A célzott titkosszolgálati kivégzések időszaka jött el a Közel-Keleten

60 éve a Moszad - Izrael nemzeti hírszerző szolgálatának - akkori főigazgatója dolgozta ki a külföldi terroristák „kivégzési eljárásmódjait” a célzott kiiktatás témakörében. Ezt a dokumentumot minden „gyilkológéppé” kiképzett izraeli titkosszolgálati tiszt megkapja a Tel-Aviv mellett fekvő Moszad Akadémia két éves kiképzésének végén. A szabályrendszer része például, hogy politikai vezetőt nem végezhetnek ki és a terrorista családját is csak akkor bánthatják, ha közvetlenül részt vett terrorista cselekményben.

A Moszad újra lesújt

Az 1972-es müncheni olimpiai túszejtési terrortámadás jelentette a pszichológiai fordulópontot, amelynek során a palesztinok több izraeli sportolót kivégeztek. Olyan elementáris volt a felháborodás Izraelben, hogy a Moszad ezután szabad kezet kapva egyenként vadászta el az elmenekült palesztin elkövetőket. Az „Isten Haragja” fedőnevű büntető akció két évtizedig tartott.

Az utóbbi napokban a Moszad újra bekerült a világ hírfolyamába, amikor egy közel-keleti magas rangú hírszerző megerősítette a New York Timesnak, hogy az izraeliek a felelősek az Aziz Azbar szír tudós múlt szombati autóbombás kivégzéséért. Azbar volt a Szír Tudományos Kutató Intézet (SSRC) 4-es osztályának a vezetője, és egy földalatti fegyvergyár felépítésén dolgozott a tavaly Izrael által lerombolt létesítmény pótlására. Ez az osztály a felelős az úgynevezett „4000-es Intézetért” is, amely több vegyifegyver programot futtat.

Vegyi fegyvereket fejlesztett

Azbar állítólag kapcsolatokkal rendelkezett a szíriai és iráni kormányok legmagasabb szintjeihez és saját testőrsége is volt. Azbar egyben az iráni forradalmi gárda elit egysége, a Kudsz-erők parancsnoka, Kasszim Szuleimáni tábornok mellett dolgozott, hogy a szíriai SM600 Tishreen rakéták modernizálásával megkezdjék a precíziós irányítású rakéták gyártását Szíriában. A Tishreen az iráni Fateh-110 szíriai verziója, amely egy 200 kilométer hatótávolságú rakéta.

Nyugati tisztviselők szerint Azbar vezette a vegyi fegyverek kifejlesztését is – beleértve a szarin gázt –, annak ellenére, hogy az ország 2013-ban elkötelezte magát vegyifegyver készleteinek felszámolására. Izraeli tisztviselők korábban többször hangot adtak aggodalmaiknak, hogy a fejlett fegyverrendszerek Iránhoz és aztán a Hezbollah kezeibe kerülnek. Az izraeli hadsereg már többször támadta ezt a katonai kutatóintézetet, legutóbb július 22-én, amikor arab híradások szerint a harci gépek eltalálták az intézet egyik fegyver-előállító üzemét.

A Precíziós Projekt szétverése a cél

Káncz Csaba

A bombázások véget akarnak vetni a közös szír-iráni-Hezbollah „Precíziós Projekt”-nek, amelynek célja a szír és Hezbollah rakéták pontosabbá tétele. Ez siker esetén stratégiailag ásná alá Izrael regionális katonai fölényét. Azbar célzott kivégzése azt mutatja, hogy már nemcsak a gyártóüzemek vannak veszélyben, hanem a Moszad mindenkit el akar riasztani, akik fejlett fegyverrendszerek kifejlesztésén dolgoznak a térségben.

Mintegy 10 éve éve a Moszad számos iráni atomtudóst végzett ki saját hazájukban, így próbálva hátráltatni a perzsa állam nukleáris programjának megvalósítását. Ezekért a kivégzésekét Meir Dagan, a Moszad akkori főnöke volt a felelős, akit 2012-ben, nyolc év szolgálat után állítottak föl székéből. Bukásának fő oka az volt, hogy Dagan állította: Iránnak még hosszú évekre van szüksége ahhoz, hogy atombombát állítson elő. Ráadásul azt is kijelentette, hogy a teheráni vezetők racionálisan gondolkodnak – bár szavaik gyakran nem ezt tükrözik – és tisztában vannak vele, mit jelentene, ha hazájuk háborúba keveredne a Nyugattal.

Káncz Csaba jegyzete