Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságírót ábrázoló transzparensek a férfi eltűnéséről tartott sajtótájékoztatón Washingtonban 2018. október 10-én. Hasogdzsi október 2-án tűnt el, miután felkereste hazája isztambuli főkonzulátusát, mert szüksége volt szaúdi dokumentumokra, hogy házasságot köthessen. (Fotó: MTI/AP/Jacquelyn Martin)

Napok óta uralja a világ vezető lapjainak címoldalát a szaúdi újságíró eltűnése és alaposan feltételezhető horrorisztikus kivégzése. A média nyomására természetesen a politikának is reagálnia kell és ez különösen Trump elnököt hozza nehéz helyzetbe. A jelenlegi amerikai vezetőt ugyanis nem izgatják nemzetközi szerződések és intézmények, de nem érdeklik olyan nemzetközi biztonsági szervezetek sem, mint a NATO.

Melyik is a lator állam a térségben?

Viszont az USA–Izrael–Szaúd-Arábia tengely sorsát igenis szívén viseli, egyrészt a fegyvereladások volumene miatt, másrészt nem bújhat ki a környezetében kulcspozícióban lévő neokonzervatívok nyomása alól. Felelőtlen módon Trump kinevezése után saját veje, a teljesen tapasztalatlan 37 éves Kushner nyakába rakta a száz éve robajló Közel-Kelet megbékéltetésének ódiumát. Az izraeli miniszterelnökkel hosszú évek óta baráti kapcsolatokat Kushner többször el is utazott Közel-Keletre, de ezekről az utakról csak annyit tudunk, hogy a térség másik aranyifjújával, a forrófejű – és most világbotrány központjába került - szaúdi koronaherceggel gyakran hajnali négy óráig „tárgyaltak” (sic). Hasonlóan ködös Mike Pompeo külügyminiszter kapcsolata is a koronaherceggel, akinek fejedelmi sátrában már több tucat órát töltött el a sivatagban.

A Fehér Ház most rendkívül nyugtalan, hiszen a szaúdi újságíró államilag megrendelt brutális kivégzése átalakítja a Közel-Keletről kialakult nemzetközi képet. Szaúd-Arábia kerül a lator állam (rogue state) pozíciójába, míg Washington és Rijád vádjai alapjaiban kérdőjeleződnek meg, miszerint Irán lenne a terrorizmus fő térségbeli támogatója. Márpedig Trump ezt a narratívát rángatta elő, amikor a nemzetközi közösség és saját népének többségi véleményével szembemenve fölrúgta az iráni nukleáris programot (JCPA). A szaúdi állami terror ilyen szintű lelepleződése szintén aláássa Rijád 15 hónap óta tartó Katar elleni bojkottjának jogosságát.

Az újságíró eltűnése nemcsak a nemzetközi politikát rázta meg, hanem a befektetői közösséget is. A milliárdos Sir Richard Branson máris bejelentette, hogy felfüggeszti a tervezett közös projektjeit a sivatagi királysággal. A New York Times, a Bloomberg és a Financial Times is már közölte, hogy nem vesz részt azon nagyszabású befektetői konferencián, amelyet a koronaherceg október végére tervezett. Ez komoly csapás Rijádra, hiszen csupán tavaly 16 amerikai cég mintegy 100 millió dollárt fektetett be az országba.

Hasogdzsi a nagypolitika sakktábláján

Káncz Csaba

Végezetül pár szót a kivégzett újságíróról, akiről egyre több részlet kerül napvilágra.  Nos, Dzsamál Hasogdzsi a jelek szerint újságírói fedésben szolgálatot teljesítő szaúdi titkosszolgálati ügynök volt és ezen kettős minőségben szolgált korábban olyan forró térségekben, mint a szovjet megszállás alatt Afganisztán, aztán pedig Algériában, Szudánban és Kuvaitban. Ezen időszak alatt mindvégig szoros kapcsolatot ápolt politikai mentorával, Turki al-Fejszál herceggel, aki Washingtonban és Londonban töltött be nagyköveti posztokat és aztán 24 éven keresztül (!) a szaúdi titkosszolgálat vezetője lett.

Mohamed bin Szalmán (MBS), a forrófejű szaúdi koronaherceg felemelkedésével és Trump hatalomra kerülésével azonban al-Fejszál herceg és támogatottjának mérsékelt vonala háttérbe szorult. MBS joggal érezhette úgy, hogy szabad kezet kapott a Fehér Ház új urától mind a belföldi leszámolásokra, mind a külföldi intervenciókra Jementől Katarig. Az elmúlt években Hasogdszi számos ismerősét már letartóztatták és meggyilkolták Rijádban.

Hasogdzsi szörnyű halála tehát messze nem csupán egy ember elszigetelt tragédiája, hanem végzete sokkal inkább Trump neokonzervatívjai és MBS tágabb politikai kapcsolatrendszerében értelmezhető.

Káncz Csaba jegyzete