4p
A kőolaj utáni világra történő felkészülés egyik kulcsmozzanata Szaúd-Arábiában az állami olajvállalat egy kis részének privatizálása lesz - ha azonban tényleg durván elszámolták a társaság értékét, az komoly kérdések elé állíthatja a világ egyik leggazdagabb országát. A tervezett vagyonalapból biztosítanák a túlélést - de mi lesz, ha az a vagyonalap nem is lesz olyan vastag?
Az Aramco központja Szaúd-Arábiában. Mennyit ér valójában? Forrás: Wikimedia Commons

Biztos hogy ér ez 584 billió forintot?

Ahogy arról korábban a Privátbankár.hu-n is beszámoltunk: Szaúd-Arábia azt tervezi, hogy állami olajvállalatából, mely elvileg a világ legértékesebb cége, egy kis szeletet tőzsdére visz. A korábbi becslések mintegy 2 ezer milliárd dollárra teszik a cég értékét - ha így jobban esik elképzelni, ez 584 282 milliárd forintnak megfelelő összeg. Simán kijönne belőle két Apple és a Google anyacége, az Alphabet is.

Hacsak nincs valami gond a számokkal. A Bloombergnek nyilatkozó iparági elemzők ugyanis legfeljebb ennek az összegnek a felére, vagy akár csak az ötödére teszik a cég értékét. A különbség számottevő: ez azt jelenti, hogy ha Szaúd-Arábia a terveknek megfelelően a mamutvállalat 5 százalékát privatizálja, akkor az ügyletből beérkező bevétel a tervezett 100 milliárd dollárnak csak a töredéke lesz majd.

A lap a Wood Mackenzie értékelését idézi, amely egy befektetői magántalálkozón hangzott el a lap forrásai szerint: 400 milliárd dollárra teszik az Aramco értékét, ami lényegesen elmarad az eddigi 2000 milliárdos értékeléstől.

Ebből alapoznának a kőolaj utáni életre

Az elemzőcég nem erősítette meg az értesülést, ahogy az Aramco is úgy nyilatkozott, pletykákra és spekulációkre nem kívánnak reagálni. Egy olyan, példátlanul nagy állami vállalat értékét persze nem könnyű megbecsülni, amely sosem adott ki nyilvános pénzügyi jelentéseket és a tőzsdei beveztetés előtt még akár egy adócsökkentéssel is megtolhatják a szekerét, de az értékelésben megjelenő különbségek megnehezíthetik Szaúd-Arábia felkészülését a kőolaj utáni világra.

A tervek szerint ugyanis egy sikeres tőzsdei bevezetés után az állam a beérkező forrásokat egy szuverén vagyonalap létrehozására fordítaná, ami a tervek szerint elég jövedelmet biztosítana ahhoz, hogy 2030-ra rendben legyen az állam finanszírozása. A várakozások szerint valamikor ekkortájt kezd majd csökkenni az olaj iránti kereslet, ahogy az alternatív energiahordozók és az elektromos autók egyre inkább előretörnek - ami a Közel-Kelet gazdaságait komoly kihívások elé állítja majd.

Hogy jött ki egyáltalán a 2000 milliárd dollár?

Az eredeti, 2000 milliárd dolláros becslés egyébként Mohamed bin Szalman helyettes koronahercegtől származik (ő egyébként még sok fejfájást okozhat >>). Két tényező okoz kétséget ezzel kapcsolatban szakértők szerint. Az egyik az, hogy meglehetősen egyszerű számításokon alapulhat: Szaúd-Arábai 261 milliárd hordós tartalékát megszorozták 8 dollárral, ami a jellemző értékelési ára a kőolajtartalékok hordójának. Ezt a számítási módot más nagy olajcégek ismert értéke sem támasztja alá. A másik gond a szaúdi 2 ezer milliárdos értékeléssel az, hogy a központosított adó- és osztalékpolitika megnehezíti a tisztánlátást. Az Aramco mint állami cég bevételei után jelentős díjakat és adókat fizet be a költségvetésbe - ez viszont nem teszi túl vonzóvá az üzleti modellt a külföldi befektetők számára.

Ki akar az állam tulajdonostársa lenni?

A befektetők ráadásul hajlamosak némi diszkontot megkövetelni az állami vállalatok árazásánál - túl sok esetben lengi például őket körül korrupció, ami a brazil Pteroleo Brasileiro árfolyamát például tavaly 16 éves mélypontra küldte. Az orosz Rosznyeft pedig az Oroszországot érő szankciók miatt szenvedi meg azt, hogy az állam a tulajdonosa.

Mi van még az olajon kívül?

Szaúd-Arábia a következő hetekben 30-50 milliárd dolláros megújuló energiaforrás-fejlesztési programot indít útjára, és egyre nagyobb szerepet szánnak az atomenergiának is - ami olajat megtermelnek, igyekeznek inkább eladni, nem pedig felhasználni >>

Túl erős a függőség? Bajban a világ egyik leggazdagabb országa

Bár még tart az óriási gazdagságot hozó szaúdi olaj, azt azért lehet sejteni, hogy ez sem marad így örökkön-örökké. Rájöttek erre az arab ország vezetői is, és elkezdtek dolgozni azon, hogy mi lesz az olaj után, csakhogy ez a folyamat enyhén szólva is nyögvenyelősen megy. Sőt most úgy tűnik, hogy az olajfüggőség csökkentésére létrehozott nagy terv teljesen visszafelé fog elsülni.
A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hatékonyabb lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, mint az elszámoltatási biztosok?
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 19:01
A vagyonvisszaszerzés lehetőségéről, az új Fidesz-frakció friss tagjairól és nagy hiányzóiról, a „poloskázás” miatti bocsánatkérésről, illetve az eddigi kormánypropaganda háttérbe szorulásáról is beszélgetett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kollégánk, Dobos Zoltán Rangos Katalinnal és Rónai Egonnal.
Makro / Külgazdaság Döbbenetes lépésre szánta el magát az Egyesült Arab Emírségek
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 17:45
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Makro / Külgazdaság Záporoztak az új kormánnyal és az euróval kapcsolatos kérdések Varga Mihály felé
Imre Lőrinc | 2026. április 28. 16:45
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
Makro / Külgazdaság Tényleg jó ötlet az euró bevezetése?
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 16:35
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Makro / Külgazdaság A Patrióták nekimentek, de így is elfogadta az Európai Parlament a hétéves költségvetés tervét
Vámosi Ágoston | 2026. április 28. 15:11
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor volt szövetségese is uniós bírósághoz fordult
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 14:45
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Makro / Külgazdaság Először döntöttek a kamatokról Varga Mihályék a választás óta
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 14:01
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.
Makro / Külgazdaság Még drágább lesz a tankolás szerdától
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 10:47
Persze csak annak, aki piaci áron tankol.
Makro / Külgazdaság Fontos hírt közölt a 4iG
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 06:58
A felek közös célja az európai piaci jelenlét további erősítése.
Makro / Külgazdaság Széthúznak az uniós intézmények, és ezt a gazdák és a leszakadó térségek bánhatják
Vámosi Ágoston | 2026. április 28. 05:59
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG