|
| Donald Trump. (Kép forrása: EPA, Peter Folay) |
A 32 éves Mohammed bin Salman (MBS) szaúdi koronaherceg, az ország de-facto vezetője tegnap kezdte meg kéthetes tárgyalásait az Egyesült Államokban. Órákkal ezelőtt ért véget az első és egyben legfontosabb programja, amelynek keretében Washingtonban Trumppal találkozott. A két fél megtárgyalta a véres jemeni polgárháborút – amelyet Rijád és Washington továbbra is fegyverekkel támogat -, az amerikai pozíciót a szaúdi-katari kapcsolatokban és Iránnal kapcsolatban a fegyver-fejlesztéseket, valamint a perzsa állammal szembeni szankciók esetleges visszavezetését. A koronaherceg útját beárnyékolja, hogy a világ legértékesebb vállalata, a Saudi Aramco olajóriás nyilvános részvénykibocsátására mégsem kerül sor idén.
Csábítaná a befektetőket
Mindkét országot meggondolatlan és indulatok által hajtott vezető irányítja. A forrófejű MBS három hete rúgta ki a szaúdi hadsereg vezető parancsnokait és mindenfajta előzetes figyelmeztetés nélkül lapátra tette a vezérkari főnököt is. MBS ezzel másra fogta saját felelősségét a három éve zajló jemeni háború kirobbantásában, amely folyamatosan vérezteti ki a szaúdi költségvetést, hogy a jemeni nép tragédiáját már ne is említsük.
MBS több amerikai óriás-cég – Uber, Amazon, GE – vezetőivel is találkozik, hogy megerősítse saját reformer imázsát és befektetéseket csábítson az ambíciózus terveihez, különös tekintettel a „Vision 2030” névre keresztelt reformcsomagjához. Kellenének a külföldi befektetések, hiszen a 19 millió szaúdi polgár 60 százaléka 20 év alatti fiatal, növekvő munkanélküliséggel. A legtöbb munkát a 8.5 millió migráns dolgozó végzi el, akik többsége Dél-Kelet Ázsiából érkezik évekre és szolgai körülményeket biztosítanak számukra, de az utóbbi időben egyre kevesebb a munkalehetőség.
A fegyverek kérdése mindenekelőtt
Az amerikai fegyverexport közel fele az elmúlt öt évben a Közel-Keletre áramlott. Azon belül is Rijád óriási felvevőpiac, hiszen tavaly a világ legnagyobb fegyverimportőre lett. A régió fegyver-importja az elmúlt évtizedben megkétszereződött és a világ teljes fegyverimportjának 32 százalékát szívja föl.
|
| Káncz Csaba |
A Trump-MBS tárgyalások egyik legfontosabb kérdése a nukleáris fegyverek témája volt. Rijád 16 atomerőművet akar építeni az elkövetkező 20-25 évben több, mint 80 milliárd dollár értékben. Rijád arról akarja meggyőzni tavaly november óta Trump csapatát, hogy legyen „rugalmas” az urán-dúsítás kérdésében, amely lehetővé tenné nukleáris fegyver előállítását abban az esetben, ha Irán ezt megteszi. Trump attól is tart, hogy Peking és Moszkva elhalássza a zsíros szaúdi üzletet, ha Amerika túl szigorú a nukleáris proliferáció ügyében.
A kérdés azért is rendkívül aktuális, mivel mind Trump, mind új külügyminisztere, a neokonzervatív Mike Pompeo az iráni nukleáris megállapodás (JCPOA) májusi felrúgása mellett áll. Ez Iránban természetesen a keményvonalasok megerősödéséhez vezetne, akik eredetileg sem támogatták a nemzetközi megállapodást az ország nukleáris programjáról. Nem kerülne ezek után sok időbe, hogy a perzsa állam nukleáris fegyvert állítson hadrendbe – az amerikai neokonzervatívoknak tehát újra érdemben sikerülne destabilizáni a Közel-Keletet.
Káncz Csaba jegyzete.
Az elektromos autózás néhány éve még főként technológiai ígéretként jelent meg az autóiparban. Ma már sokkal inkább gazdasági kérdés. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
