A Direkt36 és a VSquare oknyomozó oldalak munkatársa azzal kapcsolatban szólalt meg közösségi oldalán, hogy péntek reggeli hírek szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elfogott két állítólagos magyar kémet Kárpátalján, és azzal vádolja őket, hogy a magyar katonai titkosszolgálatnak kémkednek.

Az oknyomozó újságíró szerint 2023 második felében két, EU/NATO-s országoknak dolgozó nemzetbiztonsági tiszt azt mondta neki, hogy miközben a nyugati szövetségesi rendszeren belüli hírszerzési együttműködés során az országok többsége elsősorban Oroszországról szerzett információkat oszt meg, Magyarország nem ezt teszi.

“Az alapján, amit a magyar titkosszolgálatok a közösbe bedobnak, már akkor egyértelmű volt a NATO-s szövetségesek számára, hogy a magyar polgári és katonai hírszerzés kissé másra fókuszál, mint ők: viszonylag sok, Ukrajnáról gyűjtött információt osztanak meg szövetségeseikkel”, állítja Panyi Szabolcs.

Az egyik tiszt, aki látott is ilyen magyar jelentéseket, úgy vélekedett, hogy “érdekes anyagokról van szó, de a megbízhatóságuk már más kérdés.” Azaz nem volt teljesen meggyőződve a magyar polgári és katonai hírszerzés professzionalizmusáról.

“Ha igaz, hogy valóban két magyar kémet buktatott most le az SZBU, az ismét csak azt erősíti, hogy a magyar szolgálatok – melyek ugyanakkor mindig az aktuális kormány utasításait hajtják végre – finoman szólva nem végeztek jó munkát”, véli az oknyomozó újságíró.

Felidézte a Direkt 36 2022 őszi cikkét, amely szerint  Orbán Viktort és kormányát meglepte az ukrajnai háború kitörése, és “a magyar katonai titkosszolgálat nem igazán volt a helyzet magaslatán már akkor sem”.

2022. február 23-án délelőtt tíz órakor (tehát kevesebb mint egy nappal az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete előtt) a nemzetbiztonsági bizottság zárt ajtók mögötti ülésén a magyar titkosszolgálatok vezetői tartottak tájékoztatót.

Ezen – állítja a cikk – Béres János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója kis valószínűséget adott annak, hogy Oroszország átfogó, totális háborút indíthatna, ahogy annak is, hogy Kijevet támadás érje. Kitért ugyan arra, hogy az Egyesült Államok totális orosz invázióra számít, ám egyértelművé tette, hogy ők más következtetésre jutottak. Szerinte az európai partnerek túlnyomó többsége, így a német titkosszolgálat sem ad hitelt az amerikaiak előrejelzésének.

Béres János akkor növekvő esélyét látta egy Kelet-Ukrajnára korlátozódó háborús konfliktus lehetőségének, és más szolgálati vezetők szintén úgy értékelték a helyzetet az ülésen, hogy Ukrajna egésze ellen irányuló, komplex orosz katonai művelet nem várható.

“Ehhez képest kevesebb mint 24 órával később, a másnap hajnali órákban Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, és célba vették a fővárost is, ami arra utalt, hogy az oroszok az egész ország átvételére készültek", emlékeztet az oknyomozó újságíró.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy pénteki sajtóeseményen újságírói kérdésre nem erősítette meg, de nem is cáfolta egyértelműen a magyar kémek elfogásáról szóló reggeli híreket.

“A szomszédos országban a fizikai összecsapások mellett zajlik egy propagandaháború is, és gyakran alkalmaznak magyarellenes propagandát is, amelyről sok esetben az derült ki, hogy semmifajta alapja nincsen”, fogalmazott az MTI szerint.

„Ezért én arra kérek mindenkit, hogy minden ilyen, ukrán propagandában megjelenő hírrel szemben tanúsítson óvatosságot! És majd ha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősítenem”, mondta.