„Milyen lépéseket kíván tenni a Bizottság, hogy megelőzze a ’Nemzeti Kártya’ (kibővítésének) végrehajtását”, illetve „fog-e intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy kizárják Magyarországot a schengeni övezetből, amennyiben a magyar kormány nem vonja vissza a szabályozást?” – ezt az írásbeli választ igénylő kérdést tette fel Lukasz Kohut, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának képviselője az Európai Bizottságnak még augusztusban. A dokumentumot most szúrtuk ki az EP honlapján.
Több lesz az orosz kém?
A lengyel képviselő azt az idén júliusban született kormányrendeletet nehezményezte, amely többek között orosz és belarusz állampolgárok bevonását is lehetővé teszi a Nemzeti Kártya programba.
„Ezek a személyek most már jogosultak az újonnan elfogadott, gyorsított vízumrendszerre, amely szabad belépést biztosít nekik a schengeni övezetbe. Ez a döntés potenciálisan az orosz kémtevékenység növekedését eredményezheti Európában” – írta Lukasz Kohut.
A néppárti frakció politikusa – csak emlékeztetőül: 2021 tavaszáig a Fidesz képviselői is ebben a frakcióban ültek az EP-ben – hozzátette: „nincs kétség afelől, hogy a magyar kormány állandó fenyegetést jelent nemcsak saját országa biztonságára, hanem minden más uniós országéra is”.
Fotó: Európai Parlament
A veszélyeztetett országok közül kiemelte az "Ukrajnát erősen támogató" államokat, köztük Lengyelországot, a Cseh Köztársaságot és a balti államokat.
A témában folytatott szeptemberi EP-vitán a lengyel politikus már nyíltan a schengeni övezetből való kizárás (és a Magyarországnak járó uniós pénzek teljes blokádja) mellett érvelt, amennyiben a magyar kormány nem vonja vissza a rendeletet.
A hollandok is lépnének
Eközben – a Dutchnews híradása szerint, amelyet a Telex vett észre először – holland országgyűlési képviselők is azt javasolják, hogy Magyarországot ideiglenesen zárják ki a schengeni övezetből.
A Holland Kereszténydemokraták és D66 nevű liberális párt politikusai szintén amiatt aggódnak, hogy túl sok oroszt engednek be megfelelő "ellenőrzés nélkül" Magyarországra, akik innen szabadon tovább utazhatnak más uniós országokba kémkedés céljából.
Amíg Magyarország nem szigorítja az ellenőrzést az oroszokkal szemben, fel kell függesztenie a tagságát a schengeni övezetben, követelik a képviselők.
Jan Paternotte, a D66 képviselője szerint ilyen intézkedésekre szükség van addig, amíg „Magyarország kiteríti a vörös szőnyeget az orosz munkások előtt, ellenőrzések nélkül.”
Egyúttal arra kérték Dick Schoof holland miniszterelnököt, hogy vesse fel a témát az e heti EU-csúcson.
Brüsszel aggódik
Visszatérve a lengyel képviselőre, kérdéseire múlt héten reagált írásban az Európai Bizottság nevében Ylva Johansson. A belügyi biztos – mint az EP honlapjára felkerült dokumentumból kiderül – emlékeztet arra, hogy a Bizottság augusztus elején levelet küldött az ügyben Pintér Sándor belügyminiszternek.
Ebben egyrészt aggodalmait fejezi ki amiatt, hogy a Nemzeti Kártya programot orosz és belarusz állampolgárokra is kiterjesztették. Egyúttal emlékeztette a magyar kormányt annak fontosságára, hogy fenn kell tartani a fokozott biztonsági szabályokat az orosz személyek schengeni övezetbe való belépésével kapcsolatban.
Johansson hozzátette: jelenleg is folyik a párbeszéd a magyar hatóságokkal, hogy felmérjék a lépés hatásait a schengeni övezet biztonságára nézve.
Kiemelte: Magyarország továbbra is köteles alaposan ellenőrizni, hogy a harmadik országok állampolgárainak belépésére vonatkozó feltételek mindegyike teljesül-e az érintett belépéseknél. Például van-e arra vonatkozó jel, hogy az adott személy fenyegetést jelent a társadalmi normákra, a belső biztonságra, a közegészségügyre vagy bármely uniós tagország nemzetközi kapcsolataira.
„Attól a harmadik országbeli állampolgártól, aki nem teljesíti a belépés feltételeit, meg kell tagadni azt” – figyelmeztet a belügyi biztos.
Végezetül kitér arra, hogy a Bizottság 2022. szeptember 30-án frissítette az orosz állampolgárok schengeni övezetbe való belépésének ellenőrzésére vonatkozó irányelveket, tekintettel az Ukrajna elleni orosz agresszióra.
Ennek értelmében a határőröknek „intenzív egyéni vizsgálatot” kell lefolytatniuk az orosz állampolgárok által jelentett „biztonsági kockázat potenciális növekedésével” összefüggésében – magyarul: a szokottnál is szigorúbban kell őket ellenőrizniük.
Az ügy súlyát mutatja egyébként, hogy azt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is felrótta Orbán Viktornak az EP múlt heti plenáris ülésén, amelyen a miniszterelnök a magyar uniós elnökségi programot mutatta be.
A kormány fikcióról beszél
A magyar kormány július elején terjesztette ki a Nemzeti Kártya programot nyolc ország, köztük az Oroszországi Föderáció és a Belarusz Köztársaság állampolgáraira. A Nemzeti Kártya csak munkavállalás céljából igényelhető, és konkrét munkahely alapján lehet csak kiadni. Legfeljebb kétéves időtartamra érvényes, ami egyszer három évvel meghosszabbítható.
A kritikákra Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár korábban azt válaszolta:
a kérelem elbírálásakor ugyanazokat a migrációs és biztonsági vizsgálatokat végzik el, mint más tartózkodási engedélyek esetében. Szerinte „puszta fikció” az a vád, miszerint Magyarország orosz kémeket lát vendégül.
Hozzátette: a Nemzeti Kártya program keretei már jó ideje hatályban vannak. Az általa idézett uniós adatok szerint 2023 elején több mint 718 ezer orosz állampolgár tartózkodott az Európai Unióban. Ebből Magyarországon 6193 orosz állampolgár volt regisztrálva, ami az összlétszám kevesebb mint 1 százaléka, és hasonlóak az arányok a fehérorosz állampolgárok esetében is.
Az EU ugyanakkor – tesszük hozzá – nem alap nélkül aggódik a vitatott lépés miatt. A magyar kormány ugyanis az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió ellenére is relatív jó politikai kapcsolatokat ápol az orosz vezetéssel, és – az uniós tagállamok többségével ellentétben – nem törekszik a gazdasági kapcsolatok leépítésére sem.
A magyar kormány és az EU közötti viszály hátteréről is kérdeztük nemrég Szent-Iványi István volt EP-képviselőt, külpolitikai szakértőt a Klasszis Podcastban:
Mintegy száz járatát törölte szombaton és vasárnap az EasyJet légitársaság franciaországi vállalata légiutas-kísérőinek sztrájkja miatt. 
