A héten már másodszor ért el rekordszintet a BUX index, kedden történetében először átlépte a 153 ezer pontot, szerdán pedig már a 154 ezer pontot is meghaladta. A részvénypiac forgalma 25,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Richter kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.
Az Equilor Befektetési Zrt. elemzője a befektetői hangulat javulásával magyarázta az emelkedést. Takács András szerint a Richter is csupán profitrealizálás miatt gyengülhetett, vagyis a részvényesek egy része a keddi erősödés után dönthetett az eladás mellett.
A Mol 70 forinttal, 1,35 százalékkal 5240 forintra erősödött 8,6 milliárd forintos forgalomban.
Az OTP-részvények ára 190 forinttal, 0,4 százalékkal 47 130 forintra nőtt, forgalmuk 14,5 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama 4 forinttal, 0,16 százalékkal 2580 forintra emelkedett, forgalma 452,4 millió forint volt.
A Richter-papírok árfolyama 60 forinttal, 0,47 százalékkal 12 600 forintra csökkent, a részvények forgalma 1,9 milliárd forintot ért el.
A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 9156,53 ponton zárt szerdán, ez 1,62 pontos, 0,02 százalékos csökkenés a keddi záráshoz viszonyítva.
Pozitív zárás az európai tőzsdéken
A páneurópai STOXX 600 index 0,51 százalékos emelkedéssel fejezte be a kereskedést. Az euróövezeti Euro Stoxx 50 index 0,53 százalékkal erősödött. Londonban az FTSE 100 index 0,25 százalékkal került feljebb, Frankfurtban a DAX 0,49 százalékos nyereséggel zárt, míg a párizsi CAC 40 index 0,64 százalékkal emelkedett. Az olasz FTSE MIB 0,83 százalékos pluszt ért el, a madridi IBEX 35 pedig 0,41 százalékkal erősödött. A részvénypiacokat a Federal Reserve kamatdöntésével kapcsolatos várakozások mozgatták.
A piaci szereplők túlnyomó többsége arra számított, hogy az amerikai jegybank 0,25 százalékponttal emeli irányadó kamatát, ami az első szigorítás lenne 2023 óta. A befektetők emellett a jegybanki közleményből és a döntéshozók előrejelzéseiből próbáltak következtetni a további kamatpályára. A magasabb kamatszint általában kedvezőtlenül érinti a finanszírozásigényes ágazatokat, így különösen az ingatlan- és technológiai vállalatokat, miközben a bankrészvények számára javíthatja a kamatmarzsokat. A kamatvárakozásokra érzékeny pénzügyi szektor, valamint a technológiai cégek mellett az energiaipari vállalatok is a figyelem középpontjában álltak az olajárak jelentős ingadozása miatt.
A vezető európai energiacégek, köztük a Shell, a BP, a TotalEnergies és az Eni árfolyamát továbbra is meghatározzák a közel-keleti ellátási kockázatok. Az olajpiacon korrekció következett be az előző napok erőteljes emelkedése után. Az északi-tengeri Brent nyersolaj hordónkénti ára 3,20 százalékkal 105,27 dollárra csökkent, míg az amerikai WTI könnyűolaj jegyzése 3,81 százalékkal 101,80 dollárra esett. Az árak csökkenését az segítette, hogy az amerikai energiaügyi miniszter szerint napokon belül újraindulhat Szaúd-Arábia stratégiai fontosságú kelet-nyugati vezetéke, amely alternatív útvonalat biztosít a gyakorlatilag részben blokkolt Hormuzi-szoros megkerülésére. Piaci elemzők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a közel-keleti konfliktus és a tengeri szállításokat fenyegető kockázatok továbbra is jelentős felfelé mutató nyomást gyakorolnak az olajárakra.
A Fed várható kamatemelése rövid távon fékezheti a nyersanyagok iránti befektetői keresletet az erősebb dollár és a szigorúbb finanszírozási feltételek révén, ugyanakkor a geopolitikai kockázatok továbbra is meghatározó árképző tényezők maradhatnak. Az európai földgáz ára 2,23 százalékkal 78,27 euróra mérséklődött megawattóránként. A jegyzések ugyanakkor továbbra is a 2022-es energiaválság idején látott szintek közelében maradtak. A piacot a téli fűtési szezon előtti ellátási aggodalmak befolyásolják. A Hormuzi-szoros körüli katonai feszültségek korlátozzák a katari cseppfolyósított földgázexportot, miközben a norvégiai karbantartási munkálatok átmenetileg visszafogják az Európába irányuló vezetékes szállításokat. Az európai tározók töltöttsége a szezonális átlag alatt marad, ami sérülékennyé teszi a piacot egy esetleges hosszabb ellátási zavar esetén.
Az arany unciánkénti ára 1,18 százalékkal 4345,01 dollárra emelkedett. A nemesfém iránti keresletet a közel-keleti geopolitikai bizonytalanság és a Fed döntését megelőző óvatosság támogatta. A kamatemelés önmagában általában negatív az arany számára, mivel növeli a kamatot fizető eszközök vonzerejét, azonban a befektetők továbbra is biztonságos menedékként tekintenek a nemesfémre az inflációs és geopolitikai kockázatok erősödése közepette.
A devizapiacon a dollárindex 0,06 százalékkal 99,70 pontra emelkedett, és kéthetes csúcsa közelében mozgott. Az euró árfolyama 0,04 százalékkal 1,1536 dollárra csökkent. A befektetők nagyrészt már beárazták a Fed várható kamatemelését, ugyanakkor a dollár további sorsát elsősorban a jegybank iránymutatása határozhatja meg. A piac szerint egy vártnál szigorúbb hangvételű Fed-közlemény erősödő dollárt és gyengülő eurót eredményezhet, míg egy óvatosabb üzenet a dollár korrekcióját válthatja ki. A kamatkülönbözetek alakulása így továbbra is meghatározó tényező marad a főbb devizapárok árfolyamában.
(MTI)
Egyre kevésbé vagyunk startupbarát ország. 
