Erről Narenda Modi az Indiai Energiahét 2024 rendezvény keddi megnyitóján beszélt Goában. A volt portugál gyarmatváros a hatalmas ország hasonló nevű egyik tagállama. Az eseményen a program szerint 17 energiaügyi miniszter vesz részt különböző országokból, és több mint 35 000 résztvevőt várnak a 900-nál több kiállítóhoz. Kiemelt pavilonban mutatkozik be Kanada, Németország, Hollandia, Oroszország, az Egyesült Királyság és az USA. Ezenkívül speciális, Indiában Készül pavilont is szerveznek, hogy bemutassák azokat az innovatív megoldásokat, amelyekben az indiai kkv-k élen járnak az energiaszektorban.
Ambiciózus tervek a saját lábon állás jegyében
A gáz arányának növelésére 67 milliárd dollárnyi összeget kívánnak elkölteni a következő öt-hat évben, jentette be Modi. India GDP növekedése meghaladta a 7,5 százalékot a pénzügyi év első hat hónapjában, emelte ki. A legnagyobb népességű országban a költségvetést április 1 és március 31 közötti időszakokra készítik. A miniszterelnök elmondta, hogy a növekedési ütem meghaladja a globális növekedési becslést, így India a leggyorsabban növekvő gazdaság a világon. Megemlítette azt is, hogy a Nemzetközi Valutaalap hasonló növekedési trendeket jósol a jövőben.
„Gazdasági szakértők szerte a világon úgy vélik, hogy India hamarosan a világ harmadik legnagyobb gazdaságává válik” – mondta Modi, és hangsúlyozta az energiaszektor bővülő szerepét az ország gazdasági növekedésében.
India a világ harmadik legnagyobb energia-, olaj- és PB-fogyasztója, valamint a negyedik legnagyobb LNG-importőre, és a világ negyedik legnagyobb autópiacával rendelkezik.
Modi a globális környezetvédelmi aggodalmakra válaszolva megjegyezte: "annak ellenére, hogy a világ népességének 17 százaléka él Indiában, az ország szén-dioxid-kibocsátási részesedése csak 4 százalék.” Ismét megerősítette a kormány célját, hogy India 2070-re elérje a nettó nulla kibocsátást.
Beszédében a miniszterelnök utalt az Aatmanirbharta fogalmára, ami önellátást, de inkább saját lábon állást jelent. Ezt a kifejezést gyakran használja a kormány kommunikációjában, főleg a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatban. De ez a kifejezés inkább gyűjtőfogalom a Modi-kormány azon terveihez, hogy India nagyobb szerepet játsszon a világgazdaságban, és hatékonyabbá, versenyképesebbé, valamint ellenállóbbá váljon.
Az önellátás fogalmát egyébként az ország korábbi Tervhivatala több ötéves tervben is használta 1947 és 2014 között.
A QatarEnergy szállításai: minden, ami a csövön kifér - persze cső nélkül
Szintén keddi hír, hogy a QatarEnergy új évi 7,5 millió tonnás cseppfolyós földgáz (LNG) szállítási szerződést írt alá az indiai Petronet társasággal. A megállapodás húsz évre szól, 2028 és 2048 között, és eddig ez a legnagyobb megállapodás a két cég között, valamint egy 2028-ban lejáró megállapodás megújítása. Az árat nem fedték fel a felek. A gáz használatával a más, nagyobb karbonkibocsátó energiatermelés visszaszorítását kívánják elérni.
Katar, a világ második legnagyobb LNG-exportőre, egyre nagyobb szerepet kíván betölteni Ázsiában és Európában, ahogy az Egyesült Államok vezető beszállítóival szembeni verseny növekszik. Az arab ország cseppfolyósító kapacitását 2027-re évi 126 millió tonnára tervezi bővíteni, a jelenlegi 77 millióról. Ezügyben a cég hosszú távú szerződéseket írt alá a Shell, a TotalEnergies és az ENI nagy európai vállalataival.
A katari cég által szállított gázt a GAIL India, az Indian Oil és a Bharat Petroleum veszik át 60:30:10 arányban, miután a szuperhűtött folyadékot a Petronet Dahej importterminálján újra gázosítják.
A Petronet LNG, India legnagyobb gázimportőre, elsősorban Katarral és Ausztráliával kötött hosszú távú szerződéseket. A cég vezérigazgatója, Akshay Kumar Singh hozzátette, hogy a QatarEnergy-vel kötött meglévő, hosszú távú megállapodása India LNG-importjának körülbelül 35 százalékát teszi ki.
Az LSEG adatai szerint India 2023-ban 10,6 millió tonna LNG-t importált Katarból, ami India teljes tavalyi 20,8 millió tonnás LNG-importjának mintegy felét jelenti.
Tavaly májusi megnyitása óta az Adani Total Dhamra terminálja 15 LNG szállító hajót fogadott, és 55 százalékos kihasználtsággal üzemel, nyilatkozta Satinder Pal Singh vezérigazgató az Energiahéten. Elmondta, hogy az India keleti partján található terminál kapacitása megkétszerezhető, és a cég az expanzió tervezésének korai szakaszában van. Az évi 5 millió tonnás LNG-terminál, amelyben a TotalEnergies francia energiaóriás 50 százalékos részesedéssel rendelkezik, 20 éves visszagázosítási szerződést kötött az állami tulajdonú Indian Oil és a GAIL India válallatokkal.
Felkészül: az olajóriás Aramco
A Saudi Aramco állami olajipari óriáscég befektetési megbeszéléseket folytat indiai vállalatokkal – közölte szerdán reggel egy vezető tisztségviselő.
"Remélhetőleg hamarosan hallani fognak néhány bejelentést az indiai vállalatokba történő befektetésekről" - mondta Faisal Faqeer, a Saudi Aramco alelnöke az Energiahéten anélkül, hogy pontosította volna a terveit.
A világ legnagyobb kőolaj-exportőre, és az OPEC királya Ázsia-szerte növelte finomítási és petrolkémiai befektetéseit, hogy új piacokat biztosítson nyersolajának, mivel a vegyi anyagok szállításának növelését a feldolgozás (downstream) terjeszkedési stratégiájának központi elemének tekinti.
2018-ban a Saudi Aramco és az Abu Dhabi National Oil Company (ADNOC) csatlakozott egy indiai állami vállalatokból álló konzorciumhoz, hogy egy napi 1,2 millió hordós parti finomítót és petrolkémiai üzemet hozzanak létre Mahárástra tagállam nyugati részén, de a projekt a földvásárlások sikertelensége miatt meghiúsult.
Szaúd-Arábia mintegy 9 millió hordót hoz felszínre naponta, ami jóval a jelenlegi nagyjából 12 millió hordós kapacitása alatt van, miután az OPEC-el és szövetségeseivel kötött tavalyi megállapodás részeként csökkentette kitermelését.
A Reuters tavaly jelentette, hogy India, a világ harmadik legnagyobb olajimportőre és -fogyasztója azt kívánta, hogy a szaúd-arábiai Aramco vegyen részt a tervezett stratégiai kőolajtartalék programjában, ami megerősítené kapcsolatait kulcsfontosságú olajszállítójával.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
