Eseménydús hét zajlik Brüsszelben: hétfőn az Európai Unió Külügyi Tanácsa és a tagállamok energiaügyi miniszterei tárgyaltak, csütörtökön és pénteken pedig az Európai Tanács tart csúcstalálkozót.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy egy energiaügyi vészhelyzeti javaslatot készítenek elő célzott, rövidtávú intézkedésekkel. Ennek keretében megemelhetik azt a határértéket, amely felett a tagállamoknak jelenleg fizetniük kell a széndioxid-kibocsátás után – ezt a tervet leginkább a lengyel és az olasz kormányfő, Donald Tusk és Giorgia Meloni támogatják.
A Bizottság elnöke múlt héten gázársapka bevezetéséről is beszélt, miután a közel-keleti háború kitörése óta a kétszeresére emelkedett az európai irányadó gázár. Február 28-án még 31,96 euró volt a TTF holland gáztőzsdén a megawattóránkénti ár, múlt hétfőn, március 9-én pedig csaknem a duplája, 62,9 euró. Az elmúlt héten korrigált az árfolyam, de a jelenlegi, 51-52 euró körüli szint is jóval magasabb a háború előtti időszakra jellemző áraknál. 2023 februárjától átmenetileg már érvényben volt egy 180 eurós ársapka az európai gázárakra, de ennek végül nem lett jelentősége, mert a bevezetése után alacsonyabb maradt a tőzsdei ár.
A veszélyhelyzeti forgatókönyvről csütörtökön és pénteken a tagországok állam- és kormányfői is tárgyalnak.
Egy molekula sem jöhet Oroszországból
Az energiaügyi csúcstalálkozó fő témája a növekvő energiaárak megfékezése volt. Dan Jörgensen, a szektor uniós biztosa elismerte az árválságot, de a megoldást nem abban látja, hogy a tagállamok visszatérjenek az orosz energiaforrásokhoz.
Fotó: Telegraph India
Orbán Viktor régóta igyekszik elérni, hogy a Bizottság oldja fel az orosz energiaimportra vonatkozó szankciókat, és az utóbbi időben a belga miniszterelnök, Bart de Wewer is azt mondta, át kellene gondolni ezt az irányt. Ursula von der Leyen szerint azonban ez stratégiai baklövés lenne, Jörgensen pedig annyit mondott,
Oroszországból egyetlen molekulát sem fog beszerezni az Európai Unió.
Románia és Svédország vezetése mellett a német energiaügyi miniszter is kizárta, hogy hozzájáruljanak az orosz energiát érintő szankciók feloldásához.
„Az orosz energiaforrásokhoz való visszatérés egy teljesen bizonytalan helyzetet eredményezne, ráadásul egy háborút indító ország támogatásával. Ez nem is lehet napirenden” – mondta Katerina Reiche.
Az Európai Unió az energiahordozóinak több mint 57 százalékát importálja, emiatt fokozottan kitett a globális áringadozásoknak. Kőolajból és földgázból szinte teljes az importkitettség, ezért úgy is nehéz lesz összehangolt megoldást találni, hogy a behozatal túlnyomó része nem a közel-keleti konfliktuszónából történik.
Hiába a magyar és a szlovák ígéret
Az Európai Unió Külügyi Tanácsának napirendjén két fő pont volt: az Ukrajna számára tervezett 90 milliárd eurós hitel körüli vita, illetve a közel-keleti háború megítélése. Kaja Kallas, a Bizottság külügyi biztosa arról beszélt, hogy Magyarország már decemberben beleegyezett az Ukrajnának nyújtott hitel folyósításába, és abban bízik, hogy Orbán Viktor és Robert Fico szlovák kormányfő tartják magukat a megállapodáshoz.
A csütörtök-pénteki uniós csúcstalálkozó a tervek szerint a versenyképességről szólt volna, de Orbán és Fico átírták a napirendet. A hitel ugyanis egyhangú döntést igényel az Európai Tanácstól, de a két miniszterelnök azzal fenyeget, hogy nem járulnak hozzá, ameddig Ukrajna nem indítja újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken.
A csúcstalálkozón az ENSZ főtitkára, António Guterres is részt vesz, és a menetrend szerint ebédelni is fog a tagállami vezetőkkel. A tárgyalás középpontjában a közel-keleti háború esetleges eszkalációja, és az ehhez köthető forgatókönyvek állnak majd.
Az iráni háború megítélése megosztja az uniós tagállamok vezetőit, sőt, még az Európai Tanács elnöke, António Costa és von der Leyen állásfoglalásaiban is vannak különbségek. Friedrich Merz német kancellár óvatosan fogalmaz a témával kapcsolatban, ügyelve arra, hogy az Egyesült Államokkal felépített kapcsolata ne sérüljön. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök viszont minél hamarabbi közös állásfoglalást sürget, amelyben elítélik az Egyesült Államok és Izrael támadását.
