Több országban is támadás érte az energia-infrastruktúrát a Perzsa-öböl mentén péntek hajnalban – számolt be az Aljazeera.
Péntekre virradóra Irán és Izrael is támadást indított egymás célpontjaival szemben, az iráni támadások pedig legalább öt másik közel-keleti országot is elértek. Egy drón- és rakétatámadást követően tűz ütött ki a kuvaiti Mina Al Ahmadi olajfinomító több egységében. A kuvaiti állami olajvállalat azt közölte, elővigyázatosságból a létesítmény egy részét leállították.
Izrael eközben több dél-libanoni városra mért légicsapást, Bafliyeh és Hanine városa mellett legalább öt másik települést is találat ért.
Jordániában és az Egyesült Arab Emírségekben is péntek hajnali légitámadásokról számoltak be. A bahreini belügyminiszter arról beszélt, hogy iráni rakétákat indítottak az ország felé, és egy raktárépületet eltalált egy törmelék, amelynél tűz ütött ki. Szaúd-Arábia légvédelme több mint 20 drónt hatástalanított péntek hajnal óta, többségét az ország keleti részén.
A brit Wood MacKenzie tanácsadó cég elemzése szerint Katar legfontosabb LNG-létesítménye, a Ras Laffan elleni támadás 17 százalékkal vetheti vissza az ország LNG-kivitelét. Ez a globális földgázpiacra is nagy hatással lehet, illetve megakaszthatja az ázsiai mellett az európai LNG-ellátást is. Minden hónapnyi leállás 1,5 százalékot vesz ki a globális LNG-termelésből, és előreláthatólag 4-6 hét, mire a Ras Laffant helyreállítják.
A héten több európai nagyhatalom és Japán vezetése is együttműködést ígért a Hormuzi-szoros hajózásának biztonságával kapcsolatban, az olajárak ennek hatására csökkenni kezdtek. Péntek reggel a Brent hordónkénti ára 107,29 dollár, múlt csütörtökön viszont még közel 119 dollár volt.
A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a magyar kormány megfontolná, hogy katonai segítséget nyújtson az Egyesült Államoknak a Hormuzi-szoros felszabadításához, ha Donald Trump ezt kérné. Orbán Viktor azonban cáfolta Gulyás szavait, a miniszterelnök szerint „ez egy marhaság”.
