6p

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Jegyzet arról, hogy egy háború nem teljesen fekete vagy fehér, az etikát eltapossa az érdek, a valósággal pedig akkor is szembe kell nézni, ha az összekuszálja a fejünkben élő narratívákat.

Vajon milyen rakétatámadásra – ha nem oroszra – gondolt Magyarország köztársasági elnöke, amikor kivette az „orosz” szót a Facebook-bejegyzéséből? És miért tartotta fontosnak a törlést?

Itt az orosz, hol az orosz 

Ezek a kérdések ötlöttek fel bennem az amerikai tulajdonú, elektronikai termékeket gyártó munkácsi üzemet ért, két súlyos sérülést okozó, szerda éjjeli orosz rakétatámadással, valamint Sulyok Tamás arra adott reakciójával kapcsolatban.

Az első kérdésre, miszerint mire gondolt a köztársasági elnök, természetesen nem tudom a választ. Az viszont egyértelmű, hogy ha rakétátamadás történt, és nem mondjuk üzemi baleset – márpedig előbbi történt, és a köztársasági elnök is erről írt csütörtök reggel –, akkor azt csak az oroszok követhették el.

Hiszen ki más lőtt volna ki rakétákat a munkácsi gyárra? Az ukránok? Egy NATO-tagállam? Soros György? Weber? Az ufók? Mindegyik eshetőségnek nagyjából ugyanakkora az esélye.

Füstfelhő az orosz rakéták által lerombolt gyár felett Munkácson
Füstfelhő az orosz rakéták által lerombolt gyár felett Munkácson
Fotó: MTI/Nemes János

A köztársasági elnök – vagy kommunikációs csapata, vagy ki tudja, ki – tehát gigantikus öngólt lőtt: a nyilvánvalót kérdőjelezte meg, és óriási támadási felületet adott az ellenzéknek és a kormánykritikus médiának egyaránt.              

Na de miért húzta ki az „orosz” szót? Először is idézzük fel a köztársasági elnök hivatalának több laphoz is eljuttatott magyarázatát. Eszerint a hivatal „még várta a hivatalos és részletes tájékoztatást, illetve megerősítést a Munkács elleni rakétatámadás körülményeiről, felelőseinek és végrehajtóinak kilétéről. Ugyanakkor a köztársasági elnök fontosnak tartotta, hogy az elsők között fejezze ki mély együttérzését a sérültek felé”.

Ez a magyarázat minimum sántít. Ha azt már csütörtök reggel elfogadta tényként – márpedig elfogadta –, hogy rakétatámadás történt, akkor abban vajon mi alapján kételkedett, hogy az oroszok az elkövetők?      

Tehát mi áll a háttérben? Túltolt diplomáciai óvatoskodás? A kommunikációs csapat bénázása? Az igazodási kényszer? Jaj, csak meg ne orroljon ránk a Kreml? Esetleg jött egy telefon fentről, hogy ezt azért mégsem kellene?

Beszédes tény, hogy a Barátság-kőolajvezeték elleni ukrán támadásokat azonnal bíráló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a munkácsi támadást „elfelejtette” elítélni, és csütörtök délelőtti közleményében is csak „Ukrajnát ért újabb légitámadások”-ról beszélt. Az „orosz” szót ő is kispórolta. 

Orbán Viktor pedig csak csütörtök délután szólalt meg az ügyben közösségi oldalán. Ő ugyan leírta, hogy „orosz rakétatámadás”, de egy szóval sem kritizálta Moszkvát – pedig ez volt az első sérülésekkel járó, Kárpátalját ért orosz támadás a háború kezdete óta.         

Ami egyébként a támadás okát illeti, simán elképzelhető, hogy nem csak kávéfőzőket gyártottak a szétlőtt üzemben. Logikus lépés az ukrán kormány részéről, ha esetleg egy eddig nem támadott területre vitte át a hadiipart kiszolgáló gyártás egy részét, és logikus Moszkva részéről, ha valóban ezt akarta megsemmisíteni.

Ez persze nem változtat azon a tényen, hogy mind a magyar államfő, mind a magyar kormány hímestojásként bánik a Kremllel még akkor is, amikor magyarlakta területeket ér támadás.

Ukrán búvárok a mélyben  

Persze nem minden fekete vagy fehér, egy háborúban pedig végképp nem az. Szintén fontos hír volt a héten, hogy Olaszországban letartóztattak egy ukrán férfit egy nemzetközi elfogatóparancs alapján.

A nyomozást végző német ügyészség szerint ő koordinálta a 2022. szeptemberi támadást, amelyet a Németországot Oroszországgal összekötő gázvezetékpár ellen követtek el a Balti-tenger mélyén.

A robbantás nyomán a négy vezetékből három használhatatlanná vált.

Az ügyészség szerint a 49 éves Szergej K. egy búvárcsoportnak volt a része, amely a dániai Bornholm szigete közelében, a tengerben helyezett el robbanószerkezeteket a vezetékeken anno. A támadást egy bérelt vitorlásjacht segítségével hajtották végre, amely a németországi Rostockból indult útnak.

Gáz tör elő a felrobbantott Északi Áramlatból a Balti-tengeren 2022. szeptemberben
Gáz tör elő a felrobbantott Északi Áramlatból a Balti-tengeren 2022. szeptemberben
Fotó: EPA/SWEDISH COAST GUARD

A hírrel kapcsolatban a Reuters felidézte, hogy az amerikai Washington Post és a német Der Spiegel azt állapították meg tényfeltáró cikkeikben, hogy az akciót végrehajtó csapatot egy korábbi ukrán hírszerző tiszt állította össze.

Német nyomozók már tavaly tényként kezelték, hogy az elkövetők ukránok voltak. Az elsődleges motiváció az lehetett, hogy semmiképp se indulhasson újra a gázszállítás a vezetékeken, és így komoly bevételektől essen el Oroszország. (Az uniós országok többsége azóta önként lemondott az orosz gázról.)

A The Wall Street Journal oknyomozó cikke pedig ukrán katonai forrásokból származó értesülésekre hivatkozva azt állította, hogy a szálak a legfelsőbb politikai szintig vezetnek Kijevben.

Bár az ukránok tagadják érintettségüket, és ítélet még nincs, a jelek egy irányba mutatnak. És nehéz elképzelni, hogy egy ilyen volumenű és jelentőségű támadás az ukrán vezetés tudta és jóváhagyása nélkül valósult meg.

Vagy ahogy az oroszpártisággal aligha vádolható Frankfurter Allgemeine Zeitung írta:

az ukránok motivációja érthető, de ez „nem igazolja a merényletet”, amely politikai szempontból „nagy butaság” és „súlyos bűncselekmény”. A történteket az igazságszolgáltatásnak fel kell derítenie.                

Ettől persze még nem lettek az oroszokból hirtelen „jófiúk”. Ez nem változtat azon a tényen, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, önkényesen betolta a tankjait egy független ország területére, és – a nemzetközi jogot felrúgva – egyre nagyobb darabokat szakít ki belőle.

Újragondolt narratívák 

Azt, hogy egy konfliktus nem fekete vagy fehér, „egyébként” a Közel-Keleten is láthatjuk. A Hamász 2023. október 7-i terrorja szörnyű és elfogadhatatlan, de ugyanez elmondható a már csaknem két éve tartó izraeli offenzíva okozta szenvedésről is. Bár az izraeli kormány továbbra is tagadja, már helyi jogvédő szervezetek szerint is népirtás történik Gázában, és az ENSZ által támogatott szakértők pénteken nyilvánosságra hozott jelentése szerint is „teljes egészében ember okozta éhínség” pusztít az övezetben.

Összegezve: a valóság bonyolultabb, mint azt a politika vagy a média egy része sugallja. Érdemes tehát kiigazítani vagy újragondolni a narratíváinkat, és persze a saját eszünkre (is) hagyatkozni.     

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Trump és Netanjahu meggyújtották a kanócot a Közel-Keleten – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Herman Bernadett – Izsó Márton – Wéber Balázs | 2026. március 6. 18:31
Ami biztos: február 28-án az Egyesült Államok és Izrael önkényesen megtámadta Iránt. De kinek áll érdekében ez a háború? Milyen hatással lesz ez a Közel-Keletre és a világra? Mennyire fáj ez a magyar gazdaságnak? És tényleg közeleg-e a III. világháború?
Szubjektív Nagyfiúk a dzsungelben, avagy Trump és Netanjahu illegális háborúja
Wéber Balázs | 2026. március 3. 19:04
Az amerikai elnök a választási kampányban azt ígérte, hogy az Egyesült Államok nem háborúzik többet, ehhez képest már két katonai agressziót is indított idén, mindkettőt illegálisan. Ha az Egyesült Államok – Izraellel karöltve – a világ egy távoli pontján önkényesen beavatkozhat, akkor miért ne tehetné meg ezt Putyin vagy Hszi Csin-ping a saját határainál? Nagyító alatt a „szép, új világ”, amelyben a dzsungel törvényei uralkodnak.
Szubjektív „Nagyon sokan egyik napról a másikra élnek” – az utca embere a nyugdíjak értékállóságáról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2026. február 28. 10:31
A kormány a nyugdíjakat az infláció mértékével, 3,6 százalékkal emelte idén, de a keresetek ennél nagyobb mértékben nőttek, a minimálbér például 11 százalékkal emelkedett. Idősebb járókelőket kérdeztünk a nyugdíjak értékállóságáról.
Szubjektív Kutya a kézitáskában, vodka a fedélzeten – ezt láttuk a felhők felett
Elek Lenke | 2026. február 28. 06:01
A Világjáró ezúttal nem egy csodaszép tájon vagy egy csilivili városban, hanem az oda vezető úton átélt élményeit eleveníti fel. Amelyek olykor nem kevésbé meghökkentőek.
Szubjektív A tűzzel játszik a magyar kormány Ukrajnával szemben – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Csabai Károly – Havas Gábor – Izsó Márton – Wéber Balázs | 2026. február 27. 18:31
A héten újabb történelmi mélypontra süllyedt a magyar-ukrán viszony: miközben a Barátság kőolajvezeték továbbra is áll, a magyar kormány katonákat rendelt ki a hazai kiemelt energetikai létesítmények védelmére és a támadáselhárító eszközöket telepíttetett a közelükbe. Válaszul Kijev többször is bekérette a magyar nagykövetségi ügyvivőt. A kőolajvezeték egy politikai játszma áldozata lett, a legújabb magyar lépések már-már háborús készülődést idéznek. Bár ez alighanem „csak” választási kampányfogás, a tűzzel játszani még egy NATO-tagországnak sem lenne szabad.  
Szubjektív Borzalmas az ukrajnai háború mérlege, de azért van néhány jó hírünk
Wéber Balázs | 2026. február 24. 18:41
A pontosan négy éve dúló orosz-ukrán háborúban több százezren haltak meg, igazságos békére pedig semmi esély. A háború ugyanakkor megmaradt regionális szinten, és lassan mindenki kezd belefáradni. Nagyító alatt ezúttal négy év vérontás.
Szubjektív „Nem tudjuk, hogy mi folyik a gyárban” – gödieket kérdeztünk az akkumulátorgyár-botrányról
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2026. február 21. 10:30
A Telex múlt heti tényfeltáró cikke szerint a Samsung gödi akkumulátorgyárában korábban számos alkalommal a határértéket sokszorosan meghaladó, az addig ismertnél jóval nagyobb mérgezőanyag-terhelés érte a dolgozók egy részét. Erre a nemzetbiztonsági szolgálatok adatgyűjtése derített fényt, miközben a munkavédelmi hatóság is számos alkalommal megbüntette a céget. A kormány tárgyalta az ügyet, de főleg nemzetgazdasági megfontolásból nem állította le a termelést. Az ügy mára politikai botránnyá is dagadt. Gödön kérdeztünk járókelőket mindezzel kapcsolatban.
Szubjektív Síelés helyett téli olimpia és Hitler Sasfészke
Kormos Olga | 2026. február 21. 05:57
Az ausztriai síelést manapság már szinte mindig érdemes kirándulásokkal színesíteni a hanyatló hóhelyzet miatt. Ennek szellemében a Világjáró ott volt az olaszországi téli olimpia 20 kilométeres biatlonversenyének befutóján, sőt a német határon túl az Adolf Hitler Sasfészke alatti bunkert is felkereste.
Szubjektív Orbán Viktor nem félti az országot egy Tisza-kormánytól – Ez Viszont Privát
Havas Gábor – Izsó Márton – Király Béla – Vég Márton – Wéber Balázs | 2026. február 20. 18:31
Eldurvuló magyar-ukrán viszony, Rubio-vizit Budapesten, Orbán Viktor és Magyar Péter évértékelője, dagadó Samsung-botrány – ismét eseménydús héten van túl a magyar közélet. Jogosan mutogat-e Zelenszkijre a magyar kormány a Barátság kőolajvezeték leállása miatt és állítja le válaszként a dízelexportot? Miért jött valójában Budapestre az amerikai külügyminiszter? Milyen meglepő kijelentést tett Orbán Viktor az esetleges vereségéről? Mennyi pénzbe kerülnek nekünk az akkugyárak? És hova tűnt Magyarországról a dolgozói érdekvédelem? Erről is vitatkozott hangsúlyozottan szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Király Béla és Vég Márton újságíró.
Szubjektív A vár, ahol Csák Máté is lakott – megnéztük Európa Kulturális Fővárosát
Vágó Ágnes | 2026. február 14. 05:55
Trencsénben most mindenütt kopácsolás hallatszik, a falakon az utolsó ecsetvonásokat végzik - javában készülnek az Európa Kulturális Fővárosa nyitóünnepségre. A helyi vár nagy múltú és hangulatos, útban odafelé pedig számos kiváló célpontot útba ejthetünk. A Világjáró ezúttal Nyugat-Szlovákiába, egy egykori magyar vármegyébe látogatott el.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG