Kuba egy új radarállomást épít, amely valószínűleg képes lesz megfigyelni az Egyesült Államoknak a szigeten lévő Guantanamo-öbölben található haditengerészeti bázisát – állítja a washingtoni elemzőintézet, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) műholdfelvételek alapján készült július 1-jén kiadott jelentésében. A bázis, amelynek építése még 2021-ben kezdődött, Santiago de Cuba városától keletre, az El Salao környékén található - írja az Euractiv.
Fotó: wikipedia
Carlos Fernandez de Cossio kubai külügyminiszter-helyettes tagadta, hogy Kuba kínai katonai érdekeket szolgálna.
„A Wall Street Journal kitart amellett, hogy megfélemlítő kampányt indít Kubával kapcsolatban. Anélkül, hogy hiteles forrásra hivatkozna, vagy bizonyítékokat mutatna fel, olyan mesékkel kívánja megijeszteni a közvéleményt, amelyek olyan kínai katonai bázisokról szólnak, amelyek nem léteznek, és amelyeket senki sem látott, beleértve az Egyesült Államok kubai nagykövetségét is” – állította Cossio a közösségi médiában.
Kuba közelsége az Egyesült Államokhoz, és annak déli katonai támaszpontjaihoz jó helyszínt jelent Kínának, Washington legfőbb stratégiai riválisának, hogy információkat gyűjtsön. A CSIS „erőteljes eszköznek” nevezte az új helyszínt, amely működésének megkezdése után képes lesz nyomon követni az amerikai hadsereg légi-, és tengeri tevékenységét.
Kína aktívan építkezik
A bázis várhatóan képes lesz az amerikai katonai tevékenységek megfigyelésére, beleértve a rakétaindításokat és a tengeralattjáró manővereket is. A radarállomás, amely körülbelül 130-200 méter átmérőjű, akár 3,000-8,000 tengeri mérföld távolságra is képes lehet jeleket követni. Az ilyen típusú berendezéseket széles körben használták a hidegháború alatt, de Oroszország és az Egyesült Államok azóta legtöbb ilyen berendezését lebontotta, míg Kína aktívan épít újakat, például a Dél-kínai-tenger vitatott korallzátonyain is.
A Biden-kormányzat tavalyi megállapításai szerint, Peking évek óta kémkedik Kubából, és 2019-től kezdve igyekezett fejleszteni hírszerzési képességeit a szigeten, amit Peking és Havanna is tagadott.
„Tudjuk, hogy a Kínai Népköztársaság továbbra is megpróbálja fokozni jelenlétét Kubában, az Egyesült Államok pedig továbbra is azon dolgozik, hogy megzavarja azt” – mondta Vedant Patel, a külügyminisztérium szóvivője, részleteket nem közölve.
Kína washingtoni nagykövetsége szerint az Egyesült Államok többször is felnagyította a Kína által Kubából végzett kémkedés és megfigyelés lehetőségét.
Az űrkutatást is figyelik
A CSIS azt is közölte, hogy a 2024 márciusában készült műholdfelvételeken Kuba legnagyobb aktív jelfelderítő állomása, a Havanna melletti dombok között található Bejucal, amely évek óta feltételezett kínai hírszerzési tevékenységhez köthető, „jelentős frissítésen” esett át az elmúlt évtizedben, és „egyértelműnek” nevezte a hírszerzési tevékenység fokozását.
„A katonai gyakorlatokról, rakétatesztekről, rakétakilövésekről és tengeralattjárók manővereiről szóló adatok gyűjtése lehetővé tenné Kínának, hogy kifinomultabb képet alkosson az Egyesült Államok katonai gyakorlatáról” – mondta a CSIS.
A közlemény szerint bizonyos, hogy az elmúlt években Kubában telepített radarrendszer képességének hatótávolságán belül vannak a Cape Canaveral és a NASA Kennedy Űrközpontjából induló rakétakilövések, ami valószínűleg érdekli Kínát, mivel igyekszik felzárkózni az amerikai űrtechnológiához.
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
