A német külügyminisztérium beidézte a berlini kínai nagykövetet, miután egy kínai hadihajó lézerrel célzott meg egy német repülőgépet, amely részt vett a Vörös-tengeri hajók védelmét szolgáló EU-s műveletben – számol be róla a The Guardian.
„A német személyzet veszélyeztetése és a művelet megzavarása teljesen elfogadhatatlan” – közölte a minisztérium az X-en.
Fotó: Wikipédia
Repülő szem
A német védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy a július elején történt incidensben érintett repülőgép egy többszenzoros repülőgép volt. A tenger feletti széleskörű megfigyelőképessége miatt „repülő szemként” ismert repülőgépet civilek vezetik, fedélzetén katonai személyzettel.
A repülőgép „rutinszerű repülést hajtott végre a Vörös-tenger felett”, amikor „ok vagy előzetes kapcsolat nélkül lézerrel célozta meg egy kínai hadihajó, amellyel már többször is találkoztak a tengeri térségben” – mondta a minisztérium szóvivője. Óvintézkedésként a járatot lefújták, és a repülőgép biztonságosan visszatért dzsibuti bázisára. Senki sem sérült meg. A védelmi szóvivő azt mondta, hogy a járőrözés újraindult.
A Der Spiegel, egy német hírportál, arról számolt be, hogy a jemeni partoknál történt incidensben egy Dzsibutiban állomásozó német felderítő repülőgép vett részt, amelyet a műveletre béreltek. A repülőgép legfeljebb négy katonát tud szállítani. A jelentés szerint a lézeres incidens akkor történt, amikor a repülőgép egy kínai fregatthoz közeledett. A szokásos gyakorlattal ellentétben a kínai hajó legénysége állítólag nem létesített kapcsolatot vészfrekvencián keresztül. A Der Spiegel szerint nem volt azonnal világos, hogy a német repülőgép sérült-e, és ezt jelenleg is vizsgálják.
Húszi támadások
Irán által támogatott húszi fegyveresek támadják Izraelt és a Vörös-tengeren lévő hajókat, állításuk szerint szolidaritási cselekedetek a gázai palesztinokkal. Kedden két tengerész vesztette életét egy húszi támadásban. Az EU 2024 februárjában hozta létre az Aspides missziót – az ókori görög „pajzs” szóból eredően – védelmi tengeri biztonsági műveletként a Vörös-tenger hajózásának védelme érdekében.
A német hadsereg parlamenti felhatalmazása legfeljebb 700 fős személyzet bevetését hagyta jóvá.
Nem az első eset
Nem ez volt az első alkalom, hogy a kínai hadsereget lézerek nyugati erők elleni bevetésével vádolták, ami ideiglenesen megvakíthatja a pilótákat és befolyásolhatja a repülőgépek elektronikai rendszereit. 2018-ban a Pentagon azzal vádolt kínai állampolgárokat, hogy katonai minőségű lézermutatókkal céloztak amerikai pilótákra, akik a dzsibuti amerikai bázisról repültek terrorellenes műveletekre Kelet-Afrikában és Jemenben. Egy esetben egy C-130-as teherszállító repülőgép két pilótája állítólag könnyebb szemsérüléseket szenvedett, amikor leszálltak a bázisra. Washington hivatalos diplomáciai panaszt tett, míg Peking tagadta az érintettségét.
Kína 2017-ben haditengerészeti bázist nyitott Dzsibutiban az amerikai létesítmény közelében – ez volt a gyorsan bővülő fegyveres erőinek első külföldi állomása.
Hatalmas cégekről van szó: az MKIF Üzemeltető például 2024-ben 36,6 milliárd forintos forgalommal zárt. 
