Olaj, atom, fegyver: mit akarnak egymástól az oroszok és az arabok?

A szaúdi védelmi miniszter és Vlagyimir Putyin. Forrás: EPA

A mérsékelten reformernek és Amerika-barátnak számító Abdullah király januári halála óta keveset hallottunk Szaúd-Arábiáról. Az európai sajtó nagy részének pedig fel sem tűnt, hogy Szálmán herceg, szaúdi védelmi miniszter, Al-Dzsubeir külügyminiszter (korábbi washingtoni nagykövet) és Al-Naimi olajminiszter a múlt héten Szentpéterváron találkoztak Putyin elnökkel és hat megállapodást írtak alá.

Olajozott tengely

A két fél a múlt évben még heves olajár-háborúban állt egymással, de most Al-Naimi szavaival élve már az „olaj-szövetségről” tárgyaltak. Ez az új hatalmi tengely akár olajár-emelésről is diskurálhat a közeljövőben.

Moszkvának legalább annyira fontos ebben a játszmában, hogy érdekeltségei behatolnak egy amerikai felségterületre, sőt a megbeszéléseken már orosz fegyvereladások is szóba kerültek.  Ráadásul Rijád és Moszkva közeledése megoszthatja Washington figyelmét, amely az oroszok szerint az utóbbi időben túlságosan Európára irányult.

A nukleáris kártya

Igazán figyelemreméltó a nukleáris beruházásokkal kapcsolatos egyezség, amelynek értelmében a Roszatom akár több nukleáris reaktor építésében is részt vehet a legnagyobb arab királyságban. Rijád azt tervezi, hogy akár 16 ilyen reaktort is felépít.

Az ország hirtelen érdeklődése a nukleáris energia iránt nem a folyamatosan csökkenő kőolajtartalékok miatt került előtérbe, hanem a rijádi félelmek miatt az iráni atomprogrammal kapcsolatban. A szaúdiak úgy érzik, hogy az Obama-adminisztráció félvállról veszi a félelmeiket, ezért is dönthettek az orosz nyitás mellett.

A nagyhatalmak és Teherán megállapodása már akár június 30-ra várható a perzsa nukleáris programmal kapcsolatban. Ez teljesen átalakítja a politikai táncrendet a közel-keleti térségben, 36 évvel azután, hogy Teherán és Washington diplomáciai kapcsolatai összeomlottak.

Rijád gyors militarizációja

A rijádi eltökéltséget jelzi, hogy a mostanában nagy léptekkel militarizálódó Szaúd-Arábia – amely a világon a 4. legtöbbet költ hadseregére, és nemrégen éles konfliktusba keveredett Jemenben – nem zárja ki, hogy maga is atomfegyvert fejlesszen.

Rijád az elmúlt egy évben elragadta Indiától a világ legnagyobb fegyver-importőre címet. 2014-ben az előző évhez képest 54 százalékkal növelte fegyver-behozatalát, 6.46 milliárd dolláros szintre.

Szaúd-Arábia a feltételezések szerint adott esetben gyorsan tudna atomfegyverekhez jutni, mivel a pakisztáni atomprogramot jelentős részben ők finanszírozták – cserébe pedig kaphattak vételi opciót a bombákra.

Káncz Csaba jegyzete