4p
A kőolaj utáni világra történő felkészülés egyik kulcsmozzanata Szaúd-Arábiában az állami olajvállalat egy kis részének privatizálása lesz - ha azonban tényleg durván elszámolták a társaság értékét, az komoly kérdések elé állíthatja a világ egyik leggazdagabb országát. A tervezett vagyonalapból biztosítanák a túlélést - de mi lesz, ha az a vagyonalap nem is lesz olyan vastag?
Az Aramco központja Szaúd-Arábiában. Mennyit ér valójában? Forrás: Wikimedia Commons

Biztos hogy ér ez 584 billió forintot?

Ahogy arról korábban a Privátbankár.hu-n is beszámoltunk: Szaúd-Arábia azt tervezi, hogy állami olajvállalatából, mely elvileg a világ legértékesebb cége, egy kis szeletet tőzsdére visz. A korábbi becslések mintegy 2 ezer milliárd dollárra teszik a cég értékét - ha így jobban esik elképzelni, ez 584 282 milliárd forintnak megfelelő összeg. Simán kijönne belőle két Apple és a Google anyacége, az Alphabet is.

Hacsak nincs valami gond a számokkal. A Bloombergnek nyilatkozó iparági elemzők ugyanis legfeljebb ennek az összegnek a felére, vagy akár csak az ötödére teszik a cég értékét. A különbség számottevő: ez azt jelenti, hogy ha Szaúd-Arábia a terveknek megfelelően a mamutvállalat 5 százalékát privatizálja, akkor az ügyletből beérkező bevétel a tervezett 100 milliárd dollárnak csak a töredéke lesz majd.

A lap a Wood Mackenzie értékelését idézi, amely egy befektetői magántalálkozón hangzott el a lap forrásai szerint: 400 milliárd dollárra teszik az Aramco értékét, ami lényegesen elmarad az eddigi 2000 milliárdos értékeléstől.

Ebből alapoznának a kőolaj utáni életre

Az elemzőcég nem erősítette meg az értesülést, ahogy az Aramco is úgy nyilatkozott, pletykákra és spekulációkre nem kívánnak reagálni. Egy olyan, példátlanul nagy állami vállalat értékét persze nem könnyű megbecsülni, amely sosem adott ki nyilvános pénzügyi jelentéseket és a tőzsdei beveztetés előtt még akár egy adócsökkentéssel is megtolhatják a szekerét, de az értékelésben megjelenő különbségek megnehezíthetik Szaúd-Arábia felkészülését a kőolaj utáni világra.

A tervek szerint ugyanis egy sikeres tőzsdei bevezetés után az állam a beérkező forrásokat egy szuverén vagyonalap létrehozására fordítaná, ami a tervek szerint elég jövedelmet biztosítana ahhoz, hogy 2030-ra rendben legyen az állam finanszírozása. A várakozások szerint valamikor ekkortájt kezd majd csökkenni az olaj iránti kereslet, ahogy az alternatív energiahordozók és az elektromos autók egyre inkább előretörnek - ami a Közel-Kelet gazdaságait komoly kihívások elé állítja majd.

Hogy jött ki egyáltalán a 2000 milliárd dollár?

Az eredeti, 2000 milliárd dolláros becslés egyébként Mohamed bin Szalman helyettes koronahercegtől származik (ő egyébként még sok fejfájást okozhat >>). Két tényező okoz kétséget ezzel kapcsolatban szakértők szerint. Az egyik az, hogy meglehetősen egyszerű számításokon alapulhat: Szaúd-Arábai 261 milliárd hordós tartalékát megszorozták 8 dollárral, ami a jellemző értékelési ára a kőolajtartalékok hordójának. Ezt a számítási módot más nagy olajcégek ismert értéke sem támasztja alá. A másik gond a szaúdi 2 ezer milliárdos értékeléssel az, hogy a központosított adó- és osztalékpolitika megnehezíti a tisztánlátást. Az Aramco mint állami cég bevételei után jelentős díjakat és adókat fizet be a költségvetésbe - ez viszont nem teszi túl vonzóvá az üzleti modellt a külföldi befektetők számára.

Ki akar az állam tulajdonostársa lenni?

A befektetők ráadásul hajlamosak némi diszkontot megkövetelni az állami vállalatok árazásánál - túl sok esetben lengi például őket körül korrupció, ami a brazil Pteroleo Brasileiro árfolyamát például tavaly 16 éves mélypontra küldte. Az orosz Rosznyeft pedig az Oroszországot érő szankciók miatt szenvedi meg azt, hogy az állam a tulajdonosa.

Mi van még az olajon kívül?

Szaúd-Arábia a következő hetekben 30-50 milliárd dolláros megújuló energiaforrás-fejlesztési programot indít útjára, és egyre nagyobb szerepet szánnak az atomenergiának is - ami olajat megtermelnek, igyekeznek inkább eladni, nem pedig felhasználni >>

Túl erős a függőség? Bajban a világ egyik leggazdagabb országa

Bár még tart az óriási gazdagságot hozó szaúdi olaj, azt azért lehet sejteni, hogy ez sem marad így örökkön-örökké. Rájöttek erre az arab ország vezetői is, és elkezdtek dolgozni azon, hogy mi lesz az olaj után, csakhogy ez a folyamat enyhén szólva is nyögvenyelősen megy. Sőt most úgy tűnik, hogy az olajfüggőség csökkentésére létrehozott nagy terv teljesen visszafelé fog elsülni.
A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Döntött a kormány: az akkugyárakért is felel az új szuperhatóság
Privátbankár.hu | 2026. november 5. 19:39
Új, országos illetékességű környezetvédelmi csúcsszerv, az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság jön létre 2027. január 1-jén – derül ki az erről szóló, a Magyar Közlönyben csütörtökön kihirdetett kormányrendeletből.
Makro / Külgazdaság Matolcsy György csak ügyvédjével üzent a vizsgálóbizottságnak
Privátbankár.hu | 2026. november 5. 16:57
Varga Mihályt viszont meghallgatták.
Makro / Külgazdaság Évek óta nem volt ilyen: kamatot emelt a Bank of England
Privátbankár.hu | 2026. november 5. 15:47
Erre vártak az elemzők is előzetesen.
Makro / Külgazdaság Kevesebb pénzt költene gazdaságfejlesztésre a Tisza, mint korábban a Fidesz, de az eredmény mégis más lehet
Imre Lőrinc | 2026. november 5. 12:50
Kevesebb pénzt irányoz elő a Tisza-kormány a jövő évi költségvetésből gazdaságfejlesztésre, mint az Orbán-kormány tette az utolsó évében. 2026-ban közel 5050 milliárd forintot szánt az április 12-én leváltott kabinet erre a célra, míg Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a jövő évi büdzsé kapcsán mintegy 4000 milliárd forintról beszélt. Bár a magyar állami hozzájárulás mértéke az elmúlt években folyamatosan emelkedett, a három évig csak stagnáló GDP mégsem azt mutatja, hogy jól hasznosultak volna ezek a források.
Makro / Külgazdaság Rég volt ekkora különbség a benzin és a dízel ára között
Privátbankár.hu | 2026. november 5. 09:51
A két üzemanyagtípus közötti árkülönbség továbbra is jelentős.
Makro / Külgazdaság Annyit lógtunk a neten, hogy a tőzsdei cégen is meglátszik
Privátbankár.hu | 2026. november 4. 18:49
Közzétette harmadik negyedéves jelentését a Magyar Telekom.
Makro / Külgazdaság Donald Trump kezében két bunkósbot maradt – Magyarországra is hat az amerikai félidős választás
Imre Lőrinc | 2026. november 4. 18:28
Miután a Tisza-kormány kipipálta a házi feladatait a hosszú távú gazdasági és költségvetési pálya kijelölésével kapcsolatban, a befektetői figyelem ismét a globális folyamatokra irányulhat a magyar eszközök viszonylatában is. Az amerikai félidős választás hosszabb távon két nagyon fontos kérdést vet fel a piacokon: mi lesz az egyre inkább a túlkapás jeleit mutató mesterségesintelligencia-lázzal, valamint a hosszú lejáratú állampapírhozamok alakulásával? Ezek a forint és a magyar konvergenciapálya szempontjából sem lényegtelen dilemmák.
Makro / Külgazdaság Lehet-e több célt is teljesíteni az új költségvetéssel?
Privátbankár.hu | 2026. november 4. 15:53
Főszerkesztőnk, Csabai Károly a Radiocafé Millásreggeli című műsorának vendége volt.
Makro / Külgazdaság Megérkezett az Eurostat várva várt adata
Privátbankár.hu | 2026. november 4. 15:13
Ekkora volt az infláció az euróövezetben.
Makro / Külgazdaság A válás, szakítás is gondot okozhat a Wekerle Plusznál
Privátbankár.hu | 2026. november 4. 14:41
Nagyon nem mindegy, hogy a Wekerle Pluszt felvevő pár házastárs vagy élettárs, de szétválnak az útjaik.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG