak minősül - jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter.

A Clark Ádám térre hirdetett demonstrációt Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje. Az eseményen több ezren vettek részt kedden kora este.

Az oroszok azt állítják: két esetben is amerikai kémrepülők miatt kellett polgári gépeknek irányt változtatniuk.

Ezúttal is egy ellenzéki kötődésű közszereplő telefonján találták meg a kémszoftver nyomait.

Helyi lapértesülések szerint a svájci titkosszolgálat is használhatta az izraeli kémszoftvert, legalábbis terror- és kémelhárítási céllal. A világ számos más országában – köztük Magyarországon is – viszont újságírók, cégvezetők és politikusok ellen is bevetették a Pegasust a korábban megjelent tényfeltáró cikkek szerint.

Egy újságírónőnek kiszivárognak a bikinis fotói, amelyekről azt terjesztik, hogy a főnök jakuzzijában készültek. Egy aktivistáról miniszoknyás kép kerül elő. Róla azt híresztelik, hogy harapdálták a combjait. Mindkettejük telefonján megtalálják a Pegasus-kémszoftver nyomait. Mindkettejük kellemetlen személy a hatalom számára.

A támadásait alig lehet kivédeni.

Míg a francia kormány szavak és tettek szintjén is komolyan veszi a lehallgatási botrányt, és vizsgálatokat rendelt el, addig a magyar kormány hisztériáról beszél, nem vizsgálódik, és még a Nemzetbiztonsági Bizottság ülését is kvázi bojkottálja.

Hétfő reggel ülésezne a Nemzetbiztonsági Bizottság. A kormány szerint erre nincs ok. Az ellenzék szerint a Fidesz távolmaradása beismeréssel érne fel.

A lehallgatási botrány akár egy James Bond-film forgatókönyve is lehetne: egy kibercég kémprogramokat ad el autoriter hajlamú kormányoknak, amelyek azok segítségével politikusok, újságírók, cégvezetők telefonjait figyelik meg, a gyanú szerint politikai céllal. Sajtóhírek szerint az ügyben Magyarország is nyakig benne van. A magyar kormány nem cáfolja a szoftver beszerzését és használatát, de azt mondja, hogy semmi törvénytelen nem történt, az egész csak hisztéria. De tényleg csak erről van szó? Hol van a határ jogos és jogtalan megfigyelés között? Bízhatunk-e még egyáltalán a hatalomban? Lesz-e az ügynek bármilyen következménye? És emlékszünk-e még Edward Snowdenre vagy Julian Assange-ra? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.  

A magyar ellenzéki politikusokat, újságírókat, civil szervezetek munkatársait is érintő megfigyelési botrány kapcsán több szakértő felveti az Apple felelősségét is. Szerintük ugyanis – mint azt a mostani eset is bizonyítja - az iOS nem elég biztonságos, amit tetéz az, hogy az Apple nem mutat nyitottságot a hibák javítására, illetve a megoldás kapcsán a kooperációra.

Michelle Bachelet szerint a kémszoftveres lehallgatási botrány fejleményei "látszólag megerősítik" a testület legsúlyosabb félelmeit a megfigyelési technológiákkal való visszaélésekről.

Edward Snowden szerint az év sztorijának ígérkezik az a botrány, amelyet tegnap robbantottak ki a világ vezető lapjai. A gyanú szerint számos államban, köztük Magyarországon újságírók és politikusok után kémkedett a hatalom egy izraeli szoftver segítségével. A magyar kormánynak „nincs tudomása” ilyesmiről. Ursula von der Leyen szerint elfogadhatatlan, ha valóban kémkedés történt. Az ügy tovább terhelheti Brüsszel és a magyar kormány amúgy is feszült viszonyát.

 

Szerbiában rendkívüli ülést tartott a Nemzetbiztonsági Tanács, amely kizárólag a hét közepén kirobbant kémbotránnyal foglalkozott. November 17-én a YouTube-on megjelent egy felvétel, amelyen Georgij Kleban orosz hírszerző egy piros táskát vett át egy nyugalmazott szerb katonatiszttől, cserébe pedig egy szatyrot adott át neki, amelyben pénz volt. A felvétel minden bizonnyal 2018 decemberében készült Zimonyban. Az egyik főszereplő, a belgrádi orosz nagykövetségen szolgálatot teljesítő hírszerző azóta már elhagyta Szerbiát. A szerb elnök nem érti, hogy Oroszország miért kémkedett Szerbiában.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium idén már havi rendszerességgel jelenti be olyan kínaiak letartóztatását, akiket kémkedéssel vádolnak. Eközben egy konzervatív agytröszt jelentése leszögezi: „már nem elfogadható, hogy a Kínai Népköztársaság tudósai, újságírói, diplomatái és közhivatalnokai szabadon érintkezhessenek az amerikai társadalommal”. Káncz Csaba jegyzete.

A kínai technológiai nyomulás megállítására, vagy legalábbis kulturált keretek közé szorítására az együttműködést ajánlja véleménycikkében a Financial Times a nyugati hatalmaknak. Az USA és Európa jelenleg egyfajta védekező politikát folytat, amit a lap egyértelműen sikertelennek minősít.

Sz. Bíró Zoltán szerint a Putyin bankjaként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank egyszerre szolgálhat hírszerző- és pénzügyi központként. Ez utóbbi funkciója legalább annyira kockázatos, mint a kémkedés, hiszen az orosz bankrendszer áttekinthetetlen és a Moszkvából kiinduló nemzetközi pénzmosási ügyekben az orosz hatóságok nem hajlandók vizsgálatot folytatni. Káncz Csaba jegyzete.

Az FSZB egy amerikait vádol kémkedéssel, egyelőre nagyon kevés a részlet.

Elon Musk szerint egyik alkalmazottja szabotálta a gyártási folyamatokat és információkat csempészett ki a cégtől.

Merkel közölte bizalmi embereivel, hogy a legfőbb aggodalma Kína stratégiai nyomulása lett Európában. A kancellár szerint Peking egyenesen az ’oszd meg és uralkodj’ elvet követi a Balkánon és az európai periférián. Berlin újsütetű hozzáállása nem választható el attól a fejleménytől, hogy Kínai Kommunista Párt a katonai- és polgári hírszerzés radikális megerősítése mellett döntött.

Új fordulatot vett az a kémtörténet, amelynek keretében Peking 2010 és 2012 között legalább 12 CIA-informátort kivégzett. Most letartóztattak egy feltételezett kettős ügynököt New Yorkban, de nem vádolják kémkedéssel. Egyelőre csupán az biztos, hogy a CIA modern kori történelmének egyik legnagyobb blamázsát láthatjuk, de azt még mindig nem tudjuk biztosan, hogy hogyan sikerült felszámolnia Pekingnek a teljes informátori hálózatot.

Az amerikai kormány döntése után újabb ország törli a kémkedéssel gyanúsított orosz antivírus programot.

Ha Oroszország kémkedésre kérné, szó nélkül lelépne a cég Moszkvából.

Az angolszász országokban világszerte egyre keményebb fellépést követelnek a kínai befolyásszerzés visszaszorítására. Célkeresztbe kerültek a kínai vendéghallgatók is, mert többüket rákényszerít Peking az információk továbbadására. A nyugati csúcstechnológiai cégek kínai fölvásárlása is egyre forróbb téma.

Sajtóhírek szerint a német szövetségi ügyészség nyomoz a svájci titkosszolgálat három munkatársa után, mert azt gyanítja, hogy a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (NDB) Németországban kémkedett.

A Trump-adminisztráció korlátozza a Kaspersky Lab termékeinek kormányzati használatát.

Az európai elhárítás maximális sebességre kapcsolt a német választások előtt négy hónappal. Számos jel arra utal, hogy az orosz katonai hírszerzés sorra hozza létre harci klubjait szerte Európában. Tavaly a hazai szervezet „évzáró zárt képzésére az ország nyolc városából érkeztek a csoportok”.

Mint az észt elhárítás idei jelentéséből megtudhatjuk, ott is rendeztek Moszkva-barát aktivisták Békemenetet. De ellentétben hazánkkal, azt az észt hatóságok nemzetbiztonsági kockázatként kezelték. Prága szerint a cseh nemzeti érdekeket érő legsúlyosabb fenyegetés a Kreml azon próbálkozása Csehországban, hogy igényt teremtsen az EU-ból való kilépésre.

Múlt héten nagy visszhangot keltett, hogy egy volt angol kém adatokat nyújtott át a CIA-nak arról, hogy Donald Trumpot megfigyelték Oroszországban, és ezt Amerikában komolyan is vették. Ezek után felvetődik a kérdés, hogy mit is csinálnak az ex-kémek? James Bond a filmekben sosem hagyja el teljesen a Szolgálatot, a valóságban nagyon is, de a legtöbb esetben van visszaút.

Kína csinos kémnők százait veti be, legújabb trófeaként a pekingi holland nagykövetet sikerült behálózni. A brit hírszerzés egy jelentésben figyelmeztet a nyugdíjas kémeik elleni kínai műveletekre. A román regionális politikáért felelős uniós biztos, Corina Crețu is ezen a szeren mozgott korábban, miatta utasíthatta vissza Colin Powell tábornok az amerikai elnökjelöltséget 2009-ben.

A cseh elhárítás éves jelentése a hiperaktív orosz hírszerzésről súlyos figyelmeztetés Prága és egyben Budapest számára. Moszkva mindkét országban mindent megtesz a NATO és az EU összetartó erejének az aláásására. Budapest a mai napig nem nézett szembe a kommunista korszak állambiztonsági irataival és így a Láthatatlan Légió régről való orosz kapcsolatai is ellenőrizetlenek.

A NATO elhárításának nagy hal úszott a hálójába, ráadásul a portugál kém orosz összekötőjét is sikerült letartóztatni. Az orosz hírszerzés az utóbbi években már számos esetben hatolt be a NATO szervezetébe. A kiéleződő feszültség ellenére hazánkban a miniszterelnök a régi gárdában bízik.

A Washington által kémkedéssel vádolt kínai óriást bizalom övezi Európában, a kormány most a Huawei-jel köt megállapodást.