A vélemények hangosabbak, mint a tények
A (közösségi) média nem a hiteles forrásokat, hanem a figyelmet generáló tartalmakat, kattintásvadász címeket helyezi előtérbe. A jól hangzó, érzelmekre ható állítások gyakran hamarabb eljutnak hozzánk, mint a tényszerű, de kevésbé szenzációhajhász információk. A covid-járvány idején mindannyian láthattuk, hogyan keringenek egymásnak ellentmondó, ellenőrizetlen „orvosi tanácsok”, és hogy egyetlen videó vagy poszt milyen gyorsan képes megtéveszteni tömegeket.
Ez a jelenség nem korlátozódik a járványokra vagy a politikára. A dohányzás, a nikotin és a különböző új dohányzási alternatívák körüli információs zaj szintén tele van félreértésekkel, félinformációkkal.
Tévhit vs. tény: mi okozza valójában a problémát a dohányzásban?
A dohányzás a legtöbbet kutatott emberi szokások egyike. Több ezer tanulmány, hosszú távú vizsgálat és intézményi állásfoglalás áll rendelkezésünkre. Mégis sokan ma is úgy vélik, hogy a nikotin a fő felelős a dohányzás okozta megbetegedésekért.
A valóság ezzel szemben az, hogy a legnagyobb problémát nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst jelenti. A cigaretta égése során felszabaduló füst közel 7000 vegyületet tartalmaz, ezek közül 93-ról az FDA (Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala) megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre (pl. kátrány, szén-monoxid, benzol, formaldehid).
A nikotin függőséget okoz, megemeli a vérnyomást, gyorsítja a szívverést, károsítja a reprodukciós rendszert, és egyéb káros hatásai is ismertek, de önmagában nem rákkeltő, és nem felelős a dohányzáshoz köthető rákos megbetegedésekért.
A skálának vannak fokozatai
Azt tudjuk, hogy a dohányzás minden formája káros, így a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk, azaz el sem kezdjük, vagy mihamarabb leszokunk. Már az első dohányzásmentes naptól érezhető a leszokás pozitív élettani hatása, ezért aki eldöntötte, hogy leszokik, támogassuk ebben. Azok a felnőttek, akik az ismert kockázatok ellenére sem szoknak le, tájékozódhatnak az ártalomcsökkentésről. A dohányzással kapcsolatban is létezik egyfajta kockázati skála: a teljes leszokás jelenti a legjobb megoldást, azaz a legalacsonyabb kockázatot, míg a hagyományos cigaretta a legmagasabbat. A füstmentes technológiák valahol a kettő között helyezkednek el, de nem leszoktató eszközök, ahogy sokan hiszik, hanem ártalomcsökkentő alternatívák kizárólag azon felnőtt dohányosok számára, akik nem szoknak le. De ezek sem kockázatmentesek, illetve nikotint tartalmaznak, amely függőséget okoz. Bár akár 70-95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsáthatnak ki, mint a cigaretta, még nem tudjuk pontosan, hogy ez hosszú távon milyen hatással van az egészségre, és a károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségügyi hatások közötti összefüggéseket is vizsgálják.
Mik ezek a füstmentes technológiák?
Ezeknél a technológiáknál nem történik égés, így nincs füst, nincs hamu, egyes techológiáknál csikk sincs, és a kibocsátott káros anyagok mennyisége – laboratóriumi mérések szerint – jelentősen csökkent. De újra fontos hangsúlyozni: ezek a megoldások sem kockázatmentesek, a hosszú távú hatások kutatása folyamatban van, és együttes használat esetén (cigaretta és füstmentes technológia) pedig nem érvényesül maradéktalanul az ártalomcsökkenés.
Ilyen füstmentes technológia például: az elektronikus cigaretta, amely nikotin tartalmú folyadékot porlaszt; a hevítéses technológia, amely dohányt vagy nikotin tartalmú anyagot hevít, de égés hiányában nem keletkezik füst és kátrány; a dohánymentes nikotinpárnák, amelyekből a szájban oldódik ki a nikotin. (Ez nem összekeverendő a dohányt tartalmazó párnákkal, a snüsszel, ami az EU nagy részében tiltott!)
Legyen a döntés felelős és tudatos
Ma már az interneten bármilyen információt megtalálhatunk, és annak az ellenkezőjét is. Éppen ezért a valódi kihívás nem az információ megszerzése, hanem az, hogy képesek vagyunk-e különbséget tenni a vélemények és a hiteles, megalapozott tények között. A fontos döntéseket nem lehet az aktuális trendekre, fórumokra vagy kommentekre alapozni.
A dohányzással kapcsolatban sem az számít, mit gondol „a legtöbb ember”, hanem hogy mit mutatnak a tények, a kutatások, milyen kockázatokat ismerünk.
A hiteles tájékozódás nem azt jelenti, hogy elhisszük, amit legutóbb olvastunk vagy annak hiszünk, aki hangosabban mondja. Sokkal inkább azt, hogy megbízható, független forrásokra támaszkodva ellenőrizzük az információt; értjük a mögötte lévő adatokat; és készek vagyunk elválasztani a véleményt a tényektől.
A dohányzás esetén azonban egyetlen helyes álláspont létezik: ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen dohány- vagy nikotintartalmú terméket.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
A miniszter fontos egyeztetésen járt. 
