Andrzej Duda lengyel elnök az LCI francia televíziónak beszélt Emmanuel Macron francia elnöknek a francia nukleáris védőernyő kiterjesztéséről szóló javaslatára.

Az Egyesült Államoknak erős szövetségesekre van szüksége a háború szélére sodródott Közel-Keleten. Washington hajlandósága Rijád civil nukleáris követeléseinek teljesítésére több kulcsfontosságú megfontolást tükröz. Káncz Csaba jegyzete.

Irán és Oroszország az elmúlt években folyamatosan erősítette kétoldalú együttműködését, amely elsősorban a közös ellenfelek megsemmisítésének szándékán és a közös ideológiai irányultságon alapul. A folyamatosan bővülő katonai együttműködés rámutat stratégiai közeledésükre. Káncz Csaba jegyzete.

Háromszor annyi dúsított uránjuk lehet, mint amennyi egy bombához kell, a legtapasztaltabb megfigyelőket pedig kitiltották.

Irán vallási okokból kifolyólag nem akar nukleáris fegyvereket, ám ha akarna, a Nyugat nem tudná megakadályozni ebben - jelentette ki vasárnap Ali Hamenei ajatollah, a síita állam legfelsőbb vezetője, akit az iráni állami média idézett.

A nemzetközi ellenőrök a fegyvergyártáshoz szükségeshez közeli dúsítottságú urán nyomait találták meg, az irániak szerint véletlenről van szó.

Moszkva és Teherán kapcsolata új magasságokba emelkedett az ukrán invázió óta. Irán a drónjaiért orosz ellentételezést kap légierejének fejlesztése formájában, valamint együttműködést vár el Szíriában és a nukleáris területen. Káncz Csaba jegyzete.

Ausztrália új tengeralattjáró-bázist épít keleti partjainál, hogy támogassa az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával kötött biztonsági partnerség keretében beszerzendő nukleáris tengeralattjáró-flottát - jelentette be Scott Morrison miniszterelnök hétfőn.

A forrófejű koronaherceg arról akarja meggyőzni Trump csapatát, hogy legyen „rugalmas” az urán-dúsítás kérdésében, amely lehetővé tenné nukleáris fegyver előállítását. A kérdés azért is rendkívül aktuális, mivel mind Trump, mind új külügyminisztere, a neokonzervatív Mike Pompeo az iráni nukleáris megállapodás májusi felrúgása mellett áll.

A koreai válság során sok szó esik a nukleáris fegyverekről, hisz úgy tűnik, először kerül olyan rezsim kezébe az eszköz, aki teljesen kiszámíthatatlan. Nézzük, kinek van még, mennyi, és mikor hajtottak végre kísérleteket?

Májusban tárgyalóasztalhoz ül Kim és Trump, a mérföldkőnek nevezett találkozón sok más mellett az atomprogram felszámolása is napirendre kerül. Az USA álláspontja szerint nem ülnek tárgyalóasztalhoz, hacsak a rezsim nem hajlandó megvitatni a rakétaprogramot, Észak-Korea ugyanakkor eddig nem volt hajlandó tárgyalni ez ügyben. A hirtelen fordulat miértje egyelőre ismeretlen, Észak-Korea azonban még hivatalosan nem is nyilatkozott, így elképzlehtő lehet az is, hogy autolsó pillanatban visszatáncolnak.

A Brexit és Trump felemelkedése újabb lökést adott a már 2013 óta alakuló önállóbb német biztonságpolitikának. Az utóbbi hetek vitája Berlinben az önálló német nukleáris elrettentésről korai figyelmeztető jelzésnek tekinthető mind Washington, mind Moszkva számára.

A védelmi miniszterhelyettes szavai után magyarázkodásra kényszerült a lengyel kormány.

Két év diplomáciai párbaj után az ENSZ öt állandó tagja és Németország kedden Bécsben megállapodott Iránnal Teherán atomprogramjáról. Az ENSZ fegyverembargó még 5 évig hatályban marad, a rakéta-technikára vonatkozó szankciók pedig nyolc évig. De mik a geopolitikai megfontolások Teherán és Washington részéről?

Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajtermelője és egyben fegyver-importőre végrehajtotta a maga orosz nyitását. Persze Moszkvának is fontos, hogy érdekeltségei behatolnak egy amerikai felségterületre. De mit jelent a nyitás az olajárakra nézve, és miért rettenetesen frusztrált Rijád az Obama-adminisztráció lépései miatt?

Esett a kőolaj világpiaci ára, miután a hétvégén a svájci Genfben átmeneti megállapodás született a nagyhatalmak és Irán között az iszlám köztársaság atomprogramjáról.