8p

Évtizedes konstrukciójú gépek szállítják a légi utasok túlnyomó többségét, miközben a gyártók pontosan tudják, hogyan tudnának hatékonyabb repülőket tervezni. Miért nem gyártják le ezeket?

Jelenleg a légiközlekedést a keskenytörzsű repülőgépek uralják, nagyjából az összes repült utaskilométerek háromnegyedét biztosítva. Kontinenseken belül nincs ellenfele ezeknek a kisebb, hatékonyabb gépeknek, de bizonyos változataik már az Atlanti-óceán felett is szállítanak utasokat. A piacot pedig két típus, a Boeing-737, illetve az Airbus A-320-as uralja, bőven 90 százalék feletti részesedéssel.

Azonban ha belegondolunk, szinte abszurd, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy két sok évtizedes konstrukció uralja a 21. század légiiparát. A B-737-es 1968-ban állt szolgálatba, tehát egy évvel azelőtt, hogy Armstrongék elsőként sétáltak volna a Holdon. Az A-320-as jóval újabb modell, de az is már 1988 óta szállít utasokat, tervezése tehát még bőven a hidegháború alatt zajlott.

A Wizzair egy A-320-as gépe felszállás közben - ilyen kipróbált gépek viszik az utasok többségét
A Wizzair egy A-320-as gépe felszállás közben - ilyen kipróbált gépek viszik az utasok többségét
Fotó: Pixabay

Persze a ma gyártott legújabb változatok, egy B-737 Max 8 vagy egy A-321 Neo már talán egyetlen közös alkatrésszel sem rendelkezik az eredeti verziókkal, de utóbbiak alapvetően mégiscsak több évtizedes tervezési filozófiát képviselnek, sok szempontból letűnt korok relikviái. Újabb és újabb fejlesztéseik alaposan feszegetik az eredeti konstrukciók határait, és ennek bizony már több száz bizonyítható halálos áldozata is volt.

2018-ban és 2019-ben két B-737 Max 8-as gép zuhant le, mert ahhoz, hogy a gépek az új, nagyobb, hatékonyabb hajtóművekkel is repülni tudjanak, szoftveres segítségre volt szükségük – e rendszert pedig a Boeing mérnökei elrontották.

Megvan a fejlődés útja

Közben a szélestörzsű gépeknél forradalmi változások zajlottak az elmúlt években, mindkét cég teljesen új elvek alapján, kompozit anyagok felhasználásával készülő, a legújabb technológiákat felvonultató gépeket mutatott be a B-787, a B-777X, illetve az A-350 képében. Ezek a gépek – és az utazási szokások átalakulása – gyakorlatilag kivégezték a történelem két legnagyobb utasszállítóját, a B-747-et és az A-380-at. Előbbi 1970-ben, utóbbi 2007-ben állt szolgálatba, de új, hatékonyabb riválisaik ellen nem volt esélyük.

Adná magát a feltételezés, hogy mind az Airbus, mind a Boeing gőzerővel dolgozik keskenytörzsű modelljeik utódján is, hogy mindezeket az újításokat a piac legfontosabb, legnagyobb haszonnal kecsegtető szegmensébe is behozza. Hát nem.

Október elején egy prágai eseményen mind a Boeing, mind az Airbus lehűtötte a várakozásokat, és közölték, egyáltalán nem állnak közel egy új típus bemutatásához.

„Soha nem hagyunk fel az új technológiák keresésével, de ezzel együtt nem vagyunk közel egy új gép gyártásához”

– szögezte le Darren Hulst, a Boeing marketingosztályának alelnöke.

Francois Collet, az Airbus egyik felsővezetője pedig úgy fogalmazott, hogy egy új gép piacra dobása „egy kis időbe fog telni”.

Nem elég tudni, gyártani is kéne

De miért? A technológiai tudás nyilvánvalóan meglenne ahhoz, hogy akár a Boeing, akár az Airbus tervezzen egy jóval hatékonyabb keskenytörzsű repülőgépet. Azok a megoldások, amelyek működnek a szélestörzsű új gépeknél, azok „kicsinyítve” is működnének. És azért ne feledjük el, hogy mind a B-787, illetve 777X, mind az A-350 azért már szintén a technológia legalább egy évtizedes állapotát képviselik. Azóta is folyamatosan zajlanak a fejlesztések, kutatások mindkét cégnél.

A kereslet is meglenne, hiszen mindkét cég hatalmas várólistákkal dolgozik – ha egy légitársaság ma megrendel egy B-737 Max vagy egy Airbus-A321 Neo gépet, akkor előbbi esetben talán valamikor a 2030-as évek elején, utóbbi esetben pedig valamikor 2035 után szállíthat rajta először utasokat.

Utóbbi persze részben a válasz része is. Ha viszik az évtizedes gyökerű, kipróbált, felfrissített technológiát is, mint a cukrot, akkor minek dollármilliárdokat és hosszú éveket ölni a fejlesztésbe? Igen ám, de ha ezeket a gépeket így viszik, akkor milyen kereslet lenne egy jóval hatékonyabb új típusra? Azt gondolhatnánk, hogy amelyik cég ki tud állni egy ilyennel, az hatalmas ütést vihetne be a nagy riválisnak, és hosszú időre letarolhatná a piacot az új típussal.

A valóság azonban az, hogy a piac letarolásához komoly gyártási kapacitásokra is szükség lenne. Jelenleg az Airbus nagyjából 50-60 A-320-ast tud legyártani egy hónapban, és 2027-re tervezik elérni a 75 darabot. A Boeing 737 Max esetében az Alaska Airlines kirobbanó ajtaja kapcsán feltárt ellátási-minőségellenőrzési problémák miatt az amerikai légügyi hatóság 38-ban maximalizálta a havonta gyártható gépek számát, ezt mostanában tervezik 42-re emelni, 2026-ra pedig a cég reménykedik a havi 50 darabos mennyiségben. És mint láttuk, ez is csak arra elegendő, hogy egy új megrendelést valamikor bő 5-10 év múlva tudjanak a cégek leszállítani.

De ha megnézzük a csilivili új szélestörzsű gépeket, akkor ott egész más számokat látunk. A Boeing-787-ből jelenleg 5 darab, az A-350-esből pedig 6 készül el egy hónapban, és mindkét cég a következő években éri el talán-talán a havi 10-es darabszámot. A Boeing 777X sorozatgyártásának beindulása pedig tervezési és gyártási gondok miatt évek óta késik.

Egy B-787-es: mérnöki bravúr, de gyártani rémálom
Egy B-787-es: mérnöki bravúr, de gyártani rémálom
Fotó: Depositphotos

Persze a nagyobb, drágább szélestörzsű gépekre a kereslet is kisebb – de nem ennyivel. Az alacsony darabszámok egyik oka éppen a felhasznált új technológiákban keresendő. Az új típusok hatékonyságának egyik fő tényezője a kompozit anyagok használatával elért súlycsökkentés. Csakhogy ezeket a kompozit anyagokból készülő repülőgépdarabokat igencsak bonyolult dolog legyártani.

A nagy keresztmetszet adja a szűk keresztmetszetet

Az A-350 egyik nagy újdonsága például az, hogy szárnya szintén kompozit anyagokból készül, méghozzá egyetlen darabban. Ehhez a nagyjából 32 méter hosszú szárnyat elkészítik, majd be kell helyezni egy úgynevezett autoklávba (tulajdonképpen egy hatalmas, csúcstechnológiás sütőbe), ahol gondosan ellenőrzött nyomáson és hőmérsékleten „készre sütik”. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy a szárny megfelelő szilárdsággal bírjon, és a különböző rétegek pontosan a megfelelő tulajdonságokat vegyék fel az eljárás végére.

Ehhez pedig egy bő 32 méter hosszú autoklávra van szükség. Egy ilyen gépezetet pedig egyáltalán nem olcsó. Legyártani, majd a gyártás helyszínére szállítani is bonyolult, következésképp drága mulatság. Ráadásul az egész elkészítési, „sütési” folyamat időigényes.

Az A-350-es szárnyának gyártásához szükséges autokláv
Az A-350-es szárnyának gyártásához szükséges autokláv
Fotó: X/John Walton

A géptörzsek esetében mind a Boeing, mind az Airbus darabonként hajtja végre ugyanezt a folyamatot, hogy aztán az elkészült törzsszekciókat a hagyományosabb módokon, ragasztással, szegecseléssel illesszék össze.

Ha valaki ugyanilyen eljárással próbálna meg keskenytörzsű gépeket gyártani, akkor – persze a kisebb méretből adódó némi spórolással – ugyanezekkel a problémákkal szembesülne. Sőt, szembesül is: az Airbus a Bombardier CSeries típusának megvételével már 2018 óta gyárt egy kompozit anyagokat nagy arányban használó keskenytörzsű gépet, amely részben képes is lehetne átvenni az A-320-as egyes változatainak helyét. És mennyit is képes ebből a típusból legyártani? 6-8 darabot havonta. És jelenleg minden egyes A-220-ast a becslések szerint veszteséggel ad el – pontosan a bonyolult gyártási eljárások és a kis darabszám miatt.

Érkezik a B-787-es törzsdarabjait sütő hatalmas autokláv a Boeing üzemébe
Érkezik a B-787-es törzsdarabjait sütő hatalmas autokláv a Boeing üzemébe
Fotó: X/Boeing

A helyzet tehát az, hogy igen, mindkét nagy gyártó képes lenne sokkal hatékonyabb keskenytörzsű utasszállítókat gyártani, csak éppen hatalmas költségekkel, a szükségesnél jóval kisebb darabszámban.

Amikor tehát az Airbus fentebb intézet vezetője arról beszél, hogy egyelőre nem érték el, hogy egy új típus a meglévőkhöz képest 25-30 százalékkal hatékonyabb legyen, ezért nem vágnak bele a tervezésbe és gyártásba, valójában azt mondja, hogy egy ennyivel hatékonyabb gépet nem tudnának olyan olcsón és olyan nagy darabszámban gyártani, hogy ezzel a típussal tényleg letarolhassák a piacot.

A háttérben viszont mindkét nagy cégnél gőzerővel dolgoznak azon, hogy az új tervezési elveket valamilyen a jelenleg használatos autokláv-eljárásnál egyszerűbb és olcsóbb gyártási folyamatokkal is képesek legyenek átültetni a gyakorlatba. Folynak előremutató kísérletek például normál hőmérsékleten és nyomáson is „megkötő” kompozit anyagokkal, illetve különböző „okos” műanyagokkal is.

Az biztos, hogy aki először áttörést ér el ezen a területen, az nagyon nagyot szakíthat, és adott esetben akár le is tarolhatja a jelenlegi légiközlekedést uraló keskenytörzsű gépek piacát. A Boeingnek egy ilyen dobás megváltást hozhatna az elmúlt évek megpróbáltatásai után, az Airbus pedig egy újabb, talán végzetes csapást vihetne be a nagy riválisnak, ha sikerülne meghúznia ezt. De talán az sem elképzelhetetlen, hogy ez a késlekedő technológiai váltás belépési lehetőséget biztosíthatna a piacra egy új szereplőnek is, amelynek egyébként nem lenne esélye a piac 95 százalékát uraló két óriáscéggel szemben.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Tudomány-technika Szívesen dirigálna ön is valakinek? Bő egy év, és az AI ezt is megadhatja
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:03
Dörömböl az ajtón az új korszak, aminek a mesterséges intelligencia (AI) a fő részét alkotja.
Tudomány-technika Jönnek a kereskedelmi űrjáratok? Sikeresen visszatért a Földre a Starship
Privátbankár.hu | 2026. november 15. 09:46
A SpaceX amerikai űripari vállalat Starship űrhajója szombaton sikeresen visszatért a Föld körüli pályáról, és első alkalommal a texasi Starbase űrközpont indítótornyának hatalmas mechanikus karjai fogták be a visszatérő űreszközt. A befogás volt a fellövés legfontosabb eredménye, és jelentős előrelépés a teljes egészében újrafelhasználható hordozórakéták kifejlesztésében.
Tudomány-technika Drónkupola a Karmelita tetején? Nem akármire lehet képes a sokáig titkolt elhárító rendszer
Czwick Dávid | 2026. november 14. 17:01
Hosszú idő után érkezett megerősítés a napokban arról, hogy valóban üzemel egy, a drónok ellen bevethető rendszer a Budai Várban. A kormányzattól érkezett hivatalos válasz és a már korábban a nyilvánosság által megismert fotó alapján az eddigieknél jobban körülhatárolható, hogy milyen eszközpark állhat rendelkezésre a nemkívánatos, pilóta nélküli repülőegységek fürkészését megakadályozandó. Mihez kezdenek ezek a rendszerek az illetéktelen repülő eszközökkel? Kik és mennyiért gyárthatnak hasonló berendezéseket? 
Tudomány-technika Rendszeressé válhatnak az egyhetes hőhullámok, pedig még nem tart 1,5 foknál a felmelegedés
Vámosi Ágoston | 2026. november 12. 18:16
Magyarországon és Budapesten is megdőlt az abszolút melegrekord 2026-ban, Nyugat-Európa minden idők legforróbb nyarán van túl, és a Climate Analytics szerint jó úton jár a Föld lakossága a 2,6 fokos felmelegedés felé. Az Egyesült Királyság mezőgazdasága ellehetetlenülhet, a Maldív-szigetek eltűnhet az óceánban, és a kávé ára is kilőhet a szélsőséges időjárás hatására, derül ki az ENSZ klímacsúcsán közzétett jelentésből. 
Tudomány-technika Olyat tettek a kínaiak, amit még soha
Privátbankár.hu | 2026. november 7. 13:33
Első külföldiként pakisztáni űrhajós utazik a kínai űrállomásra.
Tudomány-technika A nap képe: így néz ki a Föld legkísértetiesebb tája
Herman Bernadett | 2026. október 31. 15:07
Különleges és meglehetősen baljóslatú felvétellel ünnepelte a Halloweent a NASA csillagászati szaklapja.
Tudomány-technika Óriási várakozás övezi az egyik AI-óriás tervezett tőzsdei rajtját
Privátbankár.hu | 2026. október 28. 19:54
Még 2026-ban tőzsdére léphet a Claude mesterségesintelligencia-modellt fejlesztő Anthropic, amelynek értékeltsége minden idők egyik legnagyobb technológiai részvénykibocsátását eredményezheti. A vállalat esetében korábban 2 billió dolláros értékeltség is felmerült, a legfrissebb befektetői várakozások azonban már inkább 1,5 billió dollár körüli összegről szólnak. Szitás Lóránt, az XTB munkatársa szerint jelentős az érdeklődés, ugyanakkor a magas árazás komoly kockázatokat is rejt.
Tudomány-technika Jó hír jött egy rákgyógyszerről: nemcsak zsugorodott, de volt, hogy el is tűnt a daganat
Privátbankár.hu | 2026. október 24. 16:27
Egyelőre még kísérleti fázisban van a gyógyszer.
Tudomány-technika Padlót fogott a mobilpiac: vigyázzon a telefonjára, mert nem mostanában vesz majd újat!
Czwick Dávid | 2026. október 17. 16:48
Könnyen lehet, hogy a következő években inkább hosszú barátságot köt jelenlegi okostelefonjával ahelyett, hogy igencsak mélyen a zsebébe nyúlna. Olyan történelmi mélypontra zuhant ugyanis a globális mobilpiac, amilyenre csak nagyon régen volt példa. Ennek hátterében egy technológiai átrendeződés és egy elkerülhetetlen drágulási hullám húzódik meg, ami teljesen átírja a vásárlási szokásokat. Eközben még a legnagyobb gyártók között is drámai mozgások sejlenek fel.
Tudomány-technika Egy pap a Vatikán igazi AI suttogója, Ferenc pápát is ő informálta
Czwick Dávid | 2026. október 11. 17:01
Ferences pap a Vatikán elsőszámú mesterséges intelligencia (AI) szaktekintélye, akinek a szavára a Szentatyától az ENSZ-ig mindenki figyel. A mérnökből lett teológus-szakértő határozottan fellép az ellen, hogy a nagy techcégek kisajátítsák a technológia jövőjéről szóló vitát. Úgy véli: a mesterséges intelligencia etikája nem lehet szűk vállalati igazgatóságok privilégiuma, és vallja, hogy kifejezetten akkor kell figyelni az új technológiára, amikor emberek sorsa függhet tőle.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG