Napestig lehetne sorolni a koronaherceg külpolitikai felsüléseit Szíriától Katarig. De milyen ítélet született a két éve Isztambulban horrorisztikus módon kivégzett és aztán feldarabolt rezsimkritikus újságíró ügyében? Káncz Csaba jegyzete.

Jónak látszó hír érkezett a hétvégi G-20 találkozóról, a tőzsdék látszólag kitörő örömmel fogadták. A pénz– és tőkepiacokon a kockázatosabb eszközök ára ma valósággal száguld, de a kommentárok egy része is bizakodó. De csak egy része. Van, aki épphogy minimumról beszél, más azért aggódik, mi lesz április 1. után.

Mától oldják fel Szaúd-Arábiában azt a törvényt, amely tiltotta a nőknek, hogy autót vezessenek.

A forrófejű koronaherceg arról akarja meggyőzni Trump csapatát, hogy legyen „rugalmas” az urán-dúsítás kérdésében, amely lehetővé tenné nukleáris fegyver előállítását. A kérdés azért is rendkívül aktuális, mivel mind Trump, mind új külügyminisztere, a neokonzervatív Mike Pompeo az iráni nukleáris megállapodás májusi felrúgása mellett áll.

Hatalmas botrányba keveredett az olajmonarchia uralkodó háza, a szaúdi királyi család. A családtagok közül 11 embert tartóztattak le, köztük al-Valíd herceget is, a világ egyik leggazdagabb emberét. Az arab tőzsde lefordult, jókora esésekre kell majd számítani a holnapi kereskedésben – nem csak a Közel-Keleten.

A kőolaj utáni világra történő felkészülés egyik kulcsmozzanata Szaúd-Arábiában az állami olajvállalat egy kis részének privatizálása lesz - ha azonban tényleg durván elszámolták a társaság értékét, az komoly kérdések elé állíthatja a világ egyik leggazdagabb országát. A tervezett vagyonalapból biztosítanák a túlélést - de mi lesz, ha az a vagyonalap nem is lesz olyan vastag?

Hamarosan mindenki arra figyel, hogy Szaúd-Arábia hajlandó-e belemenni az olajkitermelés befagyasztásába. A vezető olajországot azonban más is a figyelem középpontjában tartja egy ideje: egy ifjú koronaherceg újabb és újabb terveket sző arra, hogy a szaúdiak váljanak a térség megkérdőjelezhetetlen vezetőjévé katonai és gazdasági fronton egyaránt.