Egy évvel az USA–Kína chipháború kitörése után, és alig két hónappal azt követően, hogy a G7-országok május 7-én úgy döntöttek, „kockázatkerülő” magatartást tanúsítanak Kínával szemben, Peking új törvénnyel vágott vissza. A sebtében meghozott, július 1-jétől hatályos „külkapcsolati törvény„ felhatalmazza a hatóságokat, hogy megbüntessenek minden szervezetet vagy magánszemélyt „Kína nemzeti érdekeit sértő cselekmények” elkövetése miatt.
Megrettent külföldi befektetők
A törvény nyelvezetének homályossága tovább erősíti a kínai székhelyű külföldi cégek aggodalmát, amely már amúgy is lejtmenetben van a kínai–amerikai kapcsolatok megromlása miatt. Megjegyzik, hogy a Szingapúrba vagy Dubajba költözés egy módja lehet a geopolitikai kockázatok minimalizálásának.
Valóban, június 15-én a Siemens AG bejelentette, hogy 200 millió euróért új gyárat épít Szingapúrban. Sajtóértesülések szerint a Siemens vezérigazgatója, Roland Busch eredetileg Kínát részesítette előnyben az új gyár helyszíneként, de szembesült a Siemens felügyelőbizottságának ellenállásával, amely aggodalmát fejezte ki a növekvő geopolitikai feszültségek és a kínai belpolitikai helyzet miatt.
Mi a nemzeti érdek?
Míg a korábbi, 2014-es törvény értelmében a kémkedés tárgya az „államtitok” területéhez kapcsolódott, addig az ellenőrzést szombattól kiterjesztik mindenre, ami a „nemzetbiztonságot” és a „nemzeti érdekeket” sértheti. Például ha egy külföldi vállalat piackutatást végez a kínai befektetések felmérésére, óvatosnak kell lennie. Az összegyűjtött adatok nem tartalmazhatnak olyasmit, ami bármilyen módon nemzetbiztonságra vonatkozhat.
Sokkal kényesebb dolga lesz például a HR-eseknek, ha korábbi köztisztviselőket akarnak felvenni. Ugyanis ez értelmezhető úgy, hogy „állami alkalmazottak átállásra csábítása, kényszerítése vagy megvesztegetése”, ami az új kémellenes törvény szerint büntetendő lesz.
Kockázatos lesz a Covid-19 által érintettek számáról vagy például az élelmiszer-termelésre vonatkozó adatok után kutatni. A piackutatók nem fogják tudni, hogy veszélyeztetik-e Kína nemzetbiztonságát és érdekeit, és fennáll annak a veszélye, hogy kémkedéssel vádolják őket, noha meg vannak győződve arról, hogy rutinmunkát végeznek.
Uniós aggodalom
Az EU Kínai Kereskedelmi Kamarájának vezetője szerint a homályosan megfogalmazott jogszabály végrehajtása még inkább meg fogja rendíteni az üzleti bizalmat, amelyet a Peking és Washington közötti geopolitikai feszültségek már eddig is megingattak.
„Mi az, amit be kell tartanunk?” – teszi fel a kérdést Jens Eskelund, a Kamara elnöke a Nikkei Asiának adott interjújában. „Mi számít államtitoknak? Milyen információval nem kellene rendelkeznünk?”
„Fel kell ismernünk, hogy Kína valószínűleg messzebbre kerül a Nyugattól kockázatcsökkentési lépéseivel” – mondja Eskelund, olyan stratégiákra hivatkozva, mint a „Made in China 2025” és a „kettős cirkulálás” – amely politikák a hazai piac és technológiák előtérbe helyezését szolgálják.
Egy közelmúltbeli EU-kamarai üzleti bizalmi felmérésben a válaszadók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy Kínában egyre nehezebbé vált az üzletmenet, ami 2014 óta a legmagasabb arány. Emellett 10 válaszadóból hat azt mondta, hogy az üzleti élet az elmúlt évben átpolitizáltabbá vált, és behatóbb ellenőrzéseknek kellett alávetniük magukat.
Raymond Cheng, a Standard Chartered észak-ázsiai informatikai igazgatója elmondta, hogy az ügyfelek aggodalmukat fejezték ki a kémkedés elleni törvénnyel kapcsolatban. A befektetők nem igazán növelik a kínai piacra jutó eszközallokációkat a gazdaságba vetett bizalom hiánya közepette – mondta Cheng szerdán Hongkongban.
Peking álláspontja
„A törvény javítja hazánk külkapcsolati rendszereit, és megmutatja a világnak azt a képet, hogy nemzetünk felelős nagy ország, amely a jogállamiságon keresztül elősegíti a békét, a fejlődést, az együttműködést és a kölcsönös sikereket” – közölte csütörtökön hivatalos közleményben a Népi Kongresszus Állandó Bizottsága (NPCSC) Jogi Bizottsága.
A Global Times, a Kínai Kommunista Párt szócsöve pénteken megjelent vezércikkében azt írja, hogy az új törvény célja „Kína hozzáállásának világossá tétele. Mivel Kína egyre központibb pozíciót foglal el a világban, szükségessé vált átfogó jogszabályok megalkotása a külkapcsolatok területén. Kína kiáll a nemzetközi viták békés megoldása mellett, ellenzi az erőszak alkalmazását vagy fenyegetését a nemzetközi kapcsolatokban, és elutasítja a hegemónizmust és a hatalommal visszaélő politikát.”
Idén április 26-án Peking egyébként módosította a kémkedés elleni törvényét is, és kiterjesztette a kémkedési vádak hatályát az „állami titkok” ellopásától a „nemzetbiztonsággal kapcsolatos összes adat és tárgy ellopásáig”. A módosított törvény szintén szombaton lépett hatályba.
Az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamara április 28-i közleményében kijelentette, hogy a kínai kémellenes törvény módosítása „komoly aggodalomra ad okot a befektetői közösség és valószínűleg a kínai helyi üzleti partnereik számára is”.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Nagyokat ütnek. 
