Várakozás Iszlámábádban: az amerikai-iráni tárgyalások öt legnagyobb vitapontja

Az amerikai-iráni béketárgyalások iszlámábádi helyszíne készen áll, a házi gazda a pakisztáni kormánytisztviselők optimisták, hangsúlyozva, hogy sok mindenben mindkét fél bizalmát élvezik.

Az amerikai delegációt vezető J. D. Vance alelnök is derűlátónak tűnik: „Ha az irániak hajlandóak jóhiszeműen tárgyalni, akkor mi mindenképpen hajlandóak vagyunk nyitott kezet nyújtani” – mondta, mielőtt elhagyta az Egyesült Államoka

De volt egy figyelmeztetés is: „Ha megpróbálnak minket átverni, akkor azt fogják tapasztalni, hogy a tárgyalócsapat nem igazán fogékony rá.”

Ennek kapcsán a BBC öt pontba foglalta a legégetőbb, megoldandó problémat:

1. Libanon: Irán libanoni szövetségese, a Hezbollah fegyveres csoport azzal fenyeget, hogy még azelőtt kisiklatja a tárgyalásokat, hogy azok egyáltalán elkezdődnének. „Ezen intézkedések folytatása értelmetlenné teszi a tárgyalásokat” – írta Masoud Pezeshkian iráni elnök az X-en.

2. Hormuzi-szoros: a kezdetektől fogva meghiúsíthatják a tárgyalásokat a Hormuzi-szoroson átívelő kulcsfontosságú olajszállítási útvonallal kapcsolatos problémák. Trump szerint Irán nagyon rosszul végzi a dolgát a hajók átengedésében a szoroson, annak ellenére, hogy kezdetben azt állította, hogy ezt meg fogja tenni.

3. Nukleáris energia: a legnagyobb, és minden bizonnyal a legrégebbi vita tárgya a nukleáris energia. Trump azt nyilatkozta, hogy részben azért indította el hadműveletét, hogy Irán „soha ne birtokolhasson atomfegyvert”. Irán azt állítja, hogy soha nem törekedett atombomba gyártására – ezt az állítást a legtöbb nyugati kormány óriási szkepticizmussal fogadja –, de ragaszkodik ahhoz, hogy az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés aláíróiként joguk van polgári célokra uránt dúsítani.

4. Irán regionális szövetségesei: egyelőre kevés jel utal arra, hogy Irán kész lenne lemondani szövetségeseiről, a libanoni Hezbollahról, jemeni húszikról, a gázai Hamászról és az iraki milíciákról.

5. Szankciók enyhítése: az iszlám rezsim évtizedek óta bénító nemzetközi szankciókkal küzd és követeli az összes amerikai és nemzetközi szankció feloldását bármilyen megállapodás részeként. Például fel kell szabadítani a becslések szerint 120 milliárd dollár értékű befagyasztott iráni vagyont.