|
| Recep Tayyip Erdogan török elnök óriásplakátja Isztambulban 2017. március 20-án. Illusztráció. (Kép forrása: MTI/EPA/Sedat Suna) |
A január 19-i, berlini Líbia Konferencia óta tovább növekedett a proxi háborús feszültség Líbiában, és a fegyverszünetet már több, mint 150-szer sértették meg a szemben álló felek. „A fegyverembargó egy vicc” – jelentette ki Stephanie Williams, az ENSZ líbiai különmegbízottja. Valóban, a Spiegel információi szerint az Egyesült Arab Emirátusok (UAE) szinte naponta küldi Boeing 747-eseken a fegyvereket Bengáziba a kelet-líbiai illegitim katonai erők vezetőjéhez, Halifa Haftárhoz.
A törökök nem arabok
Egyiptom ugyanezt teszi szárazföldi konvojokkal. Oroszország is Haftárt támogatja és már egy éve zsoldosokat dobott át a paramilitáris Wagner Csoportból. Igazán döbbenetes fejlemény ennek kapcsán a Le Monde értesülése, miszerint Szaúd-Arábia pénzügyi támogatást nyújt az orosz zsoldosok tevékenységéhez.
Valóban, Rijád pozitívan áll Haftár kéréséhez, amelynek keretében a hadúr segítséget kért olyan arab államoktól, mint Szaúd-Arábia, Egyiptom és a UAE, ellentétben a Tripoliban székelő Fájez esz-Szarrádzs líbiai kormányfővel, aki egy nem-arab országtól, Törökországtól kért és kap támogatást. Sokatmondó, hogy Mohammed al-Szulami, az Iráni Tanulmányok Rijádi Központjának igazgatója nemrég kijelentette: „a neo-ottomán zsoldosok bevetése Líbiában emlékeztet azon síita szélsőséges katonára, akiket Irán küldött harcba Szíriában”.
A Kelet- és Dél-Líbia nagy részét ellenőrzése alatt tartó Haftár „nem legitim vezető, és egy illegális struktúra képviselője” – húzta alá Erdogan török elnök decemberben, miután Isztambulban fogadta Fájez esz-Szarrádzs líbiai kormányfőt. Ankara a maga részéről tengeri úton szállít fegyvereket a központi kormányzatnak Tripoliba. Január 4-én a szaúdi külügyminisztérium ennek kapcsán leszögezte, hogy Törökország tevékenysége Líbiában „megsérti a szuverenitás nemzetközi elveit”.
Washington is Haftár mögött
S noha a szaúdi támogatást Haftár számára a török beavatkozás váltotta ki Líbiában, szakértők már figyelmeztetnek arra, hogy Rijád nem csak politikai befolyást akar szerezni. Ez az aggodalom azon szaúdi törekvés nyomán kapott lábra, miszerint Rijád egyre inkább egyesíti erejét Líbiában az ultrakonzervatív Makdali Szalafista mozgalommal.
Ankara számára az sem igazán megnyugtató fejlemény, hogy bár Washington papíron a központi kormányt támogatja, Richard Norland nagykövet a napokban tett első líbiai látogatásán még csak el sem utazott a líbiai fővárosba, hanem csak Haftárral találkozott Bengáziban. Az USA biztonsági okokból jelenleg Tunéziában működteti líbiai nagykövetségét. Sokatmondó az is, hogy Norland eddig még csak időpontot sem talált esz-Szarrádzs líbiai kormányfő számára Tripoliban, kijelentve, hogy „a találkozó akkor történik majd meg, ha azt a biztonsági helyzet megengedi”.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
