Miért izzik a levegő Brüsszel és Peking között?

A világ fölkapta a fejét, a német külügyminisztérium pedig bekérette a berlini kínai nagykövetet, miután egy kínai hadihajó lézerrel célzott meg egy német repülőgépet, amely részt vett a Vörös-tengeri hajók védelmét szolgáló EU-s műveletben. Bár az incidens hátterét még nem ismerjük pontosan, a Peking-Berlin és a Peking-Brüsszel viszony mostanában minden, csak nem harmonikus.

Jellemző, hogy a Bloomberg értesülései szerint Peking le akarja mondani az uniós vezetőkkel július végére tervezett kétnapos kínai csúcstalálkozó második felét. Vang Ji kínai külügyminiszter a múlt héten Európában tárgyalt és találkozóin tapintani lehetett a feszültséget.

Éles irányváltás

De hogyan jutottunk idáig? Nos, Ursula von der Leyen bizottsági elnök a kanadai Kananaskisban június közepén tartott G7-csúcstalálkozón éles irányváltást hajtott végre. Ott azt állította, hogy a világkereskedelmi rendszer „legnagyobb kollektív problémája” – amelyet már áprilisban, Trump vámjaiban felismert – Kína 2001-es WTO-csatlakozásának köszönhető. Pekinget a piacok „szándékos torzításával”, valamint „erőfölényes magatartással” és „zsarolással” vádolta – és azt is kijelentette, hogy „fegyverként” használja fel erőfölényét, például a ritkaföldfémek feldolgozásában.

„Donaldnak igaza van abban, hogy Kína komoly probléma” – mondta von der Leyen, utalva a tőle nem messze ülő Trump amerikai elnökre, és szoros együttműködést ajánlott neki Kína ellen: A „partnerek közötti vámokra” való összpontosítás eltereli a figyelmet „a valódi kihívásról”, amely „mindannyiunkat fenyeget”.

Peking az agresszív kihívásra a külügyminisztérium közleményével válaszolt, amelyben egy szóvivő „erős elégedetlenségét” és „határozott ellenállását fejezte ki ezekkel az alaptalan és előítéletes megjegyzésekkel szemben”, amelyek ismét „kettős mércéről”  tanúskodtak. Kína mindazonáltal kész arra, hogy nyílt kommunikációt folytasson az EU-val – tették hozzá.

Vang Ji Európában

Kaja Kallas, az EU külügyi biztosa hasonlóan agresszív megjegyzéseket tett múlt szerdán a kínai külügyminiszterrel való találkozója előtt. Vang a múlt héten Európában elsősorban azzal a céllal tárgyalt, hogy felkészüljön az EU-Kína csúcstalálkozóra. Szerdán először António Costával, az EU Tanácsának elnökével, majd Kallasszal folytatott eszmecserét. Múlt csütörtökön Berlinbe utazott tovább, ahonnan Párizsba repült, hogy tárgyalásokat folytasson Jean-Noël Barrot külügyminiszterrel.

A tudósítók „litániának” nevezték a Kallas által nyilvánosan megfogalmazott, Kínával szembeni vádakat, amelyek „diplomáciai mércével mérve maximálisan konfrontatívak” voltak. Az EU külügyi vezetője például azt állította, hogy a kínai vállalatok „Moszkva mentőövét jelentik az Ukrajna elleni háború fenntartásához”.

Emellett Peking „kibertámadásokat hajt végre”, „beavatkozik demokráciáinkba” és „tisztességtelen kereskedelmet” folytat. Végezetül Kallas azzal vádolta Kínát, hogy „lehetővé tesz egy háborút Európában”; ez „ellentmond az Európával való szorosabb kapcsolatokra való egyidejű törekvésnek”. Tisztázatlan, hogy Kallas miért tette hozzá, miszerint a Népköztársaság „nem ellenfelünk”.

Ritkaföldfémek célkeresztben

Ez vonatkozott a ritkaföldfémek körüli konfliktusra is, amely jelenleg beárnyékolja a Kína és a Nyugat közötti kapcsolatokat.

Április elején Peking exportellenőrzést vezetett be egyes ritkaföldfémekre, amelyek feldolgozásában a Népköztársaság szinte monopóliummal rendelkezik, válaszul a különösen az USA, de az EU által kivetett egyre növekvő vámokra és szankciókra.

A fémek számos csúcstechnológiai termék, köztük félvezetők és mindenféle polgári termék, valamint lőszerek és fegyverek gyártásához nélkülözhetetlenek. Peking aprólékosan ellenőrzi az exportot, és többek között részletes információkat követel a ritkaföldfémek felhasználásával gyártott alkatrészek végső rendeltetési helyéről.

Az elemek hiánya Európában is érezhető már. A Trump-kormányzat a napokban megállapodást kötött Kínával, amelyben vállalja, hogy a ritkaföldfémek gyorsabb szállításáért cserébe feloldja a népköztársaságba irányuló bizonyos exportkorlátozásokat, az EU azonban egyelőre nem hajlandó hasonló ellenszolgáltatást nyújtani. Az európai vállalatok ritkaföldfémekkel való ellátása körüli konfliktus tehát folytatódik. Szakértők szerint még évekbe telik, mire a Nyugat saját feldolgozó kapacitásokkal rendelkezik.

Exportellenőrzés

A ritkaföldfémekkel kapcsolatos konfliktus is téma volt Vang berlini látogatásán és a Johann Wadephul külügyminiszterrel folytatott megbeszélései során. Vang hangsúlyozta, hogy az exportellenőrzés általános nemzetközi gyakorlat az olyan kettős felhasználású áruk esetében, mint a ritkaföldfémek, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók, sőt Németországban is exportellenőrzést alkalmaznak. A kínai külügyminiszter szerint most gyorsított eljárást vezettek be az exportkérelmek feldolgozásának felgyorsítására.

Egyébként is úgy tűnt, hogy a Vang és Wadephul közötti találkozót beárnyékolták a konfliktusok. Wadephul mindenesetre arról számolt be, hogy sürgette kínai kollégáját: győzze meg Oroszországot az ukrajnai háború befejezéséről, és ragaszkodott a tajvani status quo fenntartásához. 

A feszültségek nem maradtak következmények nélkül. Vang külügyminiszter Kallas uniós külügyi vezetővel való szerdai találkozója után már arról szóltak a hírek, hogy Peking lerövidítené az EU-Kína csúcstalálkozót.