Szaúd-Arábia: az őrült koronaherceg és a forrongó királyság 

A 84 éves, régóta betegeskedő Szalman ibn Abdul-Aziz Al Szaúd szaúdi királyt júliusban kórházba szállították. Esetleges elhalálozása már nem érné váratlanul az országot, mint ahogyan az sem, hogy a forrófejű és agresszív fia, a 34 éves Mohamed bin Szalmán (MbS) koronaherceg emelkedne a trónra.

A királyi családban durva belharcok folynak, de mára MbS konszolidálta hatalmát, kinevezve egyik testvérét energiaügyi miniszternek, a másikat pedig védelmi államtitkárnak. Akárcsak a kínai elnök, MbS is korrupciós vádakkal kaszálja el sorra politikai ellenfeleit.

Külpolitikai kihívások

Napestig lehetne sorolni MbS külpolitikai felsüléseit Szíriától Katarig. De a legnagyobb dráma kétségkívül MbS hat éve elindított jemeni hadjárata, amely katasztrofális kihatással járt a szaúdi költségvetésre és mindenekelőtt a jemeni átlagemberre.

A hadjárat aláásta Rijád hagyományos szövetségi rendszerét, Pakisztán ugyanis nem volt hajlandó csapatokat küldeni a huszi lázadók leverésére. Jemen a jelen állás szerint krónikus bukott állammá (failed state) alakult az Arab-félszigeten.

A napokban újabb külpolitikai kihívással néz szembe Rijád. A választási kampányt folytató Trump elnök részéről ugyanis óriási nyomás nehezedik a megroggyant királyságra, hogy az Egyesült Arab Emirátusok, valamint Bahrein után ismerje el Izraelt.

A szaúdi király azonban csak azzal a feltétellel hajlandó normalizálni kapcsolatait Tel-Avivval, ha Washington közbenjár a palesztin állam megalapításáért.

Elveszett vízió

MBS felelős a 2016 áprilisában bejelentett "Vision 2030" elnevezésű államreform-csomag megvalósításáért is. Az egyébként üdvözlendő lépések közé tartozik a vízfejű állami bürokrácia visszavágása és a privatizáció - igen ám, de ezek a lépések komoly munkahelyvesztéshez vezetnek. Márpedig az alacsony olajárak miatt az idei költségvetési hiány várhatóan a GDP 16 százaléka lesz és a 35 milliós szaúdi népesség mintegy ötöde már a szegénységi küszöb alatt él.

Miközben a mekkai zarándoklat tavaly 2,6 millió zarándokot vonzott az országba, idén ezt le kellett mondani a koronavírus járvány miatt, mintegy 15 milliárd dolláros kiesést okozva.

A „Vision 2030” program része volt egy 500 milliárd dolláros „okos város” megalapítása, valamint egy 200 milliárd dolláros, napenergiát felhasználó villamosenergia-termelő létesítmény létrehozása. Mindezen grandiózus projektek most romokban hevernek, hiszen a második negyedévben az államháztartás 29 milliárd dolláros hiányt mutatott fel.

Bár a hivatalos statisztikák szerint az első negyedévben 11,8 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, helyi szakértők szerint ez már most közelebb van a 30 százalékhoz, a 24-29 éves korosztályban pedig a 40 százalékhoz. Ráadásul az előrejelzések szerint 1,9 millió fiatal lép az elkövetkező évtizedben a munkaerőpiacra.

A rijádi szégyen

Végezetül pár szót arról a szégyenteljes perről, amelyet Rijád produkált a 2 éve Isztambulban horrorisztikus módon kivégzett és aztán feldarabolt rezsimkritikus újságíró, Dzsamál Hasogdzsi ügyében. Az egész pert zárt ajtók mögött folytatták le úgy, hogy még a 15 fős kivégző kommandó tagjainak neveit sem hozták nyilvánosságra.

Az ítéletetet szeptember 7-én hirdették ki. MbS neve - aki bizonyítható módon utasítást adott a kivégzésre -, említésre sem került. A kommandó 5 tagja végül 20 éves börtönbüntetést kapott, hármukat pedig 7-től 10 évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek.