A vámháborúk árnyéka és a magyar gazdaság gyenge teljesítménye sem fogta vissza az idén sem a hazai nyugdíjpénztárakat, a legtöbb portfólió az első félévben szépen teljesített. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján is elérhető árfolyamadatok alapján az idei évre várt átlagos infláció időarányos részét nézve a nyugdíjalapok többsége reálhozamot ért el az első hat hónapban, csak azok az alapok teljesítettek valamivel gyengébben, amelyek döntő részben magyar állampapírokban tartják a pénztártagok vagyonát.
No risk, no fun
Ahogy az elmúlt évek többségében, 2025 első felében is azok jártak a legjobban, akik magas kockázatú portfóliót választottak az önkéntes nyugdíjpénztárukban elérhető lehetőségek közül. A legalább 40 százalékban részvényeket tartó alapok hozama volt ugyanis a legmagasabb, ezek fele hat hónap alatt 5 százalék fölötti hozamot ért el. A legjobban teljesítő nyugdíjalap, az Allianz kockázatvállaló portfóliója 11,8 százalékot szedett magára. Ebben az alapban a részvények aránya 65-100 százalék között mozoghat, a pénztár azoknak a fiataloknak ajánla ezt az alapot, akik még legalább 25 évig nem mennek nyugdíjba.
Több más nagy nyugdíjpénztár, így az Alfa, a Honvéd és az OTP növekedési alapjai is kiváló félévet zártak, már hat hónap után több mint 5 százalékos hozamot értek el, ami bőven meghaladja az idei évre várt inflációt.
A magas részvénykitettségű alapok közül azoknak nem ment jól az idén, amelyek az olyan trendeket követik, mint a környezettudatosság, fenntarthatóság. Ezek az alapok a sereghajtók közé kerültek, miután ezek az értékek a kormányzatoknál – például az Egyesült Államokban – háttérbe szorultak.
A legnagyobb alapok is többnyire jó formában voltak
A legtöbb pénztártag azonban nem a magas kockázatú, hanem a közepes rizikót vállaló kiegyensúlyozott alapokban tartja a pénzét, amelyek 25-40 százaléknyi részvényt tartanak. Ezek között is volt több olyan, amelyik kifejezetten jó félévet zárt. A Honvéd Nyugdíjpénztár portfóliója lett ebben a kategóriában a győztes, 6,3 százalékot emelkedett az árfolyama hat hónap alatt, de 6 százalék fölött volt az Alfa kiegyensúlyozott alapjának hozama is.
A magyarországi nyugdíjpénztári alapok királya méretét tekintve az OTP kiegyensúlyozott portfóliója, amely 2,85 százalékos árfolyamemelkedést ért el. Időarányosan ez is reálhozamnak számíthat az idei inflációs várakozások alapján. Az Allianz és az Erste kiegyensúlyozott alapjai ennél jobban, az MBH és a Pannónia portfóliói gyengébben teljesítettek. A Pannónia Smaragd portfóliója történetesen enyhe mínuszban zárta a félévet.
Fotó: Depositphotos
A klasszikusok teljesítménye vegyesen alakult
A klasszikus alapok alacsony kockázatot vállalnak, jellemzően döntő részben állampapírokat vagy bankbetéteket tartanak. Ezeket azoknak javasolják a pénztárak, akik már közel járnak a nyugdíjkorhatárhoz, és nem szeretnék, ha egyik hónapról a másikra a tőzsdék hirtelen esése miatt esetleg nagymértékben csökkenne a megtakarításuk értéke. Ennek köszönhetően az ilyen alapok a jó időkben általában szerényebb teljesítményt érnek el, mint a kockázatosabbak, de ha kedvezőtlenre fordul a piacokon a hangulat, akkor felülmúlják a magas részvénykitettségű alapokat.
Az idén nem ez történt, de a klasszikus alapok között is voltak, amelyek kifejezetten szépen teljesítettek. Az Aranykor Nyugdíjpénztár vitte el a pálmát ebben a kategóriában, amelynek klasszikus alapja több mint 4 százalékot emelkedett. Az alacsony kockázatú alapok többsége 2-3 százalék közötti hozamot ért el fél év alatt, három pénztárnál volt ennél alacsonyabb – 1,4-2 százalék közötti –, és háromnál magasabb, 3 százalék fölötti hozam.
Így állnak most a magánnyugdíjpénztárak
A megmaradt 50 ezer körüli magánnyugdíjpénztári tag többsége is elégedett lehet. A legtöbben ugyanis a Horizont növekedési alapjában tarthatják a pénzüket, az pedig csaknem 5,2 százalékos árfolyamemelkedést ért el fél év alatt. Tavaly két szereplősre zsugorodott a magánnyugdíjpénztári piac, miután a Szövetség beolvadt a Horizontba, az MBH csoporthoz tartozó két magánkassza – MKB és Budapest – szintén egyesültek.
Mind a hat magánnyugdíjpénztári alap pluszban volt az első félévben, a Horizont alapjai 2,57-5,19 százalék között, a Budapest portfólió 1,25-3,35 százalék között emelkedett.
A magánnyugdíjpénztári tagoknak különösen zsebre menő játék a reálhozam, hiszen ha nyugdíjba vonulnak, vagy bármi más miatt vissza szeretnének lépni a tb-rendszerbe, akkor az infláció fölötti hozamot felvehetik. Ez a pénz 2022 előtt a legtöbb pénztártagnál több millió forintos nagyságrendű volt, majd a 2022-2023-as évek extrém áremelkedéseiben elolvadt, azóta viszont ismét növekszik.
Íme a nagy adótrükk
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai számára is van jó hír az idén. Ők sokkal többen, több mint egymillióan vannak, és az év végéig a pénztári megtakarításukat lakáscélra is felhasználhatják. A lehetőséggel egyelőre kevesen élnek, az MNB adatai szerint március végéig mindössze 38 milliárd forint kiutalását kérték az intézményekből, ebből 16,6 milliárdot folyósítottak is.
Fotó: Depositphotos
Érdemes azonban kihasználni ezt a lehetőséget akár azoknak is, akiknek van ugyan valamilyen lakáscélú kiadásuk, de azt nem a nyugdíjpénztárból szeretnék finanszírozni. Ha ugyanis igazolni tudják a lakáscélú költést a pénztárnak, és a kivett pénzt visszateszik a számlájukra, az új befizetésnek minősül, amelyre jövőre adókedvezményt vehetnek igénybe.
Ennek mértéke 20 százalék, maximum 150 ezer forint lehet összesen a különféle pénztárakban. Ha valaki ezt a maximális összeget egyébként a saját befizetései által nem érné el, akkor ezzel a teljesen legális trükkel feltornázhatja a befizetéseit.
A 30 százalék hangzatos, de ennyit nem spórolnak. 
