9p

A mostani orosz légierő sorsa még az 1980-as években dőlt el, és egyetlen ember tett azért nagyon sokat, hogy ma se legyen esélye az orosz gépeknek a nyugati fegyverek ellen.

Nagyjából az ukrajnai háború első napjainak lezárulta óta foglalkoztatja a katonai elemzőket és a híreket figyelő embereket is a kérdés, hogy hol a fenében bujkál tulajdonképpen az orosz légierő. Az orosz és az ukrán légierő egymáshoz viszonyított ereje, valamint azok alapján, amit például Irak égboltján művelt az amerikaiak vezette szövetség az ország elleni invázió megindulásakor, egész másra lehetett számítani. Az orosz légierő azonban – bár ezt többször bejelentették az orosz haderő vezetői – nem radírozta le az égről ukrán ellenfelét, és a földön harcoló katonáknak sem nyújtott elsöprő erejű támogatást. De miért nem volt képes erre a világ minden mutató szerint második legerősebb, a köztudatban is félelmetes csapásmérő erőként élő légiereje?

Természetesen ennek nem egyetlen oka van. Az orosz légierő eleve nem ugyanazokra a célokra lett tervezve, mint az amerikai, de vezetési, fegyverzetbeli és kiképzési hiányosságokat is fel lehet emlegetni az okok között. Végeredményben azonban azt lehet mondani, hogy az orosz légierő valójában egész egyszerűen nem olyan erős, mint amilyennek hinni lehetett – ebben pedig döntő szerepet játszott egyetlen ember: Adolf Tolkacsev.

Ártani akart - és tudott is

Hogy kicsoda? – kérdezheti most a kedves olvasó, és joggal, nem az önök készülékében van a hiba, ha még nem hallották ezt a nevet, ugyanis a történet minden szereplőjének érdeke volt titokban tartani a Tolkacsev által játszott szerepet. Tolkacsev ugyanis kém volt, méghozzá nem is akármilyen: tevékenysége még a szerény becslések szerint is több milliárd dollárt spórolt meg az Egyesült Államoknak, míg a Szovjetuniónak hasonló mértékű károkat okozott. Mindezt ráadásul nem zsarolásnak engedelmeskedve, és nem is anyagi előnyökért (bár kapott pénzt szolgálataiért), hanem elsősorban meggyőződésből tette, szovjet állampolgárként szolgáltatta ki hazája legféltettebb titkait a nagy ellenségnek.

Adolf Tolkacsev vakáción az 1970-es években. A rendszerből már ekkor elege lett, de tenni még nem sokat tudott ellene.  Fotó: David E. Hoffman
Adolf Tolkacsev vakáción az 1970-es években. A rendszerből már ekkor elege lett, de tenni még nem sokat tudott ellene. Fotó: David E. Hoffman

A dolog természetéből fakadóan persze Tolkacsev motivációit nehéz pontosan rekonstruálni – ő pedig már nem számolhat be ezekről, hiszen 1986-ban kivégezték hazaárulásért. Kémként való működése idején a CIA-nak eljutatott információk mellé időnként egészen személyes hangú leveleket is mellékelt. Ezek alapján azt lehet tudni, hogy a szovjet rendszerből való kiábrándulásának legfontosabb oka felesége, Natasa anyjának és apjának sorsa volt, akik az 1930-as évek sztálini tisztogatásainak váltak áldozataivá. Az akkor két éves kislány édesanyját kivégezték, édesapját a Gulágra küldték, ő maga pedig árvaházba került. 18 éves korában találkozott csak újra apjával, aki ezután három évvel meghalt, de csak azután, hogy elmesélte szenvedéseinek igazi történetét lányának.

Amikor Tolkacsevék 1957-ben összeházasodtak, Natasa Adolfot is „megfertőzte” rendszerellenes nézeteivel, amelyek a hruscsovi „olvadás” éveiben éppen nem is voltak annyira veszélyesek. 1962-ben az elsők között csaptak le a váratlan módon kiadásra engedélyezett Szolzsenyicin-műre, az Ivan Gyeniszovics egy napjára. Aztán a rendszer reformjával kecsegtető évek után jött az újabb szigorítás, Hruscsov bukásával Tolkacsev már nem reménykedett abban, hogy a szovjet rendszer megváltoztatható. Andrej Szaharov és Szolzsenyicin írásait szamizdatban olvasgatva Tolkacsev azon gondolkodott, mit tehetne a rendszer megdöntéséért – aztán rájött, hogy a diktatúra ellen bevethető fegyvere végig ott volt az asztalfiókjában.

Tolkacsev – és egyébként felesége is – ugyanis a Fazotron-NIIR radarkutató intézetben dolgozott, és megbecsült munkatársként a legfontosabb projekteken, a jövő szovjet légvédelmi és harci repülőgépekre szerelt radarjain is dolgozott, ráadásul ezek kapcsán hozzáfért a tervezés alatt álló harci repülőgépek specifikációihoz, terveihez is.

Ipari méretű ipari kémkedés

Az igazi problémát nem is a szigorúan titkos anyagok kicsempészése jelentette Tolkacsevnek, hanem az, hogyan ajánlja fel szolgálatait az amerikai hírszerzésnek. Többször próbált kapcsolatba lépni az amerikai követség munkatársaival, de azok vagy nem vették komolyan, vagy KGB-provokációnak hitték a közeledést. Végül azonban sikerült egy benzinkútnál szót váltania Garnder Hathaway-jel, a CIA moszkvai irodafőnökével, és hosszú, óvatos folyamat végén az amerikai hírszerzők úgy döntöttek, hogy a végül Sphere, azaz Gömb fedőnevet kapó Tolkacsev valóban felbecsülhetetlen értékű információkkal rendelkezik, amelyek a lebukás kockázatát is vállalhatóvá teszik.

Tolkacsev 1978-1979-től kezdve látta el információkkal a CIA-t, összességében pedig több ezer, sőt talán százezernél is több oldalnyi titkos iratot fényképezett le és adott át az amerikaiaknak 1985-ös lebukásáig. Az amerikaiak még az 1990-es évek közepén is dolgoztak a Tolkacsevtől kapott információk fordításán és kiértékelésén, a szakemberek ugyanis nem bírták a kém által diktált ütemet. Az iratok között ott volt többek közt az 1980-as évek elején-közepén szolgálatba állított MiG-29-es és a Szu-27-es harci repülőgépek szinte minden fontosabb tulajdonsága, de az orosz harci gépekre tervezett új radarok, a földi légvédelmi radarok – például a fejlesztés alatt álló, ma például Ukrajnában is fontos szerepet játszó S-300-as, valamint a Buk rendszerek – titkai, de a Stora aktív harckocsi-védelmi rendszerről, vagy éppen a MiG-31-es repülőgépek digitális radarrendszeréről is kaptak az amerikaiak anyagokat. Érintett volt a helyből felszállásra tervezett Jak-38-as repülőgép, de az A-50-es légtérellenőrző gép is (ez a típus most szintén fontos szerepet játszik az ukrajnai orosz légi műveletek koordinálásában, illetve az ukrán célpontok felderítésében), de egyes források szerint egy tervezett lopakodó tulajdonságokkal bíró bombázóval kapcsolatos kutatások is amerikai kezekbe vándoroltak (ebből végül nem lett semmi, talán részben amiatt is, hogy már erre is fel tudtak volna készülni az amerikai rendszerek gyártói).

Ez valószínűleg a világtörténelem egyik legsikeresebb és legnagyobb léptékű ilyen kémakciója volt, összemérhető azzal, amikor a szovjetek rátették a kezüket az amerikai atomprogram részleteire, sok-sok évnyi kutatómunkát és kísérletezést spórolva meg maguknak. Az amerikaiak a megszerzett információk felhasználásával számos készülő rendszerüket, harci gépüket tervezték át, kifejezetten a szovjet rendszerek és fegyverek gyenge pontjait kihasználó módon, erősségeiket pedig kioltva. Nem véletlen, hogy ahol a következő években a szovjet haditechnika az amerikaival szembekerült, az eredmény elsöprő amerikai fölényt hozott. Az 1986-ban Líbiát támadó amerikai gépek pontosan ismerték a líbiai légvédelem szovjet rendszereinek működését, az Öbölháborúban vagy szíriai légierő által Izrael ellen bevetett MiG-29-esek egyetlen légigyőzelmet sem tudtak elérni az amerikai típusok ellen, ahogy Jugoszlávia bombázása idején is hat MiG-29-est lőttek le a szövetségesek, a jugoszláv légierő pedig nem tudott egyetlen nyugati harci repülőgépet sem lelőni.

A Sivatagi Vihar során megsemmisített iraki MiG-29-es. Esélyük sem volt ezeknek a gépeknek az amerikaiak ellen, akik még szolgálatba állításuk előtt mindent tudtak róluk. Fotó: Wikimedia
A Sivatagi Vihar során megsemmisített iraki MiG-29-es. Esélyük sem volt ezeknek a gépeknek az amerikaiak ellen, akik még szolgálatba állításuk előtt mindent tudtak róluk. Fotó: Wikimedia

Évtizedekre kiható pofon

Amikor Tolkacsev végül lebukott, a szovjeteknek azzal kellett szembesülniük, hogy mind az akkori, mind a jövőbeli radarrendszereik és harci gépeik alapjai jól ismertek legnagyobb ellenségük előtt. A tervezett fejlesztések helyett az egyébként is egyre inkább pénzhiánnyal küszködő, a modern elektronikai rendszerek területén az amerikaiaktól végzetesen lemaradni kezdő szovjet hadiipar szűkös forrásait a további fejlesztések helyett a kompromittálódott rendszerek és fegyverek sietős módosításaira kellett fordítani. A Szuhoj tervezőiroda egyik mérnöke szerint

„Húsz év és több mint 10 ezer alkatrész módosítása kellett ahhoz, hogy Szu-27-es harci gépet a Szu-27SM változatra továbbfejlesszék, és ezzel legalább részben kijavítsák a károkat, amelyeket Tolkacsev okozott”

Közben összeomlott a Szovjetunió, és az 1990-es években az orosz hadiipar a korábbi források töredékéből kellett elvegetáljon valahogy. Így aztán természetesen arra nem jutott pénz, hogy a kompromittálódott rendszerek helyett a nulláról kezdjenek új fejlesztésekbe. A Putyin-korszakban aztán lett újra pénz, de ennek egyik feltétele az volt, hogy az egykori híres tervezőirodákat, többek közt a MiG-ekről híres Mikojant, a Szuhojt vagy éppen a Tupoljevet beolvasztották az Egyesült Repülőgépgyártó Vállalatba, ahol központi irányítás és felügyelet alatt folyik a munka. Ez a lépés is részben a Tolkacsev-sokk következménye, a dolgokat egyébként is a saját kontrollja alatt tudni szerető, ráadásul egykori KGB-s Putyinnak a Fazotronnál történtek is indokot és ürügyet szolgáltattak a központosításra.

Egy Szu-57-es egy 2019-es légibemutatón. Tolkacsev nélkül talán túljutott volna a kísérleti fázison az orosz ötödik generációs vadászgép? Fotó: Wikimedia
Egy Szu-57-es egy 2019-es légibemutatón. Tolkacsev nélkül talán túljutott volna a kísérleti fázison az orosz ötödik generációs vadászgép? Fotó: Wikimedia

Ez azonban már nem tudott változtatni a tényen, hogy a most Ukrajnában bevetett orosz légvédelmi fegyverek és harci gépek nagy részét még a Tolkacsev által elárult, vagy az azok alapján tervezett eszközök jelentik, mint például az S-300-as légvédelmi rendszer vagy a Szu-27-es alapjaira épült Szu-34-es vagy Szu-35-ös gépek. Ezek ugyan egyelőre nem kerültek direkt összeütközésbe amerikai vagy NATO harci gépekkel, de biztosak lehetünk benne, hogy az átadott nyugati légvédelmi rendszerek mellett az esetleges gyenge pontjaikról szóló információk is utat találtak az ukrán erőkhöz.

Adolf Tolkacsevet végül 1985-ben tartóztatták le. A szovjet hírszerzést valószínűleg egy amerikai áruló vezette nyomra, de valószínűleg egyébként is lebukott volna, mert a Fazotronnál is gyanakodtak már arra, hogy valaki kijátssza a biztonsági protokollokat. (A szovjetek később azt állították, hogy az utolsó időszakban már tudtak Tolkacsevről és hamis információkkal „etették” rajta keresztül a CIA-t.) Minden idők egyik legsikeresebb kémjét 1986-ban végezték ki hazaárulás vádjával, a tevékenységéről eredetileg nem, de menet közben tudomást szerző felesége két évet töltött munkatáborban, és 1990-ben meghalt.

A szovjet kémelhárítás által készített kép Tolkacsevről, aki letartóztatása előtt kiszáll autójából egy rutinnak tűnő közúti ellenőrzésen. Már hónapok óta sejtette, hogy a nyomában vannak. Fotó: David E. Hoffman
A szovjet kémelhárítás által készített kép Tolkacsevről, aki letartóztatása előtt kiszáll autójából egy rutinnak tűnő közúti ellenőrzésen. Már hónapok óta sejtette, hogy a nyomában vannak. Fotó: David E. Hoffman

Egyikük sem érhette meg tehát a Szovjetunió végső bukását, de Adolf Tolkacsev valamennyit biztos hozzátett az 1980-as évekre már recsegő-ropogó építmény összeomlásához, így tulajdonképpen teljesítette a saját maga számára kijelölt küldetést. Tevékenységének hatása azonban messze túlélte a Szovjetunió végét is: sok milliárd dollár fejlesztési pénzt spórolt meg az amerikai hadiiparnak, szovjet harci gépek és egyéb rendszerek egész generációit tette sebezhetővé, és ő az első számú felelős azért is, hogy az „új” orosz hadiipar egyes részei egy olyan mély gödörből indultak útnak, ahonnan még máig sem tudtak kimászni teljesen.

Tolkacsev történetéről bővebben olvashat a Russia Beyond vagy a The Atlantic hasábjain, Tom Cooper összefoglalóját itt találja, magyarul pedig a Jetfly cikkét ajánljuk.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG