A 63 éves férfi távozása egybeesik a Nigéria-szerte fokozott biztonsági kihívásokkal teli időszakkal, mivel a kormányra nyomás nehezedik a tömeges emberrablások miatt. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának hivatala a múlt héten arról számolt be, hogy november közepe óta legalább 402 embert, többnyire iskolás gyerekeket raboltak el.
A bizonytalanság legújabb jeleként fegyveresek vasárnap két külön rajtaütésben északon legalább 20 embert raboltak el, köztük egy keresztény lelkészt, egy muszlim menyasszonyt és koszorúslányt. Niger állam középső részén egy katolikus iskola mintegy 250 iskolás gyermekét és 12 tanárát eltűntként tartják nyilván az elmúlt hetek legnagyobb tömeges emberrablásai után.
Nem világos, hogy kik állnak az emberrablások mögött – a legtöbb elemző úgy véli, hogy bűnbandák váltságdíjakat követelnek, azonban egy elnöki szóvivő a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy dzsihadista csoportok tettei lehetnek.
Fotó: Facebook
Abubakart 2023 augusztusában nevezték ki posztjára, és nem világos, hogy milyen egészségügyi problémák késztették lemondására. Levelet írt Bola Tinubu elnöknek, amiben tájékoztatta döntéséről.
Tinubu hivatala közölte, hogy az elnök elfogadta a lemondását, és megköszönte neki a „nemzetnek tett szolgálatait”.
Azt is megjegyezte, hogy Tinubu nemzetbiztonsági vészhelyzetet hirdetett, és tervei szerint a rendőri jelenlétet mintegy 50 000 főre bővítik további 20 000 tiszt felvételével.
Nigéria számos biztonsági kihívással néz szembe – beleértve a bűnbandák által váltságdíjért elkövetett emberrablásokat, az északi iszlamista felkelést, a délkeleti szeparatista erőszakot, valamint a középső területeken a pásztorok és a gazdák közötti csatáját a földhöz és a vízhez való hozzáférésért.
Abubakar két cikluson át, 2015 és 2023 között volt az északi Jigawa állam kormányzója. Fontos alakja volt Tinubu elnökválasztási kampányának alig több mint két évvel ezelőtt, és segített neki megnyerni szülőhazájában, Jigawa államban a választást. Tinubu hivatalba lépése után a védelmi tárcával jutalmazták.
