Nem tudni, hogy legenda-e vagy sem, azonban sok mindent megmagyarázna ez a forgatókönyv. Egy volt KGB-tiszt azt állítja, Donald Trumpot 1987-ben beszervezték szovjet kémnek, a „Krasznov” fedőnevet kapta – állította a szovjet titkosszolgálat egy korábbi tisztje – írja a Népszava a The Economic Times-ra hivatkozva.
A lap szerint a kazah hírszerzés egykori vezetője – aki Moszkvában a KGB 6. igazgatóságán teljesített szolgálatot – azt állította, a nyugati üzletemberek beszervezése elsődleges célja volt a szovjet hírszerzésnek, és az akkori ingatlanmilliárdos lehetett az egyik legnagyobb fogásuk.
Alnur Musszajev kifejtette, hogy mindez akkor történt, amikor Donald Trump 1987-ben a Szovjetunióba látogatott.
Hivatalosan ingatlanügyletekről volt szó, de valójában politikai szándékok is húzódhattak a háttérben, egészen pontosan egy titkos hírszerzési művelet. Akkoriban az üzletember egy moszkvai luxushotelt szeretett volna építeni, amelyhez a szovjet tisztviselők segítették hozzá.
Fotó: Depositphotos
A gyanút tovább erősíti, hogy az 1980-as évek közepéről származó hírszerzési jelentések szerint a KGB új toborzási stratégiát dolgozott ki, miként lehet nyugati befolyásos személyiségeket együttműködésre bírni. A cél az volt, hogy ügynököket és titkos informátorokat alakítsanak ki, de legalábbis olyanokat, akik barátságosan viszonyulnak hozzájuk a kapitalista világban.
Musszajev azt is tudni véli, hogy Trump személyes KGB-aktája még mindig aktív, és egy Vlagyimir Putyinhoz közel álló személy kezeli. Állítását azonban semmiféle konkrétummal nem támasztotta alá.
Donald Trump természetesen határozottan tagadta, hogy bármiféle kapcsolata lenne az orosz hírszerzéssel. Az évek során többször is „nevetségesnek” és „álhírnek” nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint együttműködött az orosz elnökkel. Ugyanakkor néhány amerikai tisztviselő – különösen azok, akik adminisztrációjában dolgoztak – nyíltan rácsodálkoztak, hogy Donald Trump miért tanúsít ilyen különös tiszteletet az orosz elnök iránt.
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
