Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten Teheránban járt, hogy aláírja az országok közötti gazdasági együttműködést fejlesztő kétoldalú megállapodást, ami a nyugati biztonsági elemzők megdöbbenését és – többek között - az USA Izrael-párti csúcsszervezetének felháborodását váltotta ki. Az Amerikai Cionista Szervezet elnöke, Morton Klein szerint azonnal vissza kell vonni az egyezményt. Nos, ez a tiltakozás nem alaptalan.
Irán 2024 eleje óta küldi Oroszországnak a föld-föld ballisztikus rakétáit. A közelmúltban jelentették, hogy Teherán eddig mintegy 400 rakétát küldött az orosz hadseregnek, amelyek közül sok a Fateh-110-es csoportba tartozik. Az ENSZ-tilalom 2023 októberében történő lejárta óta iráni tisztviselők azt állítják, hogy Teherán bármilyen fegyvert vagy lőszert exportálhat bármely országba, és hogy az Oroszországnak nyújtott növekvő háborús segélyek az Iszlám Köztársaság katonai erejét bizonyítják.
Moszkva 2022. februári, teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta az iráni-orosz kapcsolatok elsősorban a védelmi és biztonsági kérdésekben való együttműködés bővítésére összpontosítanak. Általánosságban a partnerség több, egymással összefüggő részből áll, köztük a közös ellenfelek megsemmisítése, közös ideológia és hasonló katonai célok.
Oroszország és Irán saját értelmezésük szerint Ukrajnában és Izraelben vívja proxi háborúját a Nyugat ellen. Az orosz és perzsa nacionalisták az ukránokat és az izraelieket betolakodóknak tekintik a "történelmi" orosz és arab szállásterületen, ezért őket el kell pusztítani. Remélik, hogy Ukrajna Moszkva szatellitállamává válik, az izraeli földeket pedig a palesztinoknak adják vissza.
Az amerikai kártya
Oroszország és Irán az Egyesült Államokat okolja a jelenlegi globális instabilitásért. A hidegháború vége óta fennálló, USA-vezette világrendet homályos multipolaritással kívánják felváltani. Az év elején Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta Mohammad Reza Astiani dandártábornoknak, Irán fegyveres erők logisztikájáért felelős miniszterének, hogy a Kreml egy "valóban kiegyensúlyozott, többpólusú világra" törekszik".
Moszkva mélyen gyökerező meggyőződése, hogy Oroszországot 1991 óta nem tisztelik világszerte, és tulajdonképpen ez vezérli a kollektív Nyugat elleni frusztrált támadásait. A Kreml folyamatosan bírálja Washingtont, amiért nem tartja tiszteletben a posztszovjet térségben a saját maga által deklarált kizárólagos befolyási övezethez való jogát.
Putyin és az orosz nacionalisták nosztalgiát táplálnak a szovjet évek iránt. Úgy vélik, hogy annakidején az USA egyenrangú szuperhatalomként tisztelte a Szovjetuniót, elismert befolyási szférákkal és a nemzetközi ügyek erőegyensúlyával.
A katonai dimenzió
Az elmúlt évben Észak-Korea lett az iráni-orosz partnerség legújabb résztvevője, amely tüzérségi lövedékeket és valószínűleg rakétákat szállít Oroszországnak. Miközben Kína támogatja az orosz gazdaságot azáltal, hogy kedvezményes áron vásárol energiaszállítmányokat és növeli a kereskedelmi volument, tartózkodik attól, hogy közvetlen katonai segítséget küldjön a Kremlnek. Mindazonáltal erős a gyanú, hogy Peking Észak-Koreán keresztül fegyvereket küldhet Oroszországnak.
Irán és Oroszország eközben folyamatosan tovább bővíti katonai együttműködését. Az orosz hadsereg egyre nagyobb mennyiségben importál iráni drónokat, tüzérségi lövedékeket és ballisztikus felszíni-felszíni rakétákat, amelyek közül néhánynak a hatótávolsága mintegy 320 kilométer.
Moszkva érdeklődést mutat az iráni Ababil és Fateh taktikai rakéták iránt is. Február 6-án a Prana Network hackercsoport nyilvánosságra hozta a „Sahara Thunder”, a Shahed drónok iráni gyártójának hozzáférhető dokumentumait. A dokumentumokból kiderült, hogy a 6000 Shahed drón szállításáról 2022-ben aláírt iráni-orosz szerződés 1,75 milliárd dollárba került, és Oroszország aranyrudakban fizette ki.
Februárban egyes lapok arról számoltak be, hogy Oroszország hamarosan megkezdi a Shahed-136 öngyilkos drónok összeszerelését egy tatárföldi gyárban. Az orosz erők széles körben használják a Shahed-131 és Shahed-136 öngyilkos drónokat ukrán polgári célpontok és kritikus infrastruktúrák ellen. A Kreml tervezi a Shahed-107-es drón beszerzését is, amelynek hatótávolsága 1600 kilométer, és felderítésre is használható.
Irán viszont érdeklődést mutat az orosz Szu-35-ös vadászgépek importja iránt. Teherán azért érdeklődik különösen a katonai repülőgép iránt, mert orosz nagy hatótávolságú levegő-föld rakétákkal, és radarokkal szerelhető fel.
Emellett az iráni hadsereg reméli, hogy S-300-as és S-400-as légvédelmi rendszereket szerezhet be Oroszországtól az esetleges drón- és rakétatámadások elleni védelem érdekében. Nem véletlenük, hiszen Izrael valószínűleg csapásokat indítana, ha Irán közel kerülne a nukleáris fegyverek megszerzéséhez.
A JCPOA halála
2022 előtt Oroszország nem támogatta Teherán nukleáris fegyverek kifejlesztését. Moszkva ukrajnai kiterjesztett inváziója óta viszont a Kreml semlegesebb álláspontot képvisel Irán nukleáris programjával szemben. Moszkva tartózkodik attól, hogy nyomást gyakoroljon Iránra, hogy ismét csatlakozzon a 2015-ös közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) visszaállításáról szóló tárgyalásokhoz, és igyekszik megóvni Iránt a nemzetközi bírálatoktól az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
A JCPOA a Nyugathoz fűződő orosz kapcsolatok romlásának túszává vált. Ennek eredményeként Moszkva aktívan segíthet Iránnak atomfegyverek megszerzésében. Nyugati elemzők állítják, hogy ez a lehetőség nem zárható ki. Ennek megfelelően az orosz-iráni partnerség az elkövetkező hónapokban nukleáris komponenst kaphat a világrend nyugati dominanciája elleni küzdelemben.
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
