Negyvenhét év teljhatalom után elkezdett kicsúszni az irányítás az iráni rezsim kezéből. A kormány túlélő üzemmódban működik: a tüntetőkkel szemben az Iráni Forradalmi Gárda embereit is bevetették.
Az elégedetlenség és a frusztráció egyre általánosabb, de a 2022-es tömegtüntetésekkel szemben a jelenlegi megmozdulások nem a nagyvárosokra összpontosulnak, és nem összehangoltan szervezettek: az elmúlt hetekben több mint száz város lakói vonultak utcára.
A tüntetéshullámnak péntekig legkevesebb 45 halálos áldozata volt, közülük legalább nyolcan kiskorúak. (A BBC ugyanakkor vasárnap reggel már több száz halálos áldozatról vagy sebesültről ír - a szerk.) Egy teheráni orvos a Time-nak arról beszélt, hat fővárosi kórházban legalább 217-en haltak meg, a legtöbben 20-25 éves fiatalok, lövések okozta sérülések miatt.
A kórházak és a halottasházak egyaránt túlterheltek: az Iran International arról ír, konzervatív becslések szerint is kétezer tüntetőt ölhettek meg pénteken és szombaton. A portál kis- és nagyvárosok kórházaiból egyaránt mutat felvételeket, amelyek alátámasztják a számokat, hozzátéve, hogy az ország nagy részét továbbra sem tudják elérni.
Az internet- és telefonhálózatok napok óta nem elérhetők Iránban, emiatt pedig a légitársaságok is elkerülik az országot. Az Apple App Store-ját évek óta betiltották, akárcsak a Facebook, a Messenger, az Instagram, a TikTok, a YouTube és számos nyugati hírportál oldalait. A külvilággal a Starlink műholdas szolgáltatás az egyetlen kapcsolat, de ez sem egy biztos pont, mert az áramkimaradások mindennaposak fagyban és hőségben egyaránt. Ráadásul a kormány tavaly rendeletben tiltotta meg a Starlink használatát, és figyelheti a felhasználók tevékenységét.
Zuhan a riál, de éhezés nincs
December végén először a teheráni kereskedők vonultak utcára, miután az iráni riál árfolyama szabadesésnek indult. A fizetőeszköz 90 százalékot veszített az értékéből a dollárhoz viszonyítva az elmúlt nyolc évben, az infláció pedig a legutóbbi fél évben gyorsult fel igazán.
„Az iráni riál árfolyama folyamatosan, nagy amplitúdóval változik. Nyáron egy dollár még 800-850 ezer riált ért, most pedig 1,5 millióra ugrott le. De a bazárban többször azt hallottam, hogy nem feltétlen a pénz értékének a zuhanása a probléma, hanem az ingadozás és a kiszámíthatatlanság” – mondta a Privátbankárnak N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) főmunkatársa.
Iránban különféle hivatalos devizaárfolyamok voltak hatályban a kereskedelemre és a szabad piacra vonatkozóan. A jegybankelnök a tüntetések első napjaiban lemondott, az intézmény azóta csak a búza- és a gyógyszer-kereskedelemben határozza meg a hivatalos középárfolyamot. Az import nyersanyagokból dolgozó vállalkozásoknak a feketepiacról kell dollárt venniük háromszoros áron, emiatt pedig az alapvető élelmiszerek ára is a háromszorosára emelkedett. Egy teheráni nő a New York Timesnak arról beszélt: a tojás ára 48 órán belül ennél is nagyobb mértékben változott.
A korábbi tömegtüntetéseket sikerült elnyomnia a rezsimnek, de az alapvető társadalmi problémákat nem oldották meg, ezért azok felhalmozódtak. A központi bank hiába vett le négy nullát a bankjegyekről tavaly, az élelmiszerárak 72 százalékkal nőttek az év során. A hús és a tojás luxustermékké vált: a háztartások mindössze 1,7 százaléka fogyaszt minden nap fehérjét, a gyerekek pedig hasonló arányban jutnak minden nap tejtermékekhez. Sokan élnek kenyéren és lencsén, az étolaj pedig fogytán van. Az iráni kormány szerdán a kétszeresére emelte a lakosság túlnyomó részének nyújtott segélyt, de ez továbbra is mindössze havi 7 dollárnak (2300 forintnak) megfelelő riált tesz ki.
„Néhány alapélelmiszer árát az állam tartja szinten, de ami nincs dotálva, az sok embernek nehezen megfizethető. Éhezés nincs, de a középosztály elszegényedett az elmúlt évtizedekben: az irániak 50-70 százaléka lecsúszik. Az árfolyam-változások, az infláció és a társadalmi bizonytalanság pedig mára a legfelsőbb réteget is érinti” – magyarázta N. Rózsa Erzsébet.
Például, akinek külföldön tanul a gyereke, nem tudja átutalni a tandíjat, mert a szankciók hatására a nemzetközi bankkártyák sem használhatók az országban. Csütörtöktől már a teheráni elit negyedben, a Sarak Garbban is utcára vonultak az emberek.
A tüntetőket a saját sorsuk érdekli
A demonstrációk kiindulópontja, a teheráni bazár a gazdaság szimbóluma a Közel-Keleten: hasonló szerepet tölt be, mint a tőzsde a nyugati országokban. A kereskedők eddig jellemzően konzervatívok voltak, támogatták a rezsimet, de a riál árfolyamának zuhanása láttán a hatalomba vetett bizalmuk is összeomlott: az elmúlt két hétben a megmozdulások fokozatosan rendszerellenessé váltak. Sok valutaváltó is bezárt, és a héten az energiaszektorban dolgozók is csatlakoztak a tiltakozásokhoz.
A jelenlegi tüntetéshullám érdekessége, hogy a kisebbségek is nagy számban vonultak utcára. Iránban a lakosság jelentős része a perzsa helyett az azerbajdzsáni vagy a kurd nyelvet használja a hétköznapokban. A tüntetők és a rendőrök közötti összecsapások az NKE szakértője szerint az ország nyugati részén fekvő, kurd többségű Ilám tartományban voltak a leghevesebbek a második héten. A több mint egymilliós Kermánsá városában tömegek vonultak utcára, az azerbajdzsáni határnál fekvő, 1,7 milliós Tebriz városában szintén.
Az iráni vezetés álláspontja az, hogy a külföldi szövetséges fegyveres csoportok, mint például a Hezbollah vagy a Hamász támogatásáért belföldön kell áldozatokat hozni. A 2023. október 7-i Hamász-terrortámadást követő kőkemény izraeli offenzíva azonban mindkét szervezetet megtizedelte. Eközben másik szövetségesük, a szíriai Bassár el-Aszad is megbukott, és a szintén Irán támogatta jemeni húszik sincsenek erejük teljében. A szövetséges erők közül egyedül az iraki siíta milícia maradt ütőképes, amelyet a hatalom fel is használ: a szervezet közel 800 tagját hívta Iránba, hogy segítsen fellépni a tüntetőkkel szemben.
Az iráni emberek – különösen a 30 év alattiak – egyre inkább a kormány külpolitikai kudarcaihoz kötik a mindennapi nehézségeiket. Miközben a kormány palesztin vagy libanoni félkatonai szervezeteket támogat (amelyeket számos nyugati ország terrorszervezetnek tekint), a nép szükségleteit elhanyagolja.
Az ország vezetése hiába ül a világ harmadik legnagyobb olajkészletén és a globális földgázkészlet 15 százalékán, az amerikai szankciók hatására jelentősen visszaestek az exportbevételek. Nyersolajat szinte csak Kína vesz Irántól, és import szempontjából is a távol-keleti ország a legnagyobb partnerük.
Vannak olyan tüntetők, akik Donald Trumpnak üzennek az iráni utcákról, például az a demonstráló is, akinek a tábláján az olvasható: „Ne hagyd, hogy megöljenek minket!”. Trump azt írta közösségi oldalán, hogy ha az iráni rezsim továbbra is erőszakkal fojtja el a tüntetéseket, akkor az Egyesült Államok a tiltakozók „segítségére siet”. Az amerikai elnök többször ígért kemény válaszlépéseket az elmúlt héten is, de ezeket eddig nem váltotta valóra.
Az Egyesült Államok szempontjából elég, ha Irán nem válik túl erőssé a Közel-Keleten, tehát amíg a hatalom küzd, nem érdekük az aktív beavatkozás.
„Az iráni rendszer az elmúlt fél évben óvatossá vált és felkészült: a tavalyi tizenkét napos háború során sem sikerült az elnököt és Hamenei ajatollahot likvidálni” – mondta N. Rózsa Erzsébet a tavaly júniusi izraeli és kis részben amerikai katonai támadásra utalva.
Az Egyesült Államok egyébként a 2022-es tömegtüntetések során sem avatkozott be (akkor még Joe Biden vezette az országot), pedig akkor több százan meghaltak és több tízezer embert tartóztattak le becslések szerint.
Berlinben és Hágában is szimpátiatüntetéseket tartottak szombaton. Sokan a családtagjaik, barátaik miatt aggódnak, akiket napok óta nem tudnak elérni az iráni internetkorlátozás miatt.
Ki vehetné át a hatalmat?
Egy esetleges általános sztrájk megbéníthatja Irán gazdaságát, de az NKE szakértője nem számít rendszerváltásra rövidtávon. N. Rózsa Erzsébet elmondta: elkezdtek megjelenni a kormánypárti tüntetések is, ezért inkább a fennálló rendszeren belül tart valószínűnek egy lassú változást.
„Tulajdonképpen mindenkit váratlanul ért, hogy Hamenei ajatollah és Pezeskian elnök is arról beszéltek, párbeszédet kezdeményeznek a tüntetőkkel. Elismerték, hogy a gazdasággal kapcsolatos aggodalmaik jogosak. Úgy tűnik, a kormányzat próbál lépni, változtatni a gazdaságon. Az idei költségvetés az iráni újév idején, március 21-én lép hatályba. Sokan beszélnek arról, hogy láthatatlan helyeken folyik el a költségvetés összege, ezért Pezeskian utasítást adott a ennek felülvizsgálatára. Vannak láthatatlan csatornák, ahol nem lehet követni a pénz mozgását, ezen fontos lenne változtatni” – mondta.
A Times arról írt, hogy a 86 éves Ali Hámenei ajatollah családjával együtt akár Moszkvába is menekülhet – akárcsak Szíria korábbi vezetője, Bassár el-Aszad.
A megmozdulásoknak azonban nincs olyan vezéregyénisége, aki össznépi támogatást élvez, és ebben az esetben azonnal átvehetné a hatalmat.
Több városban a tüntetők a korábbi sah (uralkodó) fiát, Reza Pahlavit látnák szívesen hatalmon. Az egykori trónörökös a Washington Postnak írt véleménycikkében azt írta: Irán népe készen áll a demokráciára. A sah fia azonban széles körben népszerűtlen: 46 éve az Egyesült Államokban él, Izrael-párti, és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel találkozott, amikor az országot támadás érte. Emiatt az NKE szakértője úgy látja: nincs forgatókönyv a hatalomváltásra.
Korábbi interjúnkat N. Rózsa Erzsébettel itt olvashatják:
