Zelenszkij nem fogadhatja el Trump javaslatát

Az alaszkai csúcstalálkozó előtti órákban Trump azt állította, hogy „Tűzszünetet akarok, és nem leszek boldog, ha nem ma jön létre.” A csúcstalálkozót követő 12 perces sajtónyilatkozatukban azonban sem tűzszünetről, sem más konkrét megállapodásról nem esett szó.

A hosszú hónapok alatt előkészített amerikai-orosz csúcstalálkozók hagyományosan a feszültségek enyhülését jelezték és megteremtették az alapokat egy stabilabb és biztonságosabb geopolitikai környezet kialakításához. Ez után a sebtében összetrombitált találkozó után azonban ez még kétséges.

Hétfőn Trump-Zelenszkij találkozó

Trump a csúcstalálkozó után közölte, hogy Zelenszkij elnök hétfő délután érkezik a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájába. Hozzátette: „ha minden jól megy”, akkor a találkozó után szándékában áll leszervezni egy következő találkozót az orosz elnökkel.

Zelenszkij válaszként leszögezte, hogy országában „valódi békét” kell elérni, nem pedig „csak egy újabb szünetet az orosz inváziók között”, miután Trump és Putyin csúcstalálkozója nem hozott sem azonnali tűzszünetet, sem szélesebb körű megállapodást a háború befejezéséről. Emellett felszólított az összes fogoly és elrabolt gyermek szabadon bocsátására, valamint kérte Európa és az Egyesült Államok részéről a biztonsági garanciák nyújtását.

Kallas szkeptikus

Eközben az EU legfőbb diplomata, Kaja Kallas, megkérdőjelezte Moszkva béke iránti szándékát, és nyilatkozatában kijelentette, hogy „a kemény valóság az, hogy Oroszországnak nincs szándéka a háborút hamarosan befejezni”.

„Még a delegációk találkozója alatt Oroszország újabb támadásokat indított Ukrajna ellen. Putyin továbbra is húzza az időt a tárgyalásokkal, és reméli, hogy megússza” – folytatódik a Kallas-nyilatkozat. „Anchorage-ból úgy távozott, hogy semmiféle kötelezettséget nem vállalt a gyilkolás befejezésére.”

Ne árts!

Az orvosok szakmai pályájuk kezdetén az úgynevezett hippokratészi esküt teszik le. Ez így hangzik: „Először is, ne árts!”

Ez volt az európaiak és az ukránok legfőbb kívánsága is a történelmi csúcstalálkozó előtt. Valljuk be, legalább ennek a célnak az elérése sikerült: nem született megállapodás, ami azt is jelenti, hogy az orosz elnöknek nem sikerült meggyőznie amerikai kollégáját, és Ukrajna rovására egy silány megállapodást kötni az amerikai elnökkel.

A találkozót követő rövid sajtótájékoztatón csak néhány üres frázis hangzott el. Trump bejelentette, hogy bár előrelépés történt, egy döntő kérdésben nem sikerült megállapodásra jutni. Nem érte el azt a célját, hogy az orosz elnököt azonnali fegyverszünetre kényszerítse. Az amerikai elnök a saját mércéje szerint is rendkívül fegyelmezett volt.

Putyin szintén nagyon szűkszavú volt, új tárgyalások kiindulópontjáról beszélt, és Trumpot moszkvai látogatásra invitálta. Az orosz elnök azonban nem érte el célját. Nem sikerült meggyőznie Trumpot arról, hogy „a konfliktus gyökereit” meg kell szüntetni. Ez Putyin kódja Ukrajna teljes alávetésére. Putyinnak ezért – legalábbis egyelőre – be kell érnie azzal, hogy évek óta először újra megjelenhetett a nyugati nagypolitika színpadán.

Szóval mi értelme volt ennek az egésznek?

Azt legalábbis megállapíthatjuk, hogy sikerült megakadályozni egy második Jalta-i egyezményt. Mit jelent ez? 1945 februárjában a Krím-félszigeten találkozott a három államfő, Joszif Sztálin, Franklin Roosevelt és Winston Churchill. A szövetségesek győzelme Hitler Németország felett már küszöbön állt. A kérdés az volt, hogyan osszák fel Európát.

Az amerikai elnök, Roosevelt akkor már halálos beteg volt, a szintén már nem fiatal brit miniszterelnök Churchill pedig kimerült. Ezért a szovjet elnök Sztálin könnyű dolgot kapott. Sikerült megőriznie a kelet-európai ellenőrzést, és ezzel megteremtette az alapját a Vasfüggöny leeresztésének. A magyarok, lengyelek, csehek, románok és a balti államok lakói számára Jalta ezért nemzeti traumává vált, emlékeztetőül arra, hogy a Nyugat elárulta őket.

Trump és Putyin történelmi találkozója előtt újra és újra felidéződött a jaltai megállapodás réme. Vajon a jelenlegi amerikai elnök is behódol az orosz elnöknek, és „a busz alá dobja” Ukrajnát – ahogyan az amerikaiak szoktak kifejezni?

És ez a félelem bizony megalapozott volt. Mint volt KGB-ügynök, Putyin pontosan tudja, hogyan kell aprólékosan felkészülni a tárgyalópartnerei pszichés és jellembeli gyengeségeiből, és hogyan lehet őket manipulálni. A két politikus legendás helsinki találkozóján 2018-ban ez már egyszer sikerült neki. Az amerikai elnök akkor a kamerák előtt elítélte saját hírszerző szolgálatait, és az orosz elnök oldalára állt.

Trumpról tudott, hogy csak felületesen készül föl, és az ösztöneire hagyatkozik. Ennek eredményei azonban jól láthatóak. Találkozói Kim Dzsong Unnal például a senki földjén végződtek. Trumpnak a észak-koreai diktátor szerelmes levelén kívül semmi kézzelfogható eredménye nem volt.

Amikor aztán kiderült, hogy Trump négyszemközt is akar beszélni Putyinnal, pánik tört ki Kijevben és Brüsszelben. Hiszen  Fiona Hill, a biztonsági tanácsadó, aki 2018-ban Helsinkiben kísérte az amerikai elnököt, később arról számolt be, hogy a beszélgetés olyan rosszul alakult, hogy fontolóra vette, hogy ájulást színlel. Szerencsére az amerikai elnök ezúttal az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy legalább Marco Rubio külügyminiszterét és Steve Witkoff különleges tanácsadóját magával viszi.

A csúcstalálkozó előtt Trump így dicsekedett:

„Azonnal kiderítjük, ki hol áll. Az első két, három, négy vagy öt percben meg fogom tudni. És ha rossz lesz a találkozó, akkor nagyon gyorsan véget ér. Ha viszont jó lesz, akkor hamarosan békét fogunk látni.”

Tűzszünet helyett békeszerződés

Nos, tegnap egy névtelen európai tisztviselő a CNN-nek elmondta, hogy Trump alaszkai tárgyalásai után az európai tisztviselők és az amerikai elnök megvitatták az Ukrajnának nyújtandó „5. cikkely stílusú” biztonsági garanciák lehetőségét egy esetleges békeszerződés részeként – de a NATO bevonása nélkül.

Egy békeszerződés azonban elfogadhatatlan lenne az ukrán elnök, Zelenszkij számára. Meg kellene ugyanis magyaráznia az ukrán népnek, hogy bizonyos régiók végleg elvesztek – ez a lépés pedig belpolitikai szempontból a hivatalába kerülhet. Egy ilyen szerződés egyenlő lenne a kapitulációval, és ehhez Ukrajnában nincs semmilyen támogatottság.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)