Noha a legtöbb arab ország továbbra is biztonsága kulcselemének tekinti az USA-val fenntartott kapcsolatait, nyugtalanítja őket az amerikaiak figyelmének csökkenése biztonsági problémáikra. Biden elnök minap lezárult közel-keleti útjának hátterében egyre nyilvánvalóbbá válik az arab államok azon tendenciája, hogy külkapcsolataikat nagyobb függetlenséggel kezeljék – oly módon, hogy az megkérdőjelezi az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolataikat. Káncz Csaba jegyzete

A franciák után az olaszok is részesedést szereztek a katari projektben.

Az energia-diverzifikációra irányuló törekvésben Katar állam a világ legnagyobb LNG-exportőreként az EU stratégiájának kulcsfontosságú pillérévé vált. Katar közelebb van az EU-hoz, mint az USA és Ausztrália, ami olcsóbb exportútvonalat jelent a katari LNG-szállítások számára.  Káncz Csaba jegyzete.

Rijád lépése része annak a PR-offenzívának, amellyel el akarja nyerni Biden és a demokrata törvényhozók jóindulatát. A 40 éve létrehozott Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanács országai eddig még katonai képességeiket sem tudták összehangolni. Káncz Csaba jegyzete.

Horvátország elkezdte építeni a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas kikötőt, amelyet 2021 januárjára fejeznek be.

Katar januárban kilép a szervezetből, hogy az amúgy is visszafogottabb olajtermelése helyett még jobban a dübörgő földgáziparára koncentráljon. A kilépésnek a hivatalos álláspont szerint nincs köze az országot sújtó politikai és gazdasági bojkotthoz.

Mégis van valaki, aki a teljes pénzügyi összeomlás széléről visszaránthatja Törökországot? Úgy tűnik, igen: mégpedig Sejk Tamim ibn Hamad ibn Halífa Al Táni. A katari emír egy nagy szívességet viszonoz Erdogan elnöknek, kérdés, hogy a felajánlott 15 milliárd dollár milyen gyorsan ég el, ha csak a tüneteket kezelik, az összeomlást kiváltó okokat nem.

Miután évek óta sorra szállította a sztorikat a 2022-es világbajnokság győztes katari pályázatát övező korrupciógyanús ügyekről a The Sunday Times, most újabb súlyos vádakat hoztak napvilágra. Hiába azonban minden: fel sem merül, hogy a FIFA (melynek korábban fél vezérkarát megvádolták már a hatóságok korrupciós ügyekkel) elvenné a nyilvánvalóan csalással megszerzett rendezési jogot.

Nem enyhülnek a körülmények a katari blokád körül.

Az amerikai külügyminiszter nem számít a Katar körül kialakult válság gyors rendezésére.

Megfogalmazta a Katart kiközösítő négy ország, hogy mit kíván, hogy felhagyjanak a kis ország elleni blokáddal. Sikerült ugyanolyan elfogadhatatlan listát összehozni, mint Ausztria-Magyarországnak, amikor okot keresett Szerbia megtámadására 1914-ben. Most szerencsére nem fenyeget háború, Amerikának viszont kínos a helyzet.

A Katar ellen felheccelt négy ország, de különösen Szaúd-Arábia és az Emirátusok lecsillapításával próbálkozik Rex Tillerson, miután mindenkinek kellemetlen a krízis. A külügyminiszter még mexikói útját is le kellett, hogy mondja, de úgy tűnik, annak az országnak kell eloltani a tüzet, aki fellobbantotta.

Az Egyesült Arab Emírségek washingtoni nagykövete, Juszef al-Otaiba szerint az Egyesült Államoknak ki kellene vonulnia a katari főváros, Doha közelében lévő al-udeidi légitámaszpontról.

Erdogan török elnök közölte, hogy amit szomszédai csinálnak Katarral, az nem más, mint az iszlám értékek megsértése, egyúttal halálbüntetés a kis országnak. A török elnök a héten Donald Trumpot is felhívja az ügyben, egyúttal katonákat küld katari támaszpontjára. Iraknak sem tetszik a szokatlan ország-kiközösítési akció.

Erdogan elnök katonákat küld Katarba és "testvéreknek" nevezi a katariakat. Ez előrevetíti a lehetőségét, hogy egy esetleges szaúdi-katari fegyveres konfliktusba a törökök is be fognak szállni. Ennek súlyos kihatása lenne mind Európára, mind Ankara NATO-tagságára.

Az amerikai elnök szaúd-arábiai útján felszólította a térség államait, hogy küzdjenek a terrorizmus ellen, mire azok találtak egy bűnbakot, Katart, és blokád alá helyezték. Azonban Kataron amerikai támaszpont is van, Törökország pedig egyenesen haderőt tervez küldeni, hogy megvédje a kis országot.

Nem igazán közeledik a megoldáshoz a helyzet az Arab-öbölben.

A napokban kirobbant válság, melynek során néhány arab ország azzal vádolja Katart, hogy a terrorizmust segíti, mélyülni látszik. Gazdasági szankciók, kitiltások, sőt az ellenség dicsérésének börtönnel büntetése az Emirátusokban – rémisztő dolgok, ráadásul kedvenc nyaralóhelyeken és repülős átszállópontokon.

Újabb szintre lépett a Szaúd-Arábia és Irán közötti proxi háború a katari konfliktussal. Hírek szerint a szaúdiak már csapatösszevonásokat hajtanak végre a katari határ mentén és egyes feltételezések szerint szeretnék rátenni a kezüket a katari vagyonra. A művelet kiemelt célja lehet még Kína térségbeli behatolásának megakadályozása.

Rossz kedv, részvényár-esés és kockázatkerülés jellemezte ma a tőkepiacokat, a befektetők a biztos menedékeket keresték, mint a nemesfémek, a német állampapírok vagy a digitális fizetőeszközök. Csütörtökön nagy nap lesz, a britek választanak, az EKB pedig ülésezik, ahol meglepetésekre is van esély.

Sok hűhó semmiért: így jellemezhetjük a hétvégén lezajlott dohai konferenciát, ahol az olajtermelő-, és exportáló országok többsége összegyűlt, de nem jutottak megállapodásra. Miért nem sikerült ez, milyen érdekellentét lehetett a résztvevők között? Az olajáron túlmenően úgy tűnik, a geopolitika is komolyabb szerepet kapott.

A károsanyag-kibocsátási botrány kirobbanása után fokozatosan egyre magasabb lett a Volkswagen elsőbbségi és törzsrészvényei közötti árfolyam-különbség, néha a 20 százalékot is átlépi. Mi lehet ennek az oka? Főleg az, ha valaki nagyon szeretne több szavazati jogot szerezni. Vagy ha mások ezt hiszik.

Az ország ugyan próbált felkészülni az az alacsony olajárra, de most, mikor eljött a nehéz időszak, nem elég a korábbi felhalmozás. A jelenlegi olajár és költekezési ütem mellett hamar kifogynak a pénzből. Tud-e vajon az ország alkalmazkodni a helyzethez, és mi van a szomszédos olajországokkal?

Miért nem mennek inkább a gazdag Perzsa öböl-menti országokba a szíriaiak? – ez igen gyakori kérdése olvasóinknak. Ön el tudna képzelni egy olyan Magyarországot, ahol tízmillió magyar és tizenkétmillió külföldi él? Mert van, ahol hasonló a helyzet.

A 2018-as és a 2022-es világbajnokságok után a 2026-os körül is gyűlnek a viharfelhők, halaszthatják a döntést a rendező országról.

A külgazdasági és külügyminiszter a Magyarország és Katar közötti gazdasági együttműködésről tanácskozott Mohamed ász-Száni katari gazdasági és kereskedelmi miniszterrel.

Jemenből a megfigyelők szerint egy olyan csatatér válik, ahol Szaúd-Arábia és Irán feszül egymásnak a különböző helyi szereplőkön keresztül, miközben már nemcsak az al-Kaida, hanem az Iszlám Állam is megvetette a lábát az országban. Szaúd-Arábia ma jobban meg van rettenve, mint bármikor Szaddam Husszein 1991-es kuvaiti inváziója óta. A szaúdi uralkodó család legnagyobb rémálma, hogy a Keleti Tartományban a siíta többség fellázadhat, amely terület pedig otthont ad az óriási Gavar olaj-mezőnek és biztosítja a vahhabita királyság kőolaj-kitermelésének nagy részét.

Egy katari sejk, az Iszlám Bank elnöke a vevője az Operaházzal szembeni Drechsler-palotának. Szállodát csinálnának belőle.

Közös devizát vezet be az év végén a Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanács négy tagja - írja a gulfnews.com hírportál az Ahbar Al Halídzs bahreini napilap értesülésére hivatkozva.

Keményen visszautasította a külügyi államtitkár azokat a vádakat, hogy a kormány szándékosan gyengíti a forintot.

Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár másfél napos munkalátogatásra utazik vasárnap Katarba.

Az olimpia megnyitó előtt 20 nappal átadták London új büszkeségét, Európa legmagasabb toronyépületét: a Shard-ot.

Katar felavatta a világ legnagyobb földgázt folyékony szénhidrogén termékekké átalakító üzemét. A Shell Hungary közleménye szerint a létesítményt Hamad bin Kalifa ász-Száni sejk, Katar emírje avatta fel András yorki herceg jelenlétében.