6p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Jegyzet arról, hogy egy háború nem teljesen fekete vagy fehér, az etikát eltapossa az érdek, a valósággal pedig akkor is szembe kell nézni, ha az összekuszálja a fejünkben élő narratívákat.

Vajon milyen rakétatámadásra – ha nem oroszra – gondolt Magyarország köztársasági elnöke, amikor kivette az „orosz” szót a Facebook-bejegyzéséből? És miért tartotta fontosnak a törlést?

Itt az orosz, hol az orosz 

Ezek a kérdések ötlöttek fel bennem az amerikai tulajdonú, elektronikai termékeket gyártó munkácsi üzemet ért, két súlyos sérülést okozó, szerda éjjeli orosz rakétatámadással, valamint Sulyok Tamás arra adott reakciójával kapcsolatban.

Az első kérdésre, miszerint mire gondolt a köztársasági elnök, természetesen nem tudom a választ. Az viszont egyértelmű, hogy ha rakétátamadás történt, és nem mondjuk üzemi baleset – márpedig előbbi történt, és a köztársasági elnök is erről írt csütörtök reggel –, akkor azt csak az oroszok követhették el.

Hiszen ki más lőtt volna ki rakétákat a munkácsi gyárra? Az ukránok? Egy NATO-tagállam? Soros György? Weber? Az ufók? Mindegyik eshetőségnek nagyjából ugyanakkora az esélye.

Füstfelhő az orosz rakéták által lerombolt gyár felett Munkácson
Füstfelhő az orosz rakéták által lerombolt gyár felett Munkácson
Fotó: MTI/Nemes János

A köztársasági elnök – vagy kommunikációs csapata, vagy ki tudja, ki – tehát gigantikus öngólt lőtt: a nyilvánvalót kérdőjelezte meg, és óriási támadási felületet adott az ellenzéknek és a kormánykritikus médiának egyaránt.              

Na de miért húzta ki az „orosz” szót? Először is idézzük fel a köztársasági elnök hivatalának több laphoz is eljuttatott magyarázatát. Eszerint a hivatal „még várta a hivatalos és részletes tájékoztatást, illetve megerősítést a Munkács elleni rakétatámadás körülményeiről, felelőseinek és végrehajtóinak kilétéről. Ugyanakkor a köztársasági elnök fontosnak tartotta, hogy az elsők között fejezze ki mély együttérzését a sérültek felé”.

Ez a magyarázat minimum sántít. Ha azt már csütörtök reggel elfogadta tényként – márpedig elfogadta –, hogy rakétatámadás történt, akkor abban vajon mi alapján kételkedett, hogy az oroszok az elkövetők?      

Tehát mi áll a háttérben? Túltolt diplomáciai óvatoskodás? A kommunikációs csapat bénázása? Az igazodási kényszer? Jaj, csak meg ne orroljon ránk a Kreml? Esetleg jött egy telefon fentről, hogy ezt azért mégsem kellene?

Beszédes tény, hogy a Barátság-kőolajvezeték elleni ukrán támadásokat azonnal bíráló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a munkácsi támadást „elfelejtette” elítélni, és csütörtök délelőtti közleményében is csak „Ukrajnát ért újabb légitámadások”-ról beszélt. Az „orosz” szót ő is kispórolta. 

Orbán Viktor pedig csak csütörtök délután szólalt meg az ügyben közösségi oldalán. Ő ugyan leírta, hogy „orosz rakétatámadás”, de egy szóval sem kritizálta Moszkvát – pedig ez volt az első sérülésekkel járó, Kárpátalját ért orosz támadás a háború kezdete óta.         

Ami egyébként a támadás okát illeti, simán elképzelhető, hogy nem csak kávéfőzőket gyártottak a szétlőtt üzemben. Logikus lépés az ukrán kormány részéről, ha esetleg egy eddig nem támadott területre vitte át a hadiipart kiszolgáló gyártás egy részét, és logikus Moszkva részéről, ha valóban ezt akarta megsemmisíteni.

Ez persze nem változtat azon a tényen, hogy mind a magyar államfő, mind a magyar kormány hímestojásként bánik a Kremllel még akkor is, amikor magyarlakta területeket ér támadás.

Ukrán búvárok a mélyben  

Persze nem minden fekete vagy fehér, egy háborúban pedig végképp nem az. Szintén fontos hír volt a héten, hogy Olaszországban letartóztattak egy ukrán férfit egy nemzetközi elfogatóparancs alapján.

A nyomozást végző német ügyészség szerint ő koordinálta a 2022. szeptemberi támadást, amelyet a Németországot Oroszországgal összekötő gázvezetékpár ellen követtek el a Balti-tenger mélyén.

A robbantás nyomán a négy vezetékből három használhatatlanná vált.

Az ügyészség szerint a 49 éves Szergej K. egy búvárcsoportnak volt a része, amely a dániai Bornholm szigete közelében, a tengerben helyezett el robbanószerkezeteket a vezetékeken anno. A támadást egy bérelt vitorlásjacht segítségével hajtották végre, amely a németországi Rostockból indult útnak.

Gáz tör elő a felrobbantott Északi Áramlatból a Balti-tengeren 2022. szeptemberben
Gáz tör elő a felrobbantott Északi Áramlatból a Balti-tengeren 2022. szeptemberben
Fotó: EPA/SWEDISH COAST GUARD

A hírrel kapcsolatban a Reuters felidézte, hogy az amerikai Washington Post és a német Der Spiegel azt állapították meg tényfeltáró cikkeikben, hogy az akciót végrehajtó csapatot egy korábbi ukrán hírszerző tiszt állította össze.

Német nyomozók már tavaly tényként kezelték, hogy az elkövetők ukránok voltak. Az elsődleges motiváció az lehetett, hogy semmiképp se indulhasson újra a gázszállítás a vezetékeken, és így komoly bevételektől essen el Oroszország. (Az uniós országok többsége azóta önként lemondott az orosz gázról.)

A The Wall Street Journal oknyomozó cikke pedig ukrán katonai forrásokból származó értesülésekre hivatkozva azt állította, hogy a szálak a legfelsőbb politikai szintig vezetnek Kijevben.

Bár az ukránok tagadják érintettségüket, és ítélet még nincs, a jelek egy irányba mutatnak. És nehéz elképzelni, hogy egy ilyen volumenű és jelentőségű támadás az ukrán vezetés tudta és jóváhagyása nélkül valósult meg.

Vagy ahogy az oroszpártisággal aligha vádolható Frankfurter Allgemeine Zeitung írta:

az ukránok motivációja érthető, de ez „nem igazolja a merényletet”, amely politikai szempontból „nagy butaság” és „súlyos bűncselekmény”. A történteket az igazságszolgáltatásnak fel kell derítenie.                

Ettől persze még nem lettek az oroszokból hirtelen „jófiúk”. Ez nem változtat azon a tényen, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, önkényesen betolta a tankjait egy független ország területére, és – a nemzetközi jogot felrúgva – egyre nagyobb darabokat szakít ki belőle.

Újragondolt narratívák 

Azt, hogy egy konfliktus nem fekete vagy fehér, „egyébként” a Közel-Keleten is láthatjuk. A Hamász 2023. október 7-i terrorja szörnyű és elfogadhatatlan, de ugyanez elmondható a már csaknem két éve tartó izraeli offenzíva okozta szenvedésről is. Bár az izraeli kormány továbbra is tagadja, már helyi jogvédő szervezetek szerint is népirtás történik Gázában, és az ENSZ által támogatott szakértők pénteken nyilvánosságra hozott jelentése szerint is „teljes egészében ember okozta éhínség” pusztít az övezetben.

Összegezve: a valóság bonyolultabb, mint azt a politika vagy a média egy része sugallja. Érdemes tehát kiigazítani vagy újragondolni a narratíváinkat, és persze a saját eszünkre (is) hagyatkozni.     

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív „A bábuska kijött a pult mellől és végigmért” – Moszkva testközelből
Elek Lenke | 2025. október 25. 06:01
Milyennek látta egy magyar újságíró az orosz fővárost belülről a 90-es évek elején? Mi változott azóta, és mi nem? Az e heti Világjáróban nemcsak a térben, hanem az időben is utazunk.   
Szubjektív Ez most megmutatja az erőviszonyokat – fideszeseket és tiszásokat kérdeztünk október 23-án
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. október 24. 17:01
A magyar forradalom és szabadságharc emléknapján Orbán Viktor kormányfő a Kossuth téren beszélt, ahol a Békemenet végállomása volt. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke pedig a Hősök terén szólalt fel, ahová a Nemzeti Menet résztvevői mentek. A beszédekre tartókat kérdeztük mindkét oldalon. És Puzsér Róbertbe is belebotlottunk.
Szubjektív Óriásit blöffölt Trump a budapesti csúccsal?
Wéber Balázs | 2025. október 21. 17:20
A budapesti Putyin-Trump csúcs hírét az amerikai elnök kürtölte világgá múlt héten – egyelőre azonban még az sem biztos, hogy valóban lesz találkozó. Az orosz elnök fogadása kényes helyzetet teremtene, és nem látszik, hogy miért épp most jönne áttörés a tárgyalásokon. A Kreml szerint az orosz álláspont változatlan. Nagyító alatt ezúttal a Budapestre tervezett csúcs. (frissítve)
Szubjektív Nagyon szívesen cserélnék az urakkal ott fönt, a Várban – az utca embere az inflációról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 19. 16:59
A szeptemberi infláció éves szinten 4,3 százalékon állt, és megegyezett az augusztusi adattal. Vásárcsarnokokba igyekvőket kérdeztünk arról, hogy hogyan érzékelik, mekkora az infláció, megtorpant-e? Továbbá, vajon lépést tartanak-e jövedelmeik, bevételeik az áremelkedéssel, és mennyiben bíznak a KSH hivatalos adataiban.
Szubjektív Drakula nyomában: utazás Európa legromantikusabb tájaira
Herman Bernadett | 2025. október 18. 06:01
Sokat vártam arra, hogy elveszítsem Erdély-szüzességemet, de megérte. Gyönyörű tájak, finom ételek, romantika – ez várja a turistát Maros és Hargita megyében, a Világjáró e heti állomásain. 
Szubjektív Orbán Viktorék most Varga Mihály vállára tették a nyomást – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Csabai Károly – Havas Gábor – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. október 17. 18:31
A héten kül- és belpolitikai fronton sem unatkozhattunk, ráadásul a kettő sok esetben össze is függött – mint például Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktorhoz intézett dicsérete az egyiptomi békecsúcson. Közben a kormány bedobta Varga Judit nevét, elkerültük a bóvlit, Orbán Viktor pedig kizárta az euró bevezetését. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában Csabai Károly főszerkesztő, Bozsó Péter és Imre Lőrinc újságíró beszélgettek.
Szubjektív „Az embereknek nem ilyen szemfényvesztésre van szüksége” – az utca embere a konzultációkról
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. október 11. 18:00
A magyar kormány elindította nemzeti konzultációját a gazdasági kérdésekről, főleg a Tisza Párt állítólagos adóterveit kritizálva. Eközben Magyar Péterék meghirdették a Nemzet Hangja konzultáció újabb fordulóját. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy mi a véleményük ezekről a kezdeményezésekről, kitöltik-e őket, illetve mi lenne az a kérdés, amiről szívesen megkérdeznék az embereket.
Szubjektív Ahol Wilhelm és Simon ültek az iskolapadban – svéd kastély filmturistáknak
Elek Lenke | 2025. október 11. 06:01
Megérinteni azt a lépcsőkorlátot, amit az imádott kedvenc, ebédelni abban az étteremben, ahol a világsztár is evett… Vagy csak leszaladni egy képzeletbeli, elit svéd bentlakásos gimnázium, a Hillerska lépcsőin. A Világjáró ezúttal a Kaggeholm kastélyt kereste fel, a virágzó filmturizmus jegyében.
Szubjektív Olajbiznisz: csak az oroszoknak hisz a kormány, a horvátoknak nem – Ez Viszont Privát
Gáspár András – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. október 10. 18:31
Az Orbán Viktor által ígért repülőrajt helyett a magyar gazdaság továbbra is a kifutópályán vesztegel: a héten újabb kínos adat látott napvilágot az iparról, és a fogyasztás sem pörgeti a gazdaságot. Hogyan lesz ebből gazdasági növekedés? Miből finanszírozzák majd az újabb választási osztogatást? Miért ragaszkodik a kormány az orosz olajhoz? Miért bízik jobban egy „háborús vezetékben”, mint a horvátban? Miért tudta növelni előnyét a Tisza az ellenkampány ellenére is? És mit jelent a „cseh Fidesz” győzelme Magyarországra nézve? Erről is vitatkozott hangsúlyozottan szubjektív műsorunkban, az Ez Viszont Privátban Gáspár András lapigazgató, Wéber Balázs vezető szerkesztő és Vég Márton újságíró.
Szubjektív „Hát ez már most, enyhén fogalmazva, gusztustalan… ”– az utca embere a választási kampányról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 4. 16:51
Beindult a 2026-os tavaszi parlamenti választási kampány. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy mit gondol, melyik párt nyer majd, milyen lesz az addig vezető kampány, és lesz-e Orbán Viktor-Magyar Péter vita.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG